Joób Dóra, tizenegy gyermekes édesanya a Facebookon írt bejegyzést arról a jelenségről, hogy mostanában egyre több poszt szól arról: „az anyák végre őszintén vállalhatják, ha megbánták, hogy gyereket vállaltak”. Elgondolkodtató sorok egy egészen másik szemszögből.
Csak egy gondolat arról, hogyan működik Isten kegyelme élesen és valóságosan ott, ahol emberileg nincs remény vagy látható út. Ő minden képzeletet képes felülmúlni!
Virágvasárnappal kezdetét veszi a Nagyhét: talán nincs még egy olyan meghitt, személyes elbeszélése a történetnek, mint a moldvai csángómagyarok népéneke, az Aranymiatyánk.
Benkovics Péter háromgyermekes, keresztény édesapa, akinek életét Isten iránti bizalom és hiteles példamutatás jellemzi. Apaként igyekszik túllépni a hozott apai mintákon, hogy saját gyermekeinek új utat mutasson. Hitét nemcsak szavakkal, hanem életével, gyengeségeivel és kudarcaival is átadja nekik, megosztva velük a valóságot, és arra ösztönözve őket, hogy mindig Istenhez forduljanak. Traumatizált gyermekkorát és annak következményeit nem mentségként fogja fel, hanem motivációként a személyes fejlődésére és a bűnökből való gyógyulásra. A böjtöt és aszkézist nem vezeklésként, hanem belső szabadságra és Isten felé való nyitottságra használja, kifejezve ezzel, hogy az igazi változáshoz Isten kegyelmére van szükség.
Virágvasárnap a nagyhét kezdete, amikor a keresztények Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek. Ekkor a nép pálmaágakkal köszöntötte Őt, hozsannát kiáltva, mint a békesség Királyát. A liturgia barkaszenteléssel és ünnepi körmenettel indul, majd a szenvedéstörténet felolvasásával emlékeztet a közelgő passióra. Ez a nap különleges kettősséget hordoz: egyszerre ünnepi és elővételezi Jézus szenvedését. Virágvasárnap arra hív, hogy szívünket is megnyissuk Jézus előtt, és vele lépjünk be a húsvét titkába. Nagy Péter János – a felvidék Gúta város plébánosának – virágvasárnapi üzenetét olvashatjuk.
José de la Parra mexikói püspök 103 évesen a katolikus egyház történetének élő tanúja. Ő a világ legidősebb püspöke, még mindig tart misét, és egyike annak a négy ma is élő püspöknek, aki részt vett a II. vatikáni zsinaton.
A magyar költészet gazdag hagyományaiban különös helyet foglalnak el az istenes versek, melyek az ember és a transzcendens közötti kapcsolat mélységeit kutatják. Ezek a művek nem csupán vallási tartalmat közvetítenek, hanem az emberi lélek vívódásait, reményeit és hitkeresését is megjelenítik. Ezek az alkotások nem csak hívőknek szólnak: minden kereső ember számára kapaszkodót jelenthetnek a hétköznapok zűrzavarában. Tanításuk fontos eszköze lehet a lelki nevelésnek, az értékrend formálásának és az elcsendesedésre való képesség fejlesztésének. Éppen ezért érdemes ezeket a verseket újra és újra elővenni, olvasni és továbbadni. A magyar költészet napja alkalmából hoztunk nektek 5 istenes verset.
Max Lucado amerikai keresztény író, lelkipásztor és szónok, akinek könyvei világszerte milliókhoz jutottak el. Tőle hoztunk most egy rövid bátorítást, hogy amikor a nehézségek közepette nem látjuk a fényt, akkor se adjuk fel, mert túl leszünk rajta!