2017. 02. 08.

Családi dráma és feltámadás – egy pap szemével

Christophe Prigent francia katolikus pap élete egyik legmeghatározóbb élményeként emlékezik 2007 nyarára: először szomorúság töltötte el, amikor egy 24 éves öngyilkos  fiatalembert kellett eltemetnie, majd boldogság mikor a fiú haldokló édesapját egyházi szertartás szerint összeadta édesanyjával.  Megindító történet következik, amelyet ő maga mesélt el még korábban.

2007. július 20-án ismertem meg Jorge-t és Beatrice-t a fiuk temetésén. Didier 24 éves volt, öngyilkos lett. Jorge és Beatrice nem voltak még házasok. Jorge már utolsó stádiumban lévő rákos beteg volt. Augusztusban, miután visszatértem szabadságomról, meglátogattam őket a házukban. Jorge-t is és a feleségét is letörtnek és levertnek találtam.

Nyolc nappal később Jorge-t kórházba utalták, ahol szintén meglátogattam. Hazafelé imádkoztam azért, hogy Jorge és Beatrice esküdjenek meg. Két nap múlva kérésem meghallgatott: Beatrice boldogan hívott fel, hogy közölje velem a nagy újságot.

Házasságukat október 10-én kötötték: az ünnepség a kórház betegszobájában történt. Elkészítettük a dokumentumokat a polgári és az egyházi esküvőhöz, aztán mindkettőjüket meggyóntattam. A kórházi személyzet is részt vett az előkészületekben, a kórházban vidám hangulat uralkodott. Reggel 8 órakor  megjelent a jegyző munkatársa, hogy elvégezze a polgári esketést.

Az egyházi esküvőt fél órával később, a tanú és a jegyespár második fiának jelenlétében ünnepelték. Megható és csodálatos élmény volt, Jorge és Beatrice ragyogtak a boldogságtól. Én is elérzékenyültem és az eseményt egy kis pezsgővel is megünnepeltük.

Másnap reggel 11 órakor Beatrice felhívott, és azt mondta, hogy Jorge haldoklik. Azonnal a kórházba siettem, együtt imádkoztunk, majd kiszolgáltattam a betegek kenetét.  12 órakor szerettei körében halt meg.

Még most is, amikor ezeket a sorokat írom, nagyon elérzékenyülök. Az esküvő alatt megköszöntem Istennek, hogy megengedte, hogy ezzel a két emberrel ilyen élményekben legyen részem. Minden ismerősüknek a hit és a szeretet nagyszerű bizonyítékát adták. Ezt az élményt örökre szívembe zártam.

Christophe Prigent atya élete végéig emlékezni fog 2007 nyarára

 (Forrás: Csodák a hétköznapokban – 100 katolikus pap tanúságtétele c. könyv

Hírek
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás