A keresztényüldözésről sokszor hallunk a hírekben, de azt talán kevesen tudják, hogy világszerte több mint 380 millió hívőt érint és naponta 13 keresztényt megölnek a hite miatt. Miért a mai napig a kereszténység a legdiszkrimináltabb vallás a világon? Miken kell keresztülmenniük az üldözött keresztényeknek a menekülés vagy egy új országban történő letelepedés során? Mit tehetünk értük mi innen, Magyarországról? Zagyva Richárddal, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettesével és Kaló Józseffel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével az Axióma oldalán olvashatunk interjút, ezt szemlézzük.
Röviden mit nevezünk keresztényüldözésnek?
Zagyva Richárd: Azt jelenti, hogy a keresztény hívőket támadás éri, akár fizikailag, akár ideológiailag. Nagyon sokféle formája van, a bebörtönzésektől a gyilkosságokon át a földterület elhagyásáig, amikor egy keresztény nem élheti meg a hitét, és ezért kénytelen más lakóhelyet keresni.
A Word Watch List legújabb jelentése szerint 380 millió keresztény szenved üldöztetéstől világszerte. Miért a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon?
Kaló József: A vallási alapon üldözést szenvedő emberek 80 százaléka keresztény. Ha megnézzük, hogy mely területek vannak leginkább kitéve támadásoknak, akkor Afganisztántól a Fekete-Afrikáig húzhatunk egy nagy ívet. Ez mutatja, hogy a keresztényüldözés legfőbb oka a vallási szélsőségesség, ezen belül is az iszlám fundamentalizmus. Emellett a szélsőséges baloldali és jobboldali ideológiák is veszélyesek a keresztényekre nézve, előbbire példa Észak-Korea, utóbbira India és a hindu nacionalizmus. Ne felejtsük el, hogy Jézus Krisztus maga is üldözött személy volt, és azt mondta, hogy „ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” Ha megnézzük, a kereszténység születésének első három évszázada is egy radikális üldöztetés volt. Ugyanakkor örömhír ezzel kapcsolatban, hogy
kétezer év alatt bebizonyosodott: üldöztetéssel a kereszténységet nem lehet felszámolni.
A Karitász legfontosabb tevékenységei között szerepel az üldözött keresztények segítése. Milyen módokon nyújtotok számukra segítséget?
Z.R.: Humanitárius és integrációs támogatást biztosítunk. A humanitárius jellegű azt jelenti, hogy ahol valamilyen atrocitás éri az adott közösséget, oda igyekszünk gyors, a krízishelyzetre reagáló segítséget vinni, és ezt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi Karitász is végzi. Amikor pedig a migráció folytán megérkező menekültek ellátásáról beszélünk, akkor olyan széleskörű integrációval segítjük őket, amely által a helyi közösség tagjává tudnak válni. Budapesten a Katolikus Karitász székházában Integrációs Központ működik, ahol az elmúlt két év miatt az ukrán menekültekkel foglalkoztunk elsősorban, de már sok olyan kereszténnyel is, akik a hitük üldözése miatt hagyták el az adott országot – például Kínából, Pakisztánból, afrikai országokból érkeztek sokan. Igyekszünk őket integrálni a helyi keresztény közösségbe, találunk nekik plébániákat, szálláslehetőségeket, támogatjuk őket magyar nyelvi kurzusokkal, munkaerőpiaci szolgálatatásokkal, vagy épp a gyerekek iskolai beilleszkedésének segítésével.
A Hungary Helps részéről milyen jellegű segítséget nyújtottak eddig a magyarok?
K.J.: A Hungary Helps célja, hogy a segítséget helybe vigyék, tehát az ott lévő közösségeknek a szülőföldön maradását és boldogulását segítsék. Szintén fontos küldetésük a hazai és nemzetközi közvélemény felhívása a keresztényüldözésre és arra, hogy valamit tenni kell ennek megakadályozásáért. A program által az elmúlt években 64 országban több mint kétmillió embernek segítettek.
Z.R.: Vannak olyan programok, amelyekben a Karitász a Hungary Helps-szel összefogva segít, például amikor 2019-ben Srí Lankán bombatámadás érte a keresztény közösségeket, katolikus templomokban és a székesegyházban húsvét vasárnap. Ennek a támadásnak nagyon sok áldozata és sérültje lett, ekkor a helyi Karitász az áldozatokat és családjaikat anyagilag, egyészségügyileg, később integrációs szolgáltatásokkal segítette – ehhez kapcsolódott a Hungary Helps is, és együtt még hatékonyabban tudtak az üldözöttek mellé állni.
A keresztényüldözés által leginkább érintett országok között szerepel World Watch List szerint például Észak-Korea, Szomália, Líbia vagy Nigéria. Milyen erőszakos cselekmények történtek ezeken a helyeken a hívőkkel?
K.J.: A meggyilkolt keresztények száma évről évre 5000 körül mozog, 80 százalékukat Nigériában gyilkolják meg. Az emberrablás is hatalmas méreteket ölt, az elraboltakat pedig vagy meggyilkolják, vagy nők és diáklányok esetében megerőszakolják, illetve emberkereskedelem áldozatává teszik, de olyan is előfordul, hogy muszlim férfiakhoz kényszerítik őket feleségül. 2024 márciusában például a Boko Haram – ami a térségben az egyik legrégebben működő szélsőséges szervezet – 687 embert rabolt el Észak-Nigériában. Szudánban jelenleg Afrika legnagyobb polgárháborúja zajlik, itt 2024 elején felgyújtottak egy keresztény templomot, elpusztították a Bibliákat és megöltek több keresztényt. Szomáliában 2024 márciusában, nagypénteken hat kenyai keresztény férfit gyilkoltak meg, akik az evangéliumot osztották meg a muszlimokkal. Sajnos ezekben a válságrégiókban a gyilkosságok, a nemi erőszakok, a gyűlöletbűncselekmények mindennaposak.
Z.R.: Vannak olyan országok, ahol nem ennyire ölt testet a fizikai agresszió, ugyanakkor teljesen tiltott a kereszténység. Föld alatti kereszténységről beszélhetünk például Észak-Koreában vagy Iránban,
ezeken a helyeken kereszténynek lenni életveszélyes.
Hogyan tudjuk elképzelni az üldözött keresztények mindennapjait? Mikkel szembesülnek a menekülés, illetve egy új országban történő letelepedés során?
Z.R.: Mi mint keresztény segélyszervezet a szolidaritás oldaláról próbálunk közelíteni a keresztényüldözéshez. Amikor például elfognak iskolás gyerekeket, gyilkosságok történnek, vagy egy templomot vagy kórházat felrobbantanak, akkor annak súlyos következményei vannak.
Meghalnak emberek, elvesztenek családfőket, édesanyákat, gyermekeket, traumákat szenvednek el, amelyeket aztán évekig tarthat feldolgozni.
Súlyos döntéseket kell meghozniuk: elindulok a családommal, de nem tudom, hogy hova, mert mondjuk a szomszéd faluban támadások történtek, és az minket is elérhet. Gyakran hosszú hónapokig tart, mire egy biztonságos országba érnek, gyalogosan, vonattal, néha embercsempészek által, sérüléseket szenvedve. Aztán megérkeznek egy olyan országba, amelyet nem ismernek, nem beszélik a nyelvét, nem tudják, hova írassák be a gyermeküket, hova menjenek egyészségügyi szolgálatatásért. Amikor mi 2015-ben egészségügyi bázist üzemeltettünk a Magyarországra érkező menekülteknek, szinte mindenkinek volt valamilyen problémája, különböző sebekkel, zúzódásokkal, de olyan is volt, hogy egy édesanya ott szült. Nem azt kell kérdeznünk, hogy miért jöttek ide, hanem, hogy most itt vannak, mit tehetünk értük.
Amikor hallunk a keresztényeket ért támadásokról, sokunknak megindul a szívünk a szenvedő testvéreinkért. Mit tehetünk értük innen Magyarországról?
Z.R.: Fontos, hogy a keresztény küldetéstudatunkat arra is kiterjesszük, hogy felelősek vagyunk a másik keresztény emberért. Amellett, hogy a Karitász részt vesz a humanitárius válságkezelésben, a keresztény közösségek megmaradásáért is tennünk kell.
Mindenkinek megvan a személyes felelőssége is, hinnünk kell az ima erejében,
emellett pedig lehet csatlakozni szervezetekhez, akciókhoz, szemléletformáló kampányokhoz, és van teendőnk abban is, hogy minél többen tudjanak róla, hogy milyen súlyos üldözést szenvednek a keresztények.
K.J.: A karitatív tevékenységekbe valóban bárki be tud szállni, akár csak azzal, hogy adományoz azoknak a szervezeteknek, akik helybe viszik a segítséget. Ezen felül edukálnunk kell a keresztényeket, jó lenne, ha minden közösség egy évben legalább egyszer foglalkozna a témával. Nagyon fontos az üldözött keresztényeket megvédeni, de azt se felejtsük el, hogy Jézus felszólított arra, hogy szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak benneteket. Tehát a minket üldözőkért is imádkozni kell, mert a kereszténység az egyetlen vallás, amely magához tudta szeretni az ellenségeit.
Forrás: Axióma.hu
hirdetés
