Talán mostanság a sok bezártság miatt kevesebb figyelmet fordítunk arra, vagy éppen kevesebb lehetőségünk van rá, hogy Jézus üzenetét tetteinkkel közvetítsük embertársaink felé, mégis fontos, hogy ne lankadjunk ebben a küldetésünkben!
Hirdetés
Címke böngészése
Jézus
Újra és újra, napról napra, jövök a kereszthez. A Te kereszted lábához. Itt kezdődik és itt ér véget minden. A világtörténelem legjelentősebb pillanata, és a valaha volt legnagyobb botrány: Az Isten halála. Ember által kivégezve.
Nagypénteken a tanítványok szomorúak és csüggedtek, amiért elveszítették azt, akit követtek. Rajtunk is erőt vehet a csüggedés a járvány miatti veszteségeink következtében. Dr. Tóth Tamás atyával folytatjuk a húsvétra hangolódást és a nagycsütörtöki gondolatai után ezúttal arról ír, hogy mi adhat nekünk erőt veszteség idején.
A szenvedés témaköre nagypénteken különösen is megérinthet minket, és sajnos a járványhelyzet miatt is közelebbről érzékeljük ezt. „Sok minden őrület meg tud történni az emberrel a szenvedésben, de lélekben merjünk erre készülni” – mondta Bíró László püspök atya a Csütörtöki Csoport katolikus ifjúsági közösség hittanján 20 évvel ezelőtt márciusban. Azonban az akkor megosztott gondolatai ma is rendkívül aktuálisak lehetnek számunkra. Ezeket elevenítjük most fel a Veled Érted honlap jóvoltából.
A nagyböjt végéhez közeledünk, ma este, nagycsütörtökön az Eucharisztia szentségének alapítását ünnepeljük. A szent három napban Dr. Tóth Tamás atyának, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának a gondolataival hangolódunk a 777-en húsvét ünnepére.
Miért példaértékű Szent József a mai édesapák számára? Mit lehet tőle tanulni a gyereknevelés során? Többek között ezekre a kérdésekre is kereste a választ Farkas László atya videós elmélkedésében. A legfontosabb gondolatokat szemlézzük most.
Sokszor lehetetlennek látszik, hogy megmaradjon a békességünk, pedig nem függ a körülményektől: csak Jézusra kell néznünk és Benne bíznunk – erre bátorít Révész Szilvi író, kommunikációs szakember a bejegyzésében.
Szeretek enni. De szeretem azokat az időszakokat is, amikor önszántamból úgy döntök, hogy most egy ideig nem fogok jóllakni. Amikor az esti menü kenyér és víz. Szükségem van rá, hogy időnként a böjtölést választva még tudatosabban, még elkötelezettebben forduljak a látható világtól a láthatatlan felé, az emberek tekintetétől az Atya tekintete felé – hiszen „nemcsak kenyérrel él az ember…”[1]
Vajon mennyire valljuk magunkat kereszténynek és mennyire élünk Jézus tanításai szerint? Bese Gergő atya ezúttal arra hívta fel a figyelmünket, hogy intsünk búcsút azoknak a bálványoknak, amelyek távol visznek minket Jézustól.
Bár nekem még nincs gyermekem, körülöttem sok család van, ahol közelebbről vagy távolabbról részese lehettem a születés csodájának. Karácsony alkalmából ezekre az időszakokra gondoltam vissza.