Szeptember 6-án rendkívüli ünnepre készül a Magyar Katolikus Egyház: XIV. Leó pápa képviseletében Erdő Péter bíboros Veszprémben boldoggá avatja a 24 éves korában vértanúhalált halt gyári munkáslányt, Bódi Mária Magdolnát. A Veszprémi Érsekség a bodimariamagdolna.hu oldalon mutatja be, hogyan vált az egyszerű balatoni munkásból Isten Tiszteletreméltó Szolgálója.
1) Édesapja a trianoni döntést követően menekültként, papírok nélkül érkezett az országba, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot – így a három testvér, Magdi, Gyula és János „törvénytelen”, házasságon kívül született gyermek volt.
2) Magdi 17 éves volt, amikor az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából szervezett balatonfűzfői népmisszión felismerte az utat, amelyre hívást érzett. „Milyen szép az élete annak, aki közel lehet Istenhez” – mondta öccsének. Azonban házasságon kívül született gyermekként az akkori rendi szabályok miatt, a vágyát, hogy szerzetbe lépjen, soha nem valósíthatta meg.
3) 18 évesen a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkása lett. A rakétákat és más pirotechnikai eszközöket gyártó részlegen hamar kitűnt szorgalmával. Amikor magasabb bért és előléptetést ajánlottak fel neki, azt visszautasította fiatal korára és arra hivatkozva, hogy a családos munkásnőknek nagyobb szükségük lenne a fizetésemelésre.
4) Bár több udvarlója, sőt kérője is akadt, 1941-ben, Krisztus Király ünnepén szüzességi fogadalmat tett. Ekkor már jó ideje segítette a fiatal katolikus lányok és fiúk országos szervezetét, a Szívgárdát.
5) 1942-ben avatták Magdit a Mária Kongregáció tagjává – a jezsuiták által kezdeményezett közösség célja az volt, hogy a tagokat a Mária-tisztelet gyakorlása által az önmegszentelés és az apostolkodás magasabb fokára vezesse.
6) 1943-ban betegápolói tanfolyamot végzett, mivel elhatározta, hogy frontszolgálatot vállal, így segítve embertársait. Behívóját azonban hiába várta. A katonai parancsnokságon megtudta, a gyár vezetői nem engedték el, arra hivatkozva, hogy nem tudnák pótolni egyik legjobb munkásukat.
7) A munkások apostola – A Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségének aktív tagja volt, az iparban dolgozó lányokat öntudatos, katolikus világnézetre nevelte. A Szövetség tagjai ott segítettek, ahol csak tudtak: a balatonfüredi katonakórház betegeinek élelemcsomagokat készítettek, a környék szegénységben élő gyerekeinek ruhákat varrtak, ápolónői tanfolyamot szerveztek.
8) A szovjet csapatok 1945. március 23-án érkeztek meg Litérre. Aznap délután Magdi néhány asszonnyal és gyerekekkel a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két szovjet katona támadt rájuk. Magdi tisztaságát védelmezve egy kisollóval megszúrta a katonát, és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. A beszámolók szerint hat golyó fúródott a lány testébe. Az első lövés után Magdi megállt, a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!
9) Zarándokhellyé vált sírja Litér temetőjében áll. „Szüzességi fogadalmával Magdi örök hűséget esküdött Istennek. Készségesen ment sugározni az Isten- és az emberszeretetet a gyárba” – olvasható a szobor a talapzatán, amelyet vértanúságának helyszínén, a település egykori kastélyának udvarán állítottak fel 2005-ben.
10) Mindszenty József veszprémi püspökként 80 évvel ezelőtt indította el Bódi Mária Magdolna kanonizációs eljárását.
+1 „Az tetszett benne, hogy mindig ránk mosolygott, bár nem ismert még bennünket. Elment kerékpárjával mellettünk, mi is ránéztünk, ő is ránk nézett és csak mosolygott. A mosolya fogott meg bennünket.” – Emlékezik vissza az egyik későbbi DL-es lány Magdira.
hirdetés
