Milyen lehet jelképesen Krisztus keresztjét cipelve zarándokolni? Honnan eredt a keresztállítás? Miért fogtak neki páran, hogy kereszteket állítsanak a nagyobb hegyeinken? Miért fontos, hogy fából legyenek a felállítandó keresztek? Mennyire gyakori, hogy vandalimus áldozatai lesznek a keresztek és milyen lelki élményt ad egy ilyen esemény? Izgalmas hagyomány nyomába eredtünk.
A december pereg és te csak szaladsz utána? Nem a terveid szerint hangolódsz a karácsonyra? Nyugi, én sem. Még szerencse, hogy habár „sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tervei valósulnak meg.” (Péld 19,21)
Viharos szerelem, gyorsan zajló események, nagycsaládos lét, gyógyulás egy súlyos betegségből és a közélet mint közös pont. A Páratlan Párosok podcast 13. epizódjában egy végletekig őszinte és rendkívül sok tapasztalat megosztásában gazdag beszélgetést hallgathattok.
Hogy lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy ő mostantól nem Stein Péterke, hanem Szabó Péterke? Hogy dolgozzák fel, hogy összedől körülöttük a világ, elszakadnak a szüleiktől, nincs rendes ennivalójuk és állandó életveszélyben vannak? Hogy bírták az őket felkaroló felnőttek a nyomást, ami rájuk nehezedett a háborúban? Hol volt Isten a borzalmakban? – Sztehlo Gábor evangélikus lelkész zsidó gyermekeket mentett a második világháború alatt.
Minden második házasság válással végződik. De hogyan lehet olyan kapcsolatot építeni, amely a nehézségek közepette is kitart? És mi kell ahhoz, hogy két ember ne csak egymás mellett, hanem együtt is tudjon növekedni? Ezekről és az élet egyik legnagyobb traumájáról, a válásról beszélget Kautzky Armand színművész, Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, valamint Koncz Eszter református lelkipásztor Cseh Ádámmal a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb adásában.
Nem olyan régen egy elég nehéz döntés előtt álltam. Persze relatív, hogy mi a nehéz; én most egy új szituációval kerültem szembe és a gyakorlatlanságom miatt ijedtség és sok-sok kérdés kavargott bennem.
Roráté, szentségimádás, dicsőítés, gyertyagyújtás, igecetlik, agapé. Kezdjük együtt a várakozást, találkozzunk december 1-jén a rorátén!
Ritka látvány, hogy nem egy egész család vagy csak egy anyuka, hanem egy apuka érkezik egymaga a gyermekével a templomba. Szomorú, de tapasztalataim szerint kuriózum, tegnap mégis ennek lehettem tanúja. Nagyon fontos az apakép – a hitben való elmélyülésben is.
