„Vajon tudunk-e válaszolni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy ki vagyok én? Mit jelent a helyes önismeret? Hogyan juthatunk el odáig, milyen munkával jár ez az út? Keresztény kötelesség az önvizsgálat? És milyen összefüggés van önmagunk megismerése és az Isten-kapcsolat között?” 7 fontos gondolatot gyűjtöttünk e témákban az Agapé legújabb adásából.
1.„Nemcsak az az izgalmas kérdés, hogy mi hogy keressük Istent, hanem hogy Ő hogyan keres minket, hogyan jön közel hozzánk. Így tekinthetünk az életünkre és egy-egy napunkra is. Ha csak 15 perc van a napunkban arra, hogy az Isten jelenlétét keressük, érzékeljük, azt ne hagyjuk ki – Szent Ignác is ezt tanácsolja.” (Nagy Bálint jezusita atya)
2. „Ha tudom úgy látni magam, ahogyan Isten eltervezett engem, akkor a mély önismeret az Istenhez való kapcsolódás is.” (Frivaldszkyné Jung Csilla klinikai szakpszichológus)
3. „Szokták mondani, hogy önzés, ha magammal foglalkozom, én viszont azt gondolom, hogy az az önzés, ha nem foglalkozom magammal és anélkül kapcsolódom, ha csak zsigerileg élek és reagálok, ha úgy hozok döntéseket, hogy nem is tudom, honnan ered bennem az ösztönös reakció.” (Tésenyi Tímea mentálhigiénés szakember)
4. „Az önvizsgálat kulcsa az, hogy milyen mérce szerint mérünk. Jézus megmutatta a tökéletes életet a Földön, amit mi soha nem fogunk tudni elkérni, viszont általa tudjuk, hogy Isten milyennek tervezte az emberi életet. Nekünk azt kell vizsgálni, mennyire tudunk közelíteni ahhoz, ahogy szeretne az Atya látni. A Hozzá fűződő kapcsolatunk határoz meg mindent.” (Somody Imre üzletember)
5. „Keresztényként óriási többlet, hogy van iránya az életünknek. Az igazi önismeret kapcsolatban történik. Egy szerető kapcsolatban ismerem meg igazán önmagam, különben csak egy részemre fókuszálok, és főleg a negatívra. A szerető Isten tekintetében látom meg igazán önmagamat.” (Nagy Bálint)
6. „Az önismerethez nagy bátorság kell, hiszen szembesülünk nehéz érzésekkel, gondolatokkal is, amelyeket addig gondosan elfojtottunk. Onnantól, hogy megfogan bennünk a vágy, hogy szeretnénk ezzel foglalkozni, örökké van, az önismeret útján ugyanis nem lehet megállni. Sosem vagyunk teljesen kész, és egyre többet látunk abból, amit még nem tudunk magunkról. De ha magunkhoz jobban kapcsolódunk, abból automatikusan következik, hogy másokhoz és Istenhez is jobban fogunk tudni.” (Tésenyi Tímea)
7. „Ahhoz, hogy változzak, először szeretnem kell és elfogadnom, ahol most tartok. Ez nagy segítség akkor is, ha magunknak kell megbocsátanunk: lehet, hogy még nem állunk rá készen, csak annyit mondunk, hogy mindent megteszek, amit tudok, hogy megbocsássak magamnak, és elfogadni a mostani énünket is.” (Frivaldszkyné Jung Csilla)
hirdetés
