Nem kell rögtön ágyba bújnunk ahhoz, hogy értékesek és különlegesek legyünk valaki életében.

Nem kell rögtön ágyba bújnunk ahhoz, hogy értékesek és különlegesek legyünk valaki életében.

Mindennap szembesülünk valami igazságtalansággal. Körülvesz bennünket, ott van körülöttünk, látjuk és sokszor a saját bőrünkön is tapasztaljuk. Mit tudunk keresztényként tenni ez ellen? Mennyire kezeljük jól az ilyen szituációkat és merünk-e ráhagyatkozni teljes mértékben Istenre?

Véletlen lenne a veleméri templom ablakainak és festményeinek olyan elhelyezése, miszerint óramű pontossággal esik a napsugár mondjuk december 6-án épp a Szent Miklós freskóra? Derítsük ki!

A 2025-ös jubileumi év megkezdéséhez elengedhetetlen volt, hogy Ferenc pápa december 24-én kinyitotta a Szent Péter Bazilika szent kapuját.

Ahogyan szeretetnyelveink is különbözőek, úgy az imanyelveink is eltérnek egymástól. Van, aki a rózsafüzért imádkozva, van, aki dicsőítve, vannak, akik a Szentírás olvasásával és vannak, akik a csendes jelenlét által fordulnak a Jóisten felé. Ebben a cikkben a Jézus-imáról mint imamódról szeretnék írni, saját tapasztalataim alapján.

Böjtölni az év bármely szakában jó, Jézus bátorított rá, hogy éljünk vele. Most január elején Varga László püspök atya és több neoprotestáns gyülekezet is böjtöt hirdetett. Íme 3+1 ok, amiért én böjtölni szoktam, és amiért azt gondolom, hogy nagy ereje van.

Időnként mondják, hogy „nem így képzelek el egy hívőt” vagy „nem így néz ki egy tipikus keresztény.” Erre azt válaszolom: a hitet nem elképzelni kell, hanem megélni. Isten arra hív minket, hogy élő hitünk legyen, amely nem a holt betűk szintjén marad, hanem a Lélek által éltet minket (2 Kor 3,6).

Mielőtt megismertem Jézust, azt gondoltam, hogy azt tehetek a testemmel, amit csak akarok. Legtöbbször úgy öltöztem, hogy minél szexisebb legyek, fiatal nőként elvárásnak éreztem, hogy megmutassam: elérhető és vonzó vagyok. Azt hittem, ez az, ami értéket ad nekem – a külsőm, az extrém karcsúság, az elismerő pillantások.
