Három újabb kérdésre válaszolt Papp Miklós: ezúttal a papok által “túltolt” szenvedésről, az esetleges önámításról és az életcél megtalálásáról kérdeztétek a görögkatolikus papot és családapát!
Címke böngészése
szenvedés
Sokan megdöbbennek, ha szenvedéssel találkoznak, holott Isten sosem ígérte nekünk, hogy fájdalmaktól mentes életet fogunk élni.
“hanem az ember maga szüli a vészt, melynek szikrái a magasba szállnak.” (Jób 5:7)
Az életben sokszor hirtelen váltakoznak jó és rossz időszakok, és könnyen esünk abba a hibába, hogy a rosszban megragadunk. Hosszúnak és gyötrelmesnek érezzük ezt, és olyannak tűnik mintha sosem lenne vége. Mégis mi segíthet ki egy rosszabb periódusból?
Annak ellenére, hogy Isten folyamatosan figyelmeztet minket, hogy nem lesz jó vége annak, ha a bűnt választjuk, mi emberek nem mindig figyelünk Rá – és viseljük is ennek a következményeit, aminek egy része a szenvedés. Mindannyian szenvedtünk már olyan dolgok miatt, amit mások tettek velünk, és sokan borzalmasan szenvednek a háború, kapzsiság, elnyomás és más gonosz tettek miatt szerte a világon. Felvetődik a kérdés, hogy Isten miért engedi ezt és van-e valamilyen terve, hogy a gonoszság és szenvedés végleg megszűnjön?
Gyakran halljuk a kétségbeesett kérdést hívőtől és hitetlentől: Miért engedi Isten a szenvedést? Van, aki azért veszti el hitét, mert erre a kérdésre nem tud megnyugtató választ találni. Mások ugyan hisznek Isten létezésében, de az erejében és hatalmában nem. Megkeserednek, vádaskodnak és sebzett szívvel élik mindennapjaikat.
Tizenkilencedik alkalommal válaszol Papp Miklós az olvasóink kérdéseire: a Papp válaszol legújabb fejezetének tematikája közel áll a nagyhéthez.
Isten miért engedi meg, hogy az ártatlanok szenvedjenek? Ezt a kérdést minden ember újból és újból felteszi nemzetiségtől, fajtól, anyanyelvtől függetlenül. David Kyle Foster, a Christian Post vendégszerzője nemrég erre a kérdésre adott választ egy cikkében.
Immáron tizennegyedik alkalommal jelentkezik A Papp válaszol rovatunk, amelyben Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa válaszol a 777 olvasóinak kérdéseire!
Hodász András atya mesélte egyszer, mikor még oktatott gyermekeket hittanra, hogy nehéz a fiataloknak Istenről mint Atyáról beszélni. Mikor rákérdeztem, hogy miért érzi így, András válasza megdöbbentett: azért, mert az osztály nagy része számára az „apa” szó nem a biztonságot, az elfogadást és a szeretetet jelenti, hanem valakit, aki távol van, aki szigorú, aki sokszor kiabál, és nem tudja kifejezni az érzéseit. De vajon az Atya valóban ilyen apa lenne?
Nagypéntek az a keresztény ünnep, amit legkevésbé ért a világ. Lássuk be, sokszor mi, hívők sem tudunk mit kezdeni vele. A szenvedés, a kiüresedés, a teljes megsemmisülés napja. A modern ember viszont állandó győzelmi kényszerben él, ahol mindig mosolyogni kell.