Rosszindulatú tüdődaganatot távolítottak el XIV. Leó pápa szervezetéből egy kedden elvégzett, háromórás műtét során. A beavatkozás komplikációk nélkül zajlott, a Szentatya jobb tüdejének alsó lebenyét azonban el kellett távolítani. De pontosan milyen betegséggel küzd a katolikus egyházfő, mi okozhatja a tüdő-adenokarcinóma kialakulását, és mennyi időt vehet igénybe a felépülés? Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakembereit kérdeztük a betegségről, a műtéti beavatkozásról és a gyógyulás esélyeiről.
XIV. Leó pápa egy szűk hete az Úrangyala-imádság alkalmával tájékoztatta a híveket, hogy a héten megműtik, mivel „korai szakaszban” találtak a tüdejében egy „jól körül határolható csomót”. A műtét kedden délután rendben lezajlott, még aznap este a Szentatya orvosainak közleményéből megtudhattuk, hogy a háromórás műtét alatt rosszindulatú daganatot távolítottak el a pápa tüdejéből: „daganat teljes eltávolítása érdekében videóasszisztált sebészeti technikával eltávolították a jobb tüdő alsó lebenyét. A műtét közben elvégzett szövettani vizsgálat megerősítette a tüdő-adenokarcinóma diagnózisát, amelyet már a műtét előtti vizsgálatok alapján is feltételeztek.
A Szentatya körülbelül három órát töltött a műtőben; maga a sebészeti beavatkozás mintegy kilencven percig tartott. A műtét sikeres volt, és semmilyen szövődmény nem lépett fel” – áll a Szentszéki Sajtóiroda közleményében.
Hogy jobban megérhessük, milyen betegséggel küzd XIV. Leó pápa -, mi lehetett a daganat kialakulásának oka, hogy zajlik egy ilyen műtét és mennyi ideig tarthat általánosságban a felépülés – megkerestük az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet, hogy szakmai tájékoztatást kérjünk tőlük.
Fontos, hogy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet válaszai a tüdő-adenokarcinómáról és annak kezeléséről nyújtanak általános szakmai tájékoztatást. Intézetük egyértelműen nem vesz részt XIV. Leó pápa gyógykezelésében, és nem rendelkezik az egészségügyi dokumentációjával, ezért nyilatkozatuk nem értelmezhető a Szentatya egyéni egészségi állapotának vagy várható gyógyulásának megítéléseként.
Az Intézet tüdődaganatok kivizsgálásában és kezelésében szerzett szakmai tapasztalatai alapján az alábbi általános tájékoztatást adta a feltett kérdéseinkre
Mitől alakulhat ki ez a betegség? Van gyakori oka?
A tüdő-adenokarcinóma a tüdőrák egyik leggyakoribb szövettani típusa. Kialakulása a sejtek örökítőanyagában létrejövő változásokkal függ össze. Legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, ugyanakkor olyanoknál is előfordulhat, akik soha nem dohányoztak. A passzív dohányzás, a radon, egyes munkahelyi ártalmak és a légszennyezés szintén növelhetik a kockázatot. Egy adott betegnél gyakran nem azonosítható egyetlen, bizonyítható kiváltó ok.
Hogyan veszik észre az elváltozást?
A korai tüdődaganat gyakran nem okoz tünetet: más okból végzett képalkotó vizsgálat vagy a megfelelő kockázati csoportban alkalmazott alacsony dózisú CT-szűrés során ismerhetik fel. Tartós vagy megváltozó köhögés, véres köpet, nehézlégzés, mellkasi fájdalom vagy megmagyarázhatatlan fogyás, ízületi panaszok is indokolhatnak kivizsgálást. A képalkotó vizsgálattal észlelt csomó önmagában még nem jelent daganatot; a pontos diagnózist a szövetminta vizsgálata adja meg.
Hogyan zajlik egy ilyen műtét általánosságban?
A műtétet a daganat kiterjedésének, valamint a beteg légzésfunkciójának és általános terhelhetőségének felmérése előzi meg. Rosszindulatú daganat esetén a radikális műtét az érintett anatómiai egység, legtöbbször lebeny eltávolítása a környéki nyirokcsomókkal együtt. A tüdőlebeny eltávolítása, az úgynevezett lobektómia altatásban történik. Videóasszisztált műtétnél a sebész kisebb mellkasi metszéseken keresztül, kamera és speciális műszerek segítségével végzi a műtétet. A beavatkozás után átmenetileg mellkasi cső vezeti el a levegőt és a folyadékot; a felépülést fájdalomcsillapítás, légzőtorna és korai mobilizálás segíti.
Milyen szövődményei lehetnek a betegségnek, illetve a műtétnek?
A daganat növekedése légúti elzáródást, visszatérő tüdőgyulladást, vérzést vagy mellkasi folyadékgyülemet okozhat, előrehaladott esetben pedig áttétek alakulhatnak ki. A műtéti szövődmények ettől elkülönítendők: ilyen lehet a vérzés, fertőzés, elhúzódó légáteresztés a tüdőből, szívritmuszavar vagy vérrögképződés. Ezek lehetőségek, nem szükségszerű következmények; kockázatukat a beteg állapota és a beavatkozás jellege is befolyásolja.
Mennyi időt vesz igénybe a felépülés?
Szövődménymentes, videóasszisztált lebenyeltávolítás után a kórházi tartózkodás rendszerint néhány nap. A könnyebb mindennapi tevékenységekhez fokozatosan, néhány hét alatt lehet visszatérni, a terhelhetőség rendeződése azonban több hónapot is igénybe vehet. A felépülés üteme függ a műtét előtti állapottól, a társbetegségektől, az esetleges szövődményektől és a további kezelésektől.
Mennyi a betegség kiújulásának esélye?
Erre nem adható minden betegre érvényes százalékos válasz. A kockázat elsősorban a daganat stádiumától, a nyirokcsomók érintettségétől, a teljes eltávolíthatóságtól és a daganat biológiai jellemzőitől függ. Korai stádiumban a műtét teljes gyógyulást is eredményezhet, de utána rendszeres ellenőrzés szükséges. A végleges szövettani eredmény alapján a kezelőorvosok azt is mérlegelik, indokolt-e a kiújulás kockázatát csökkentő kiegészítő kezelés.
Jelenthet-e a műtét életmódbeli változást?
A felépülés során fontos a fokozatosan növelt fizikai aktivitás, a légzőtorna, a megfelelő táplálkozás és az előírt kontrollvizsgálatokon való részvétel. Dohányzó betegnél a dohányzás abbahagyása a kezelés lényeges része. A nagyobb fizikai megterheléshez és a munkavégzéshez való visszatérést a kezelőorvossal egyeztetve, az egyéni terhelhetőséghez kell igazítani.
Mennyire befolyásolja az életminőséget?
A műtét után átmeneti fájdalom, fáradékonyság és terheléskor jelentkező nehézlégzés fordulhat elő. Egy tüdőlebeny eltávolítása csökkenti a légzési tartalékot, de megfelelő kiindulási tüdőfunkció mellett sok beteg visszatérhet korábbi mindennapi tevékenységeihez. A hosszabb távú életminőséget a megmaradt tüdő működése, a társbetegségek, a rehabilitáció és az esetleges további onkológiai kezelés együttesen határozza meg.
hirdetés
