Egyéb

7 dolog, amire A kis herceg tanít minket

A kis herceg egyike azon műveknek, melyek átlépik az idő és a kor határait. Nem véletlen, hogy több, mint 180 nyelvre lefordították, és a történelem egyik legolvasottabb könyvévé vált, mely mindenféle korosztályt megérint. Íme hét gondolat, amelyre tanít minket sokunk kedvenc könyve!

1. Ne higgy a látszatnak!

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. (…) a szem vak. A szívünkkel kell keresni.”

Egy olyan társadalomban, ahol a látszat úgy tűnik, minden mást háttérbe szorított, ez a gondolat még nagyobb szerepet kap. Saint-Exupéry nem csak arra buzdít, hogy sose higgyünk a látszatnak, hanem hogy szabaduljunk meg előítéleteinktől és sztereotípiáinktól, hogy valóban meg tudjuk találni a közös hangot az emberekkel, és a velük kapcsolatos ismereteink ne korlátozódjanak a szakmájukra, a társadalmi státuszukra vagy a külső megjelenésükre.

2. Ne követelj meg másoktól olyat, amit nem tudnak neked megadni!

„Mindenkitől azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem.”
A legnagyobb csalódásokat az elvárásaink okozzák, hogy azt várjuk, hogy mások úgy viselkedjenek és gondolkodjanak, mint mi. Így azoknak a határait feszegetjük, akiket legjobban szeretünk, rájuk erőszakolva álmainkat és látásmódunkat. Saint-Exupéry arra biztat, hogy ésszerűen viselkedjünk, és ne gyakoroljunk nyomást senkire, ha nem szükséges.

A szeretetet feltétel nélkül kell adni, és sosem válhat teherré a befogadó fél számára.

 

3. Ismerd meg önmagad, mielőtt másokat kritizálnál

„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.
A kritika sokkal többet árul el arról, aki kritizál, mint arról, akit kritizálnak, mert általában azt ítéljük el, amit nem értünk, amit nem akarunk elfogadni, vagy amitől félünk. Az önismeret gyakorlása, a hibáink, korlátaink és gyengeségeink tudatosítása lehetővé fogja tenni számunkra, hogy békülékenyebbekké és elfogadóbbakká váljunk. Ez jelentős szemléletmódbeli változást jelent: azt, hogy többé nem mások hibáit és viselkedését figyeljük, hanem saját magunkon dolgozunk, hogy jobb emberekké váljunk.

4. Nem igaz, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb, hanem az a boldog, aki értékeli azt, amije van

„Nálatok az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek. (…) Pedig egyetlen rózsában (…) megtalálhatnák.”
Sokan egész életükön át keresik a siker kulcsát, és azt gondolják, hogy amikor végre megszerzik majd mindazt, amire vágynak, boldogok lesznek. A boldogság titkát azonban sokkal könnyebben is meg lehetne fejteni, ugyanis az abban gyökerezik, hogy hálásak vagyunk azért, amink van, és azokért az emberekért, akik körülvesznek minket.

5. Az életet nem méricskélni, hanem élni kell

„A fölnőttek szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: „Milyen a hangja?” „Mik a kedves játékai?” „Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: „Hány éves? (…) Mennyi jövedelme van a papájának?”
Ahogy eljárnak fölöttünk az évek, egyre nagyobb teret nyer a matematika. Számokban kezdjük kifejezni az életet, és megfeledkezünk arról, ami igazán fontos. Azt gondoljuk, hogy a dolgok értéke, sőt, az élmények értéke az áruktól függ. Megfeledkezünk arról, hogy a dolgok értéke annak a függvénye, hogy milyen jelentőséget és fontosságot tulajdonítunk nekik azon az „értéken” túl, melyet a társadalom próbál ránk erőszakolni.

6. Teremts másokkal különleges kapcsolatot!

„Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít. Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.”
Csak akkor ismerhetjük meg a másik embert, ha időt töltünk vele, ha a jó és a rossz pillanatokban is mellette állunk. Ez az egyetlen módja annak, hogy egy erős szociális hálót építsünk magunk köré, mely akkor is megtart, mikor a legnagyobb szükségünk van rá. Ne feledjük, hogy az idő a legértékesebb tulajdonunk, és bölcsen kell vele gazdálkodnunk, hogy különleges kapcsolatot építsünk ki másokkal.

7. A fukarság elvakít, és megakadályozza, hogy értékeld a szépet

„Tudok egy bolygót, egy vörös képű uraság lakik rajta. Az soha egyetlen virágot meg nem szagolt életében. Soha egyetlen csillagot meg nem nézett. Soha senkit nem szeretett. Soha nem csinált egyebet, mint folyton csak számolt. És egész álló nap azt hajtogatta (…): „Én komoly ember vagyok! Én komoly ember vagyok!”, és csak úgy dagadt a kevélységtől. Hát ember ez? Dehogy ember! Gomba!”
Ha javakat halmozol, és mindig többre vágysz, az könnyen megakadályozza, hogy örülj a kis dolgoknak, sőt, akár elhomályosíthatja a már elért sikereidet. Ha mindig előre nézel, ha mindig többre vágysz, nem fogsz tudni örülni a jelen pillanatnak, pedig csak az a tiéd.

Ne feledd, hogy nem a javaidban, hanem az igazán átélt pillanatokban lehet lemérni az életet.

Fordította: Hegedűs Anna

Forrás: Aldeviral

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás