Igehirdetés

A szabadság 4 mai értelmezése – I.

Fr. Jacques Philippe atya a Nyolc Boldogság közösség tagja Franciaországból érkezett a 28. Ifjúsági Fesztiválra Medugorjéba, hogy reggeli katekéziseiben tanítson bennünket. A következő kétrészes írásban egyik előadását adjuk közre, melyben négy képet tár elénk, ahogyan ma felfogják a szabadságot az emberek. Nem csak bemutatja a képeket, abban is segít, hogyan oldhatjuk meg a szabadság kérdését önmagunkban. Hogyan juthatunk el a szabadság fogalmához, ahhoz, amit az evangélium kínál a számunkra?

  1. Mikor összekeverjük a szabadságot a hatalommal

Mi a szabadság? Hogy mindent kontrolálni tudunk, hogy úgy alakítjuk a valóságot, ahogyan szeretnénk. Hatalmunk van, és minél több hatalmunk van, annál szabadabbak vagyunk – gondolja a ma embere.

7 évvel ezelőtt az USA-ban jártam. Meghívtak, hogy prédikáljak egy plébánián. Amikor megérkeztem, észrevettem, hogy a pizsamám otthon maradt. Elindultam, hogy beszerezzek egyet. Egy óriási üzletházban találtam is boltot, de csak Superman-es pizsamák voltak. Szuperhősök, szuperhatalommal. Azt kérdeztem az eladótól, hogy van igazi pizsamájuk, amiben aludni lehet? Én nem vagyok Superman, én egyszerű pap vagyok, nem érdekelnek ezek a szuperhősök, mert van Szuper Istenem.

Nagyon szeretem az USA-t, sok jó barátom van ott. Modern korunk dimenzióit megtapasztalhatom ott bőségesen: szuperhősök akarunk lenni, szuper hatalommal és azt gondoljuk, így szabadok leszünk.

A technika előrehaladása pozitív dolog, a jó mikrofonnal sok emberhez eljuthat a hangunk, akármilyen hatalmunk van, mégis vannak határok az életünkben. Sokszor tehetetlenek vagyunk. Bizonyos helyzeteket nem tudunk megváltoztatni. Szegény vagyok, nem tudok némely dolgok felett nincs hatalmam. Mindannyian tudjuk, hogy milyen fájdalmas néha, hogy nem vagyunk szabadok.

Ez a másik kérdés. Lehet, hogy nem vagyok szabad arra, hogy megváltoztassam a dolgokat, de arra szabad vagyok, hogy elfogadjam az adott helyzetet. Isten kezébe helyezem, hogy legyen bizalmam abban, hogy az Úr kezében tart.

Igazán szabadnak lenni azt jelenti, mikor szerencsétlen vagyok és szegény, ezt elfogadom a hitben és reményben, átadom Isten kezébe. Ez az első pont.

  1. Mikor azt gondoljuk,  a szabadság a választás lehetőségét jelenti.

Minél több lehetőség közül választhatok, annál szabadabb vagyok. Ez a modern világ felfogása. Most választhatok a hatalmi dolgok közül: milyen nemű gyereket szeretnék, fiút vagy lányt, kiválaszthatom, hogy milyen nemű lehetek, tehát minden közül én választhatok. Ezt a szabadságot „szupermarket szabadságának” nevezem.

Minél nagyobb a bolt, annál több lehetőség van a választásra. Annál szabadabbak vagyunk. A reklámok nagyon hatnak ránk, de fontosnak tartom, hogy van választásunk.

40 évvel ezelőtt kommunista országokban járhattam. Ott nem sok minden volt a boltokban, egyfajta almát, egyfajta krumplit lehetett csak venni. Mi viszont szeretjük a nagy választékot. Nem gyakran megyek vásárolni, de előfordul, hogy a közösségem megkér, fogom a bevásárló listát és nekivágok. Az üzletben azonban bajba kerülök. Nézem a listát: vegyél joghurtot – de melyiket, mert van 60 fajta? Ugyanez a helyzet a többi termékkel is. Jó, hogy van választásunk, de ha túl sok a lehetőség, az szorongást okozhat bennünk.

Kell a világosság, egy igazság, mértékletesség, amely által látjuk a lehetőségeket, és ki tudjuk választani melyik a jó. Azt gondolom, hogy a mai világ, a mai ember drámája ez. Sok közül választhat, de el kell fogadnia az igazság világosságát, az Istent, aki lehetővé teszi, hogy ne korlátozódjon a szabadságunk, hanem, hogy ő vezessen bennünket, ő mutassa az utat az igazi szabadság felé.

Mert nincs igazi szabadság, hogyha Isten világosságával nem vagyunk kapcsolatban. Ha nincs bölcsesség, világosság, ami vezet bennünket, akkor némelykor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Azt gondolom, hogy a mai világban nagyon nagy a szorongás. Nekünk adatott a szabadság, mégis elveszünk, mert nincs meg a világosság. Nem szabad elfelejtenünk, ha valami közül választunk, akkor a másikról lemondtunk. Hogyha elveszel egy lányt feleségül, akkor a többiről le kell mondanod. Ez nem egy erőszak, hanem az élet valósága. Sokszor látjuk ezt a problémát. Némelyek meg akarják őrizni a szabadságukat, ezért nem hoznak döntést, nem törekednek erre, és így lányról lányra vándorolnak, de ha az egyiket kiválasztom, akkor a többit el kell engednem, ami nehéz.

Ha így teszünk, elveszítjük az élet lényegét. Félünk a választástól, így szörfölnek a fiúk a lányok között, mint az interneten. Címről címre, emberről emberre, barátságról barátságra, de soha nem hoznak döntést, mert félnek, hogy akkor valamiről le kell mondanunk. Ez azt jelenti, hogy megmaradunk a felszínen, nem megyünk le a mélybe. Ha a szeretet mélységébe akarunk ereszkedni, ha alámerülnénk az élet szépségébe, ahhoz döntést kell hoznunk. Ha pedig egy dolgot kiválasztunk, az lemondással jár!

Az előadást Sarnyai Andrea fordította.

Még nem érkezett hozzászólás