2018. 08. 18.

Egyetemre jelentkeztél? Ez a levél neked szól!

A napokban kiderültek a felsőoktatási felvételi ponthatárok. Diákok, leendő egyetemisták tízezrei ünnepelnek felszabadultan, megkönnyebbülten – vagy épp ellenkezőleg, próbálják újratervezni az életüket a vágyott szak nélkül.

Hozzátok szeretnék most szólni pár szót. Hozzátok, akik már a leendő tárgyaitok listáját böngészitek. Hozzátok, akik izgatottan keresitek a megfelelő kollégiumot. Hozzátok, akik most megrendültetek, mert nem sikerült a felvételi a vágyott szakra, és talán csak 2 ponton múlt az egész. Hozzátok, akik mind azt gondoljátok, most kezdődik igazán az életetek, és az egész jövőtök a következő pár éven múlik.

Nem az egyetemi felvételi határozza meg az értéketeket, vagy azt, hogy kik vagytok.

Nem a pontszámaitokon vagy az alkalmassági vizsgátok eredményén múlik, mit érhettek el a jövőben. Ne engedjétek, hogy kizárólag ez korlátozza be az életeteket, hogy éppen mit tanultok, és mit tanulnak a kortársaitok, és kinek (mikor) lesz diplomája – az élet ennél sokkal többről szól!

hirdetés

Lesznek majd közületek, akiknek harmadik próbálkozásra sikerül csak bejutnia az egyetemre, de ez alatt az idő alatt annyit tanul majd az életről, hogy utólag már nem is fogja bánni, hogy így alakult. Lesznek, akik nem bírnak megmaradni egy szakon, “turistává” válnak az egyetemek között, és végül lehet, hogy egész máshol kötnek ki, mint ahol tervezték. Lesznek, akiket megtalál egy varázslatos külföldi ösztöndíj, és többé haza se költöznek Dél-Koreából vagy Kanadából. Lesznek olyanok is, akik szépen elvégzik a választott szakot, különösebb nehézségek nélkül, aztán valami egész mást választanak a diploma megszerzése után. És persze olyanok is akadnak, akik tökéletesen érzik majd magukat a választott szakmájukban, kiteljesedve és megerősödve érzik magukat, és gyönyörű pályát futnak be, legyen szó bármilyen szakterületről.

És a legérdekesebb az egészben, hogy most még nem tudhatod, ki melyik csoportba fog tartozni. Lehet, hogy Te leszel az, akinek elsőre bejön majd a választása, és boldog leszel az egyetemeden az első perctől az utolsóig. De szeretném, ha tudnád, hogy ha esetleg nem esel bele ebbe a “kategóriába”, ha nem vettek fel, vagy nem oda, ahova szeretted volna, vagy menet közben jössz rá, hogy nem ez a Te utad – szeretném, ha akkor is tudnád, hogy csodálatos vagy, értékes vagy, pótolhatatlan vagy.

Az álmok változnak. Az élet folyton változik körülöttünk, mi meg egyszerűen próbálunk alkalmazkodni. Nincs is ezzel semmi baj. Nem szégyen szakot váltani, ha nem tetszik, amit választottál. Nem szégyen megváltoztatni, újragondolni a terveket.

Nem szégyen belevágni valami egészen másba, mint amit eredetileg gondoltál.

Lehet, hogy az élet sokkal egyszerűbb lenne, ha mindent előre tudnánk, ha biztosak lehetnénk benne, hogy a szak, amit választottunk, nekünk való, szeretni fogjuk és meg tudjuk csinálni. De az élet ennél sokkal, sokkal izgalmasabb. És ezért ezek a “legszebb éveid”. Nem azért, mert ilyen vagy olyan egyetemre, OKJ-s képzésre, akárhova jársz, vagy éppen dolgozol. Hanem azért, mert most fedezed fel, ki is vagy igazán.

Ne dőlj be annak, aki azt mondja, egy bukás az egyetemen elrontja az életed, vagy hogy nem alapozod meg a jövődet, ha nem mész egyetemre. Az életed és legfőképp, a boldogságod, nem ezen múlik.

Keresd meg a helyed a világban, kísérletezz, ismerkedj, imádkozz, kirándulj nagyokat, beszélgess sokat, táncolj az esőben és utazz, amennyit csak bírsz – és merj döntéseket hozni. Mindegy, hogy az adott döntésnek látod-e a végét vagy sem, vagy hogy a körülötted élők így szoktak-e dönteni. Dönts. Merj. Kockáztass.

És hidd el, az egyetem még nem az Élet. Az csak az élet kapuja. Nem maradsz le semmiről, nem vagy rosszabb ember, és az Isten ugyanúgy szeret akkor is, ha nem vettek fel, vagy egyszerűen csak nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy remélted.

Az élet gyönyörű, és Te teszed azzá, nem az egyetem.

Gratulálok mindnyájatoknak. Szép munka volt, keményen küzdöttetek. Most lazítsatok kicsit, pihenjetek, olvassatok, napozzatok, strandoljatok, sétáljatok sokat. Az élet nem “most kezdődik”. Az életed már régóta tart. Éljed. 

Kozma Erzsébet


Forrás
Fotó: 24.hu

Borítókép: Budapest, 2010. június 18. Végzős hallgatók a Közép-európai Egyetem (CEU) diplomaosztó tanévzáró ünnepségén a Művészetek Palotájában. MTI Fotó: Beliczay László
Egyéb
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás