A Konklávé című film – amelyet most játszanak a hazai mozik – hamar megosztóvá vált: van, aki szerint hitelesen mutatja be az egyház belső folyamatait, mások szerint a keresztények lejáratására szolgál, megkérdőjelezve az értékeket, amelyek a hitünk alapvető részei. Mégis megéri megnézni, ha gondolkodnivalóra vágyunk.
„Nagyon szeretném, ha egyre több keresztényhez el tudna jutni a tánc felszabadító, közösségalkotó ereje, ha meglátnánk, hogy ezt az egészet Isten találta ki” – mondja Petrovics Sándor kortárstánc művész, tánctanár. Egy vibráló, mégis megnyugtató személyiséget ismertem meg, aki minden porcikájában művészalkat, és aki a mozgás nyelvén szeretné emlékeztetni az embereket az életszeretetre, a feloldódásra, a megnyugvásra, a valódi kapcsolódásra. Beszélgettünk az útkereséséről, a megtéréséről és arról a sok izgalmas módszerről, amiket alkalmaz – például közösségi ringatásokat tart. Több éve egy férfiaknak szóló program szervezője is, mint mondja, itt kapott kedvet, egyenességet és új perspektívát a küzdelmekről.
Vajon az emberi létünkhöz alapvetően hozzátartozik, hogy lelki sebeket kapunk? Mi akadályoz meg minket abban, hogy felvállaljuk sebezhetőségünket mások előtt? És ha megtesszük, miként lehet az gyógyító erejű? Az Agapé erről szóló adásának értékes gondolatait gyűjtöttük csokorba nektek.
Egy rövid gondolat arról, hogy igenis van lehetőségünk úgy dönteni, hogy szembemegyünk a mai kor elidegenedettségével, és az individualizmus helyett figyelünk egymásra, beszélgetünk és a kedvességet választjuk.
Egy rövid ima, ha az életed egy, vagy akár több területén fájdalmas csalódás ért. Isten látja a szívedet, és nem fordult el tőled!
Észrevettétek? Isten nevét valahogy sokkal többet emlegetik, mint Jézusét. És megfigyeltem, hogy én is könnyebben mondom ki egy nagyobb társaságban. De vajon miért lehet ez?
Megrendítő hallani azokról a fiatalokról, akik javítóintézetben vannak, és többnyire olyan hátrányos helyzetű családban élnek, ahol egyszerűen nem látnak más mintát. Keleti Gáborral, a Dorkász budapesti területi igazgatójával beszélgettünk arról, mit lehet tenni a megelőzésért, hogyan lehet Isten felé vezetni a bent lévő fiúkat, és milyen pozitív változásokat látott eddig. Az interjú végén önkénteskedési lehetőségekre is kitértünk, hiszen keresztényként az egyik fő küldetésünk, hogy felkaroljuk a legelesettebbeket.
Mikor érik meg az ember a házasságra? Melyek azok az alapvető kérdések, amelyeket érdemes tisztázni, mielőtt egy pár összeköti az életét? Egy házasság élethosszát vagy sikerességét tekintve van annak jelentősége, hogy templomban köttetett? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Lélekutakon című műsorban Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és Mihalec Gábor pár- és családterapeuta.
Sem a református egyház, sem a társadalom nincs túl azon, ami idén történt – mondja Hajdú Zoltán Levente, a református egyház Missziói Szolgálatának vezetője, aki szerint az igazi megújulás akkor kezdődhet el, ha alapvetően és elsődlegesen nem a társadalmi struktúrákban gondolkodunk, hanem lelkekben, akik szomjaznak Krisztusra. Beszélgettünk az Élő Ige évéről, arról, hogy mi a hiteles kereszténység ismertetőjele, és hogy milyen hozzáállással lenne jó a nem hívők felé nyitni. A református egyház 2025-ben az ifjúságra fog fókuszálni, de nem csak abban a formában, ahogy elsőre gondolnánk.
„Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait” – a Zsidókhoz írt levélnek ez a szakasza volt az idei évben a Magyarországi Református Egyház mottója. Az Élő Ige Éve keretében nemcsak a közösségeket erősítették, hanem az egyház falain kívülre is igyekeztek impulzusokat adni Krisztus szeretetéről. Az élő Ige napján ezt a tematikus évet zárták le, összegezve azokat a tapasztalatokat, amelyeket gyakorlatba kell ültetnünk, ha az egyház „feltámadására” vágyunk.