Jó dolog néha visszatekinteni a megtett útra és felnézni az égre, hogy hálát adjunk. Nemcsak arra, ami szép és örömteli élmény volt, hanem a sziklásabb terepre is. Ezek erősítették a hitünket, az Istenbe vetett bizalmunkat, ha kitartottunk az Úr mellett, aki mindig beváltja az ígéreteit. Néhány sorban én is visszatekintettem az idei adventre és nagyon jól esett elmondani Istennek, hogy mennyi mindenért lehetek hálás.
A mesterséges intelligencia által generált pornó azt ígéri, hogy kielégíti minden szexuális vágyunkat, de csak tovább növeli a szomjúságot és közben rombolja a lelket. Egy mélyen elgondolkodtató és határozott írás Timothy Pickavance-től, aki a Biola Egyetem Teológiai Iskolájának professzora.
Egy Isten, egy stadion és több ezer ember, akik egy szívvel és egy lélekkel dicsőítik az Urat, a mi Istenünket évről évre – immár 25 éve – az Ez az a nap!-koncerteken! Közösségi dicsőítés, amely élményre Jézus is hív minket. Idén május 31-én Szombathelyen lesz lehetőségünk összegyűlni és dicsérni az Atyát énekszóval, aminek apropóján László Viktorral, az Ez az a nap! alapítójával beszélgettem.
Ferenc pápa egész élete során (1936. 12. 17-től 2025. 04. 21-ig) nagyon sok értékről tanított papként, majd püspökként, bíborosként és végül pápaként. De mik voltak azok a témák, amelyek különösen közel álltak a szívéhez, és amelyeken keresztül Jézus legnagyobb tanítását – a szeretet parancsát – közvetítette az emberiség számára? Szó lesz Szentlélekről, szegényekről, irgalmasságról, fiatalokról és házasságról is többek között.
Dr. Bagdy Emőke pszichológus emerita professzor gondolatai a háláról, az imádságról, a lelkiismeretről és arról, hogy mi a közös feladatunk itt, a földön. Az Isten kezében című műsor extra adását szemlézzük.
Év eleje az egyik legjobb lehetőség arra, hogy átgondoljuk, miket tett értünk Jézus az előző évünkben és felajánljuk Neki az idei évet.
Sokat hallunk manapság az öngondoskodásról, amely nagyon fontos szerepet játszik a reziliencia (szívósság, kihívásokkal szembeni lelki ellenállás) fejlesztésében. Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy nem esünk már túlzásokba? Nem bízunk már lassan jobban a saját erőforrásainkban az Isten által kínált erő helyett, ami gyengeségeink felvállalásában aktiválódik csak igazán? Budai Evódia írása.
Annyi minden hiányzik az életünkből; mégis melyikünk mondhatja azt, hogy mindene megvan? Ráadásul nem hangzik ez a mondat fellengzősen? Nem tesz másokat iriggyé?