Hiánypótló előadást tartott a házasság szakaszairól Papp Miklós görögkatolikus pap – akinek két könyve is megjelent a 777 gondozásában – egészen a házasság kezdetétől az életünk végéig foglalta össze fontos gondolatait. Előadását a cikk alján meg is nézhetitek, de íme 11 tényleg remek gondolat Miklós atyától.
hirdetés- Mi jó keresztények megszoktuk, hogy miután megkötöttük a szentségi házasságot hátradőlünk, mert ez már nyugdíjig így marad. A házaspárom és én is komolyan gondoljuk a házasság szentségét, semelyikünk nem akar elválni. Képesek vagyunk arra, hogy a szentség kicsit „bealtasson” minket. „Egy ateista házasságban a párom néha már rég lelépett volna, ahogy én ordítok vele.” Egy ateista házasságban mindig észnél kell lenni, a kard ott lebeg: „Na, velem így nem lehet viselkedni, itthagylak.” Azokban a házasságokban mindig ott van a veszély, hogy ott hagy a másik, ha nem viselkedsz rendesen. Minket viszont a szentség mintha néha bealtatna: tűrni kell, elfogadni a másikat, keresztet felvenni. Hölgyek, urak: a szentség nem erre való! Nem arra való, hogy bealtasson, a bűnöket eltakarja és a nővel lehessen ordítani. A szentség pont azt akarja, hogy dinamikát adjon, a Szentlélek „másik neve” a huzat: nem akar békén hagyni. A szentség nem statikus, hanem dinamikus.
- Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem máshogy élni. Nagyon sok esetben, amikor elválnak az emberek, igazából nem a válást szeretnék, hanem máshogyan élni, de nincsen erejük ehhez. Nem a házastársadat kell lecserélni, hanem az életstílust, de ehhez tanulékonynak kell lenni.
- Különbséget kell tenni a statikus és a dinamikus hűség között. A statikus hűség azt jelenti, hogy megőrzöm ugyanazt: „én úgy szeretlek, hogy nem csaltalak meg.” A dinamikus hűség nem annyit akar, hogy mit nem tettem meg, hanem ezt mondja: „Ahhoz az énedhez akarok hűséges lenni, aki a legjobb éned lehetne mellettem.” A hűség nem statikus valami, hanem kibont: úgy kell hűségesnek lenni, hogy a páromat és a kapcsolatomat hogyan tudom közben kibontani. Ahhoz hűséges voltál, hogy a feleséged milyen emberré vált melletted?
- A halálos ágyunkon nem csak azt bánjuk meg, hogy volt egy-egy nagy bűnünk, hanem azt, hogy nem éltünk. Nem tettük bele magunkat, mondjuk a házasságunkba, de ugyanez igaz lehet a munkára is. Bele kell tenni magunkat ahhoz, hogy boldogok legyünk.
- Ahogyan egymással veszekedünk a házastársunkkal, azt a gyermekeink szokták látni. De azt is látják, ahogy megölelitek egymást minden nap? Hogy kedvesek vagytok egymással?
- A legnagyobb hozomány, amit adhatunk egy gyermeknek: kultúra, vallás, erkölcs. A legtöbb hozomány láthatatlan, mi pedig meg vagyunk veszve a láthatóért, hogy mennyi pénzt hagyunk rá és mi lesz a házzal. Az a kérdés, hogy milyen láthatatlan kincseket adunk a gyerekeknek? Amikor a szülők pityeregnek az esküvőn mindig el szoktam mondani – mármint ha erre van ok -, hogy a legnagyobb hozománya a gyermeknek, hogy meg lett nevelve. A gyereketek tud dolgozni, lehet vele csapatként együttműködni, vallásos, stb. A láthatatlanból lesz a látható életvezetés.
- Gyermeknek életet adni azt jelenti, hogy részt veszek a teremtésben. Valami örök dolgot alkotunk. Csodálatos szülőnek lenni és gyermeknek életet adni!
- Ha jót akarsz a gyereknek, akkor előbb szeresd a feleségedet. Nem a gyereket kell majmolni úgy, hogy egymást közben elfelejtik, mert amikor a gyermek felnő és kirepül, akkor két idegen néz majd egymásra.
- Arra gyakran figyelünk, hogy a gyermek angolul tanuljon, furulyázzon és járjon edzésre, de a morális jelleme fontosabb, erre kell nagy hangsúlyt fektetni.
- Ha azt szeretnéd, hogy a gyerekedre ne telepedjen majd rá a házastársa, ne használják ki a munkahelyén, akkor most tanítsd meg a gyermekedet, hogy merjen a saját sarkára állni. Akár veled szemben is, a kemény szeretet fontos a családban.
- Ha otthon mindenbe beleszólsz, akkor a kamaszgyerek le fog pattanni, mert ez kibírhatatlan. Hagyd egy kicsit. Az alapértékeket persze nem hagyjuk, azokat be kell vasalni.
Borítókép -
Fotó: Szefcsik Boldizsár
Szemle
hirdetés
