„Ha hagynánk, hogy Isten szeressen minket, szétvetne bennünket az öröm” – húsvéti interjú Varga László püspökkel

„Lehetőségünk van életünk minden napját a feltámadás, az örök élet felől megközelíteni” – mondta Varga László kaposvári megyéspüspök a 777-nek adott interjúban. Mesélt róla, hogyan vált élete részévé a mindennapos szentségimádás, miért hívta el az egyház tagjait böjtre és imára az áldozatok gyógyulásáért, és mit jelent a szellemi harc, amelynek mindannyian részesei vagyunk. A húsvét üzenetéről szólva hangsúlyozta: a feltámadás nemcsak jövőbeli ígéret, hanem jelenlévő valóság, amely új nézőpontot adhat mindennapjainknak.
Igazán felemelő beszélgetés volt, amelyet mindenkinek ajánlunk, aki szeretne közelebb kerülni a húsvét igazi mélységéhez!

Merjünk Mária Magdolnával a sírhoz lépni!

Nagyszombat, a csöndesség és a szent várakozás napja, amikor már megtörtént a keresztrefeszítés, kínhalált szenvedett és kilehelte lelkét az Isten Fia, majd a tömeg mellét verve szétszéledt.Ezután pedig Jézus testét -titokban- elkérik és sírba helyezik. De mi merre és kivel tartunk nagypéntek tragédiája után?

Az első valódi nagyböjtöm története

Vallásos családból származom, mindig mentünk a szüleimmel szentmisére, részesültem a szentségekben, közösségbe jártam/járok. Mégis a böjtöm valahogyan mindig üres volt, tartottam a kötelezőket, húsmentesség és hasonlók. Idén ez teljesen megváltozott. De mégis mitől lett több ez az idei nagyböjti időszak?

“Nagyszombat arra hív, hogy a szívem csöndjében rátaláljak Istenre” – Rónaszéki János atya

Nagyszombat csendje nem csupán a gyász, hanem a remény csöndje is. Ferenc pápa és Rónaszéki János atya gondolatai arra hívnak bennünket, hogy ne meneküljünk tovább a belső csönd elől, hanem találkozzunk önmagunkkal, és ezen keresztül Istennel. A Szent Háromnap középső, legcsendesebb napja mélységes üzenetet hordoz: a sír csendje nem az üresség, hanem az újjászületés előtti pillanat nyugalma.

Szenvedés nélkül nincs teljesség – Rónaszéki János atya nagypénteki írása a kereszt erejéről

Mit jelent ma keresztényként élni egy olyan világban, amely gyakran a kényelmet és a sikert állítja középpontba? Rónaszéki János atya nagypénteki elmélkedése arra hív, hogy ne csak szemlélői legyünk a kereszt titkának, hanem vállalói is – úgy, ahogyan Krisztus tette. Ferenc pápa gondolataival összhangban mutat rá: a kereszt nem csupán szenvedés, hanem az isteni szeretet legmélyebb kinyilatkoztatása, amely megtisztít, átformál és új életre hív.

Nagycsütörtök tanítása: a gyengeségből születő hűség – Rónaszéki János atya írása

Rónaszéki János atya nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig ajándékozza meg a 777 olvasóit gondolataival – amelyekhez az inspirációt többek között Ferenc pápa tanításai adják. Első írásából kiderül számunkra, hogy hit útja nem a tökéletesek kiváltsága, hanem az elesetteké, akik újra és újra képesek felállni. A nagycsütörtök drámája nemcsak az apostolok gyengeségét tárja fel, hanem mindannyiunk belső küzdelmét: a csalódások, árulások és szégyenek mélységéből hogyan találunk vissza Isten szeretetébe. A választás mindig előttünk áll – Júdás kétségbeesett útja vagy Péter bűnbánattal teli felemelkedése. Ez a húsvéti történet mélyebb, mint a fájdalom: a gyengeség szent helyévé válhat, ha hagyjuk, hogy Isten ott érintsen meg minket, ahol leginkább szégyelljük magunkat.