Interjú

“Tudom, hogy Isten ott van a színházban” – Vecsei Miklós Hasi

Vecsei Miklós Hasi egyike a legtehetségesebb magyar fiatal színészeknek: az Egynyári kaland és a Csak színház és más semmi televíziós sorozatokból is ismert, de igazán a színpadon tudja magát kifejezni. Fiatal korában a papi hivatás is foglalkoztatta, de őrlődései inkább előbb az íráshoz, majd a színházhoz vezették. Gimnáziumi évei alatt alakult ki benne hitvallása: „az én szociális munkám a színház lesz”. A 24 éves színésszel az Index készített interjút, ebből mazsolázunk.

Melyek azok az értékek, amiket képviselni szeretnél?
Az én öcsém iskolájában már kínos szerelmesnek lenni – abban az osztályban, ahol a gyerekek hetvenöt százaléka tizenöt évesen már szélsőséges politikai nézeteket képvisel. Szerintem fontos megérteni akarni egymást, és elfogadni, hogy amit a másik mond, az az ő igazsága, és nem hülyeséget beszél, hanem tényleg abban hisz. Szóval nem kifejezetten bonyolult értékekről beszélek, de úgy látom, ezek is kiveszőben vannak már. Fontos lenne tisztázni, hogyan mondjuk meg valakinek, ha szeretjük, vagy hogy mennyire szólhat bele a politika egy család életébe.

Ezeket a témákat előadásról előadásra végigvesszük, de ha hívő, keresztény emberként azt mondom, mindenestül oda tudok állni példaképem, Ferenc pápa elvei mögé, azzal is sok mindent lefedek, amiben hiszek.

Könnyen összefér a színházi közeg a vallásos meggyőződéssel?
[…] Az én hitemen sokat erősített a színház. Istent abszolút le tudom fordítani a színház nyelvére, például a feltétel nélküli egymásra figyelésre vagy a szeretetre. Amikor Rómeóként elvesztem Júliát, a szerelmemet, eltűnik számomra az egész világ, és ez akkor tényleg megtörténik velem – az ilyesmi szinte transzcendens élmény. Nem nagyon látok más helyet, ahol ilyesmit átélhetnék. Nem azt mondanám, hogy a színházban is Istent keresem – csak annyit, hogy tudom, hogy ott van.

Ha rendezőként vagy íróként a színházban „vallásos” témákról beszélnél, a nézők egy része azonnal azt mondaná: ez térítés.
Igen, erre nagyon oda kell figyelni. Modern embernek tartom magamat, valamiféle konzervatív liberálisnak. Inkább vagyok hívő, mint vallásos. Kereszténynek születtem, hiszek a jézusi értékekben és abban, hogy ő Isten földi helytartója, de amikor dolgozom, nem erről, hanem többek között a barátságról, a csapathoz tartozásról, a színészetről és a szerelemről írok, és arról, hogy merjünk hinni ezekben a szavakban. Azt a nézőnek nem kell tudnia, hogy nekem ezek a szavak jelentik Istent.

forrás: Index, fotó: 7ora7blog.hu

Még nem érkezett hozzászólás