2017. 03. 14.

Miért engedi meg Isten a fájdalmat?

Az egyik legnagyobb akadály, ami az Istenbe vetett bizalmunk útjába áll, az a fájdalom létezésével kapcsolatos összezavarodottság. Nem értjük, ha Isten valóban jó és szerető, s ha reményt és jövőt ad nagy tervének részeseivé akar tenni, mégis miért hagyja,hogy szenvedjünk?

Mindenek előtt le kell szögeznünk valamit: Isten soha nem bánt minket. Gondoljunk csak bele Ádám és Éva történetébe, amikor először szégyellték el magukat (ami szintén egyfajta sérelem, mégpedig az egót célzó), ujjal kezdtek mutogatni. Egymást, a kígyót, sőt, még Istent is okolták. Ahogy Ádám mondta: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” (Ter3.12)

Isten soha nem okoz nekünk fájdalmat – a bűn teszi azt. A bűn pedig olyasvalami, amiért teljes felelősséggel tartozunk. Valójában tehát mi magunkat bántjuk. Ám továbbra is igaz, hogy Isten nem akadályoz meg minket benne. Azért nem, mert ő természeténél fogva, mindazonáltal, hogy szerető, igazságos is. Mégis, ő képes végtelen jósága és bölcsessége miatt arra, hogy szeretően a mi szenvedésünket is a javunkra fordítsa.

A fájdalom megvéd

Amikor bűnbe esünk, Isten hagyja, hogy annak következménye, a büntetés kijárjon érte, annak érdekében, hogy tanuljunk belőle és megóvjon vele egy esetleges nagyobb bántalomtól, ami később érne, ha hagyjuk a bűn pórázát kicsúszni a kezünkből. Szomorú azonban, hogy sokan nem fogadják meg az intést és a folyamatos fájdalom ellenére is a rossz irányba eveznek.

Isten azért hagyja, hogy bántódás érjen minket, mert fontosak vagyunk neki és meg akar védeni minket. Így ír erről a Zsoltárok könyve: „Mérőláncom kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben.” (Zsolt 16.6)

Növekedünk a fájdalomban

Időről időre számtalanszor bebizonyosodott már, mennyire hatásosan növekszünk a fájdalom által. Ahogyan a régi mondás is tartja: „Ami nem öl meg, az megerősít”. Nem csak ebben van igazság, a Bibliában is olvashatjuk: „Azok csak rövid ideig és hangulatuk szerint fenyítettek bennünket, ő ellenben a legjobbat akarja nekünk, hogy szentségének részesévé legyünk.” (Zsid 12.10)

A szenvedés által jobban értékeljük a mennyországot

Egy dolog biztos: a mennyben nem lesz fájdalom. Eztán várhatjuk a napot, amikor megszabadulunk minden nehézségünktől. A fájdalom által, amivel nap,mint nap szembe kell néznünk, jobban fogjuk tudni értékelni az időt, amikor végre mentesülünk tőle. Ez az idő pedig akkor jön el, amikor Istennel lehetünk. Szent Pál írja: „De ennek az életnek a szenvedései véleményem szerint nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, amely majd megnyilvánul rajtunk.” (Róm 8.18)

Forrás: Christian Today

Ezt a cikket Nagy-Menyhárt Kamilla önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul.

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Nagy kérdések
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás