Szakrális bábjáték a Nemzeti Színház színpadán – nagyheti kulturális ajánló

Fabók Mancsi Bábszínháza a Zsámbéki Öregtemplom romjai között mutatta be a Mennyei szép rózsa… című szakrális bábjátékát, amely Szűz Mária történetét mutatja be a fogantatástól a mennybevételig. Az előadás alapját ferences iskoladrámák, népi imádságok és Mária-legenda gyűjtemények adják, egyedi látványvilágban és zenei kísérettel. A játék évről évre Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én kerül bemutatásra a templom falai között, zarándoklatszerű eseménnyé válva. A misztériumjáték egyszerre szent és profán, fájdalmas és humoros, mélyen kapcsolódva a magyar néplélek Mária-tiszteletéhez. Az idei év különlegessége, hogy a Nemzeti Színház nagyheti programjában is helyet kapott az előadás. Az előadással kapcsolatban megkerestük Fabók Mariann, Blattner Géza-díjas bábművésznőt, hogy meséljen a szakrális bábjátékukról.

Tényleg ennyire szörnyű lenne az anyaság?

Joób Dóra, tizenegy gyermekes édesanya a Facebookon írt bejegyzést arról a jelenségről, hogy mostanában egyre több poszt szól arról: „az anyák végre őszintén vállalhatják, ha megbánták, hogy gyereket vállaltak”. Elgondolkodtató sorok egy egészen másik szemszögből.

„A gyerekeim előtt nem akarok hazudni Istenről” – interjú Benkovics Péterrel

Benkovics Péter háromgyermekes, keresztény édesapa, akinek életét Isten iránti bizalom és hiteles példamutatás jellemzi. Apaként igyekszik túllépni a hozott apai mintákon, hogy saját gyermekeinek új utat mutasson. Hitét nemcsak szavakkal, hanem életével, gyengeségeivel és kudarcaival is átadja nekik, megosztva velük a valóságot, és arra ösztönözve őket, hogy mindig Istenhez forduljanak. Traumatizált gyermekkorát és annak következményeit nem mentségként fogja fel, hanem motivációként a személyes fejlődésére és a bűnökből való gyógyulásra. A böjtöt és aszkézist nem vezeklésként, hanem belső szabadságra és Isten felé való nyitottságra használja, kifejezve ezzel, hogy az igazi változáshoz Isten kegyelmére van szükség.

A Király, aki nem hódítani jön, hanem szeretni – Nagy Péter János atya virágvasárnapi üzenete

Virágvasárnap a nagyhét kezdete, amikor a keresztények Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek. Ekkor a nép pálmaágakkal köszöntötte Őt, hozsannát kiáltva, mint a békesség Királyát. A liturgia barkaszenteléssel és ünnepi körmenettel indul, majd a szenvedéstörténet felolvasásával emlékeztet a közelgő passióra. Ez a nap különleges kettősséget hordoz: egyszerre ünnepi és elővételezi Jézus szenvedését. Virágvasárnap arra hív, hogy szívünket is megnyissuk Jézus előtt, és vele lépjünk be a húsvét titkába. Nagy Péter János – a felvidék Gúta város plébánosának – virágvasárnapi üzenetét olvashatjuk. 

A világ legidősebb püspöke 103 éves lett

José de la Parra mexikói püspök 103 évesen a katolikus egyház történetének élő tanúja. Ő a világ legidősebb püspöke, még mindig tart misét, és egyike annak a négy ma is élő püspöknek, aki részt vett a II. vatikáni zsinaton.

5 istenes vers a magyar költészet napjára

A magyar költészet gazdag hagyományaiban különös helyet foglalnak el az istenes versek, melyek az ember és a transzcendens közötti kapcsolat mélységeit kutatják. Ezek a művek nem csupán vallási tartalmat közvetítenek, hanem az emberi lélek vívódásait, reményeit és hitkeresését is megjelenítik. Ezek az alkotások nem csak hívőknek szólnak: minden kereső ember számára kapaszkodót jelenthetnek a hétköznapok zűrzavarában. Tanításuk fontos eszköze lehet a lelki nevelésnek, az értékrend formálásának és az elcsendesedésre való képesség fejlesztésének. Éppen ezért érdemes ezeket a verseket újra és újra elővenni, olvasni és továbbadni.  A magyar költészet napja alkalmából hoztunk nektek 5 istenes verset.