Gável Klárival beszélgettünk a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó 50. évfordulója kapcsán, valamint, hogy milyen nagy családban élni – kilencen vannak testvérek – és milyen szépsége van az egyházhoz tartozásnak, liturgiának. A végén 2 tanácsot is adott a fiataloknak, amik segíthetnek bennünket Isten felé terelni. Klári egy csupaszív lány, aki bátran vállalja a hitét és örömmel mesél arról, hogy Jézus a legjobb barátja.
November elején, mindenszentek és halottak napján virágba és gyertyafénybe borulnak a temetők. Emlékezünk azokra a szeretteinkre, akiket elveszítettünk. A síroknál megállva óhatatlanul előtörnek a fájdalmas emlékek, melyeket a szeretett személy elvesztése révén átéltünk. A Bizony, Isten! Youtube csatornán elérhető „Jézus és…” sorozatból a „Jézus és a gyász” címet viselő epizódot szemléztük, melyben közeli szeretteiket eltemető emberek beszélnek arról, ők hogyan élték meg ezeket a helyzeteket Istenbe kapaszkodva.
Mile András több magyar felsőoktatási intézményben oktat, hat gyermekes családapa, zarándok vezető, fordító, aki kanadai és magyar identitása okán komoly jártassággal bír a különböző népek kultúrájában. A Halloween eredetéről, az ünnepek jelentőségéről, az elmúlás tudatosításának fontosságáról beszélgettünk.
Türürü, türürü, türürü…dallamosan cseng Beethoven Holdfény szonátája mindnyájunk fülében. Nem kell hozzá nagy műértés, hogy elcsendesedve, átadva magunkat a zongora hangjának nosztalgiázni kezdjünk. Könnyű a dallam hallatán elmerengeni, tervezgetni a jövőt vagy épp felidézni a múltat. Talán ez az érzés ragadta meg Stella Albrightot is, amikor a Holdfény szonáta című regényét írta.
A napokban több kérdés is érkezett hozzám azzal kapcsolatban, nem túlzás-e néhány buzgó keresztény elhatárolódása ettől a farsangtól alig különböző jelmezes felvonulástól, sőt, nem fanatizmus-e mindent kihajítani az ablakon, ami nem egyezik a keresztény tanítással. Főleg, hogy a keresztény ünnepek jó része is ősi pogány ünnepek időpontjaira vannak helyezve. Valóban veszélytelen lenne a halloween?
5 dolog, amit a világ állít, sőt gyakorta még a keresztény tanításhoz is kapcsolják őket, helytelenül. Hangzatos, nagyívű mondatok, elcsépelt szavak, amik majd „jót tesznek”, amiket „érdemes” követni. De valóban hasznunkra válnak ezek?
„Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait” – a Zsidókhoz írt levélnek ez a szakasza volt az idei évben a Magyarországi Református Egyház mottója. Az Élő Ige Éve keretében nemcsak a közösségeket erősítették, hanem az egyház falain kívülre is igyekeztek impulzusokat adni Krisztus szeretetéről. Az élő Ige napján ezt a tematikus évet zárták le, összegezve azokat a tapasztalatokat, amelyeket gyakorlatba kell ültetnünk, ha az egyház „feltámadására” vágyunk.
A rózsafüzérről szóló sorozat korábbi részeiben tanúságtételeket olvashattatok a rózsafüzér erejéről, és fiatalokat kérdeztem arról, miért imádkozzák naponta és mik a tapasztalataik. Eddig a rózsafüzérnek az egyéni térben tetten érhető kegyelmi hatásairól beszéltünk, most viszont kilépünk a belső ima világából a közösségi színtérre. A cikk-sorozat befejező részében az otthonunk kényelméből, mégis közösen végzett imádság lelkeket összekapcsoló erejéről olvashattok, valamint utánajártunk annak a jelenségnek, hogy miért látni több város közterületein imádkozó férfiakat rózsafüzérrel a kezükben.