A kormány nevében a nemzetgazdasági miniszter a héten benyújtotta a 2017. évi költségvetési törvényt, amelyet a kormány többek között az „otthonteremtés költségvetése” jelzővel illet, illetve azt ígéri: általa „mindenki léphet egyet előre”. De vajon mit hozhat az új költségvetési év az egyházaknak? A 777 a tervezet egyházi vonatkozású sorait vetette össze az idei büdzsé számaival.
A 2015. évi C törvény határozta meg a magyar állam idei költségvetését, a hét folyamán pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében benyújtotta a 2017. évi büdzsé törvénytervezetét. A tervezet csak a formális benyújtás és sajtótájékoztató után jó néhány órával vált elérhetővé az Országgyűlés honlapján, azóta azonban szabadon böngészhetők a jövő évre tervezett állami bevételek és kiadások. Mi arra voltunk kíváncsiak, miként változik (változik-e egyáltalán) az egyházak állami támogatása. Az már első ránézésre is egyértelmű: van okunk az optimizmusra, az általában egy kategóriában kezelt „kultúra és vallás” támogatására ugyanis idén 398,8 milliárd, míg jövőre jóval több, 509,5 milliárd forint jut, a területre a teljes költségvetés 3%-át fordítja a kormányzat.
Az egyházi sorok az Emberi Erőforrások Minisztériuma hosszas táblázatában találhatók meg: a mamutméretű humánminisztérium portfóliójába tartozik ugyanis sok egyéb mellett az egyházpolitika is. Szembetűnő, hogy számos tétel megegyezik az idei és jövő évi büdzsében, akadnak azonban olyan sorok is, ahol jelentős eltéréseket találtunk.
Rögtön az első tétel eltérést mutat: míg az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények idén 2 milliárd 891,5 millió forintos állami támogatásban részesültek, addig jövőre ez a szám csupán 2 milliárd 9,6 millió forint, ugyanakkor a tervezet 908 millió forintnyi felhalmozási kiadást tervez e soron. Többet fizet a magyar állam az átadásra nem került ingatlanok utáni járadékként: jövőre közel kétszáz millió forinttal, 17 milliárd 720 millió forintra emelkedik ez az összeg.
hirdetésAz egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása terén a működési kiadás ugyan kevesebb, mint fele annyi lesz az állam részéről, mint tavaly – 650 millió helyett 300 millió -, de a felhalmozási kiadások ezt bőven túlteljesítik: 3 milliárd 510 millió forintot költenek e téren és módon. (Felhalmozási kiadásnak tekinthetők például a beruházások és felújítások.) Az egyházi épített örökség védelme a tavalyinál 50 millió forinttal ér majd meg többet a kormánynak: 1 milliárd 450 millió jut e területre, a határon túli egyházi intézményeket pedig további 300 millióból fogják fejleszteni.
Az egyházak hitéleti támogatásának kiegészítésére jövőre 1 milliárd 720 millió forintot költ majd a központi költségvetés – pontosan úgy, mint az idei évben. Nem változik a hittanoktatás állami támogatásának mértéke sem: erre az ideihez hasonlóan jövőre is 3,1 milliárd forintot szán a kormányzat. Ugyanígy változatlan marad az egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése, e célból 8 milliárd 844 millió forintot terveznek elkölteni. Nem számíthatnak több támogatásra a kistelepülésen és a határon túl szolgáló lelkipásztorok: az anyagország 5000 lakosnál kisebb településein működő egyházi személyek állami jövedelempótléka összesen 1 milliárd 930 millió forintot tesz ki, míg a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek 420 millió forint összértékben kapnak támogatást a magyar államtól. Az egyházi személyek eszközellátását jövőre is 200 millió forinttal támogatják.
A külön egy-egy évben költségvetési támogatást élvező, kiemelt projektek között idén, a reformáció ötszázadik évfordulóján protestáns kezdeményezések támogatását találjuk: 2 milliárd 400 millió forint jut a debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére, emellett pedig 550 millióval támogatja a kormány a Reformáció Emlékbizottság programjait. (A tárca élén a református lelkész Balog Zoltán áll.) A jövő évben mindezzel szemben katolikus projektek támogatásának terve is szerepel: összesen egymilliárd négyszázmillió forinttal támogat a kormány három nagy (soproni, győri és kazincbarcikai) fejlesztést. A reformáció évfordulójához kapcsolódó programok azonban jövőre sem maradnak állami dotáció nélkül: összesen több mint 1 milliárd forintos támogatásban részesülnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy mindez a költségvetés központi alrendszerét érinti, tehát azokat a forrásokat, amelyekről a kormány közvetlenül rendelkezik: az önkormányzatok által országszerte nyújtott további támogatások mértéke,a különböző civil szervezetektől érkező források a törvénytervezetben nem kerülnek meghatározásra, hiszen az helyi, illetve szervezeti kompetencia. A központi alrendszeren belül is a kifejezetten a fejezeti kezelésű vizsgáltuk. Ezért érdemes hozzátenni, hogy az egyház különböző társadalmi szolgálatait a költségvetés más soraiban is támogatja a kormány: az egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatása például 300 millió forintot tesz ki, a Betegápoló Irgalmasrend projektjeinek finanszírozására 8 milliárd 120 millió forintnyi felhalmozási kiadást terveztek be.
A napokban benyújtott költségvetési tervezet tehát kifejezetten kedvez az egyházaknak, több fejlesztést és – reméljük – stabilabb működést tesz lehetővé, az e célokra fordított állami források növekednek. Mindez pedig elsősorban azért örvendetes, mert a lelkipásztoroknak, egyházi vezetőknek lehetőséget biztosíthat arra, ami az igazán fontos: a pasztorális feladatok minél teljesebb ellátására egy sok sebből vérző társadalomban.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás