A hosszú várakozásban gyakran kilátástalannak tűnhet a helyzetünk. Nehéz türelmesnek maradnunk és bízni az Úr tervében. Ebben a cikkben szeretném megosztani a gondolataimat, amik egy ilyen időszakban születtek.

A hosszú várakozásban gyakran kilátástalannak tűnhet a helyzetünk. Nehéz türelmesnek maradnunk és bízni az Úr tervében. Ebben a cikkben szeretném megosztani a gondolataimat, amik egy ilyen időszakban születtek.

Hirtelen vége lett a nyárnak, és előttünk áll egy új tanév – új lehetőségekkel, kihívásokkal. Talán szorongsz kicsit, hogy mi vár rád, de tudd, hogy Isten ma is melletted van, és minden nap így lesz! Íme egy ima, hogy meggyökerezzünk az igazságban és megnyugodjunk Isten hűséges szeretetében.

Mi lehet a közös pont a görög-római katolikus, evangelikus, református fiatalokban? Krisztus szeretete, az Ő fényének megosztása, az örömhír továbbadása. Hol van erre nagyobb szükség, mint egy fesztiválon, ahova rengeteg fiatal jár, akik mind keresnek valamit. Hogy hogyan misszióznak a Közös Pontban, hogy élik meg mindezt a sátorvezetők és a lelkivezetők? Ezek mind kiderülnek ebből a cikkből, ahol kérdéseinkre a szervezők válaszoltak.

Sokan úgy gondoljuk, hogy hivatásunk keresése egyfajta vizsga: ha rosszul döntünk, elrontjuk az egész életünket. Ez a kép azonban hamis. Isten akarata nem kényszerpálya, hanem szeretetteljes meghívás az életre, ahol hibázhatunk, tanulhatunk, újrakezdhetünk. Hivatásunk gyökere nem más, mint a vele való személyes kapcsolat, amelyben napról napra növekedhetünk és kibontakozhatunk – írja Kardos Csongor ferences szerzetes a 777-en megjelenő blogjában.

Hiába iszod a harmadik kávédat, még mindig alig bírsz ébren maradni. Hiába vagy túl a hétvégén, nem pihented ki magad. Hiába mész nyaralni, ott sem tudsz megnyugodni. Mégis miért vagyunk folyton fáradtak manapság? Mit tudunk tenni mi, és hogyan akar segíteni nekünk Isten, hogy változzon ez?

Egy imádság a mai emberek fáradtságáról, magányáról és lelki éhségéről, akik sokszor elveszítik a reményt és a közösség melegét. Turczi Árpád írásában kifejezi a vágyat, hogy Isten szelleme friss szélként fújjon rá a megfáradt világra, hogy új erőt, fényt és összetartozást adjon mindenkinek, különösen azoknak, akik elhagyták az Istennel vagy egymással való közösséget.

Két, magát hitetlennek valló fiatal őszinte riportot készített egy keresztény fesztiválon arról, ők hogyan látják a hívőket és a vallást. Miért van szerintük szüksége az embereknek a hitre? Miért nem tudnak vagy akarnak ők hinni Istenben? A fesztiválon sok fiatallal is beszélgettek, nagyon izgalmas látni azt a kontrasztot, ahogy egy hívő és nem hívő fiatal látja az életet, a halált, a kapcsolatokat. A Fókuszcsoport videója különösen értékes, mert segít a hiteles, őszinte párbeszéd megteremtésében a hívők és nem hívők között.

„Mindenki érdemel egy esélyt. Ha tudtam volna beszélni édesanyám hasában, biztosan azt kértem volna tőle, hogy hagy hadd jöhessek erre a világra.” Megrázó tanúságtétel egy férfitól, aki fiatal felnőttként tudta meg, hogy az édesanyja majdnem elvetette – de Isten terve más volt, az, hogy megszülessen és éljen.
