„Egy bíró nem döntheti el, hogy egy adott nap, adott órájában a halálát okozzam egy betegnek. Emberségesebb és természetesebb lett volna a gyermeket elkísérni a végsőkig a szülők karjában. Ez az eset olyan irányba vezet, ahol különbséget tesznek az életre érdemes és az arra nem érdemes életek között. Veszélyes módon elterjedhet a kiselejtezés kultúrája egy adott ideológia hatására, amely egy meghatározott pillanatban hatalmon van”- mondta el Massimo Gandolfini, az olasz Family Day szervezet elnöke a Vatikáni Rádióban Charlie Gard halála kapcsán.
Meghalt Charlie Gard, nem sokkal az után, hogy pénteken átszállították egy hospice házba, és lekapcsolták az őt életben tartó lélegeztetőgépről.
“Gyönyörű gyermekünk meghalt. Nagyon büszkék vagyunk Charlie-ra”– írta rövid nyilatkozatában édesanyja.
A londoni Great Ormond Street Kórház hónapok óta megtagadta a súlyos genetikai betegséggel született kisbaba Egyesült Államokba szállítását és kíséreti kezelését. Ha a kórház előbb enged a szülők kérésének, még lehetett volna esélye Charlie-nak, viszont állapota a hosszú jogi procedúra alatt annyit romlott, hogy július végén szülei úgy döntöttek, befejezik a harcot a kórházzal szemben. Két dolgot kértek: hogy néhány utolsó napot gyermekükkel tölthessenek, illetve, hogy hazavihessék és otthon halhasson meg. A kórház és a bíróság egyik kérésüket sem hallgatta a meg.
Charlie egy ritka genetikai betegségben szenvedett, mitokondriális DNS-depléciója volt, amely többek között az izmok elgyengülését és a szervek diszfunkcióját idézte elő. Miután az orvosok visszautasították Charlie szüleinek kívánságát, hogy fiukat januárban egy kísérleti kezelésnek vessék alá az Egyesült Államokban, és ehelyett a gépekről való lekapcsolást írták elő számára, a Gard család négy hónapot töltött a bíróságokon egy esélyért küzdve gyermekük számára.
hirdetésAmikor június végén az utolsó jogi fórum, az Emberi Jogok Európai Bírósága is elutasította a szülők beadványát, úgy tűnt, minden jogi lehetőség kimerült a kisbaba megmentése érdekében. Pár napon belül viszont Ferenc pápa és Donald Trump is megszólaltak az ügyben, ami nagy sajtóvisszhangot kapott. A CitizenGO-val mi is elindítottunk egy kampányt, amelyhez több mint félmillióan csatlakoztunk. Petíciónkat Charlie szülei vitték el a kórház vezetőinek. Elsődlegesen Charlie Gard ártatlan életének védelme motivált bennünket, illetve azért küzdöttünk, hogy a Great Ormond Street Kórház tiszteletben tartsa a szülők akaratát, akik a legjobbat akarták gyermeküknek.
Bizarr, hogy Charlie „érdekeit” a bíróságon az a Victoria Butler-Cole képviselte, aki nyíltan eutanáziáért kampányoló Dignity of Dying lobbiszervezet által létrehozott Compassion of Dying szervezet elnöke. Hiába fejezték ki Charlie szülei aggodalmukat a jogi gyám személye kapcsán, a bíró hajthatatlan maradt. 
Francis bíró július végén elhívta Londonba a betegség szakértőjét, a kísérleti kezelést ajánló Dr. Hirano-t, hogy személyesen is megvizsgálja Charlie-t. A szakember a vizsgálat után elmondta, nincs bizonyíték visszafordíthatatlan agykárosodásra. Emellett viszont arról is beszámolt, hogy Charlie izomszerkezete az utóbbi időben annyit károsodott, hogy már nem lehet helyrehozni. Ekkor döntöttek úgy a szülők, hogy befejezik a jogi küzdelmet.
Keresztényként hittel reméljük, hogy Charlie hazatért Mennyei Atyjához, és tudjuk, hogy élete nem volt hiábavaló. Sokat tanultunk tőle az élet értékéről. Imádkozzunk értük, a családnak hatalmas szüksége van imáinkra továbbra is. Emellett gondoljunk azokra a gyermekekre és családokra is, akik hasonló küzdelmet folytatnak, folytattak. Vannak „Charlie-aink” itthon is, többen, mint gondolnánk. Magyarországon a törvények sokkal inkább tiszteletben tartják a szülői jogokat, mint Nagy-Britanniában, ennek ellenére számos szülő, akinek gyermeke hasonlóan komoly betegségben szenved, érzi úgy, hogy nyomást gyakorolnak rá a kórházban annak érdekében, hogy lekapcsolják gyermekét az őt életben tartó gépekről.
Zaymus Eszter
a szerző a Charlie-ért petíciót indító CitizenGO munkatársa
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás