A Forrásponton Gájer László atya tanítását hallgathatta több mint 3500 fiatal. Gájer László atya azzal a kérdéssel fordult a fiatalokhoz, hogy mernek-e igent mondani Jézusra.
“Íme, az új nemzedék, ajkán a régi csatakiáltások, s hosszú napokon merengve átvirrasztott éjszakákon át tanulja a régi hiteket; és várja a sorsát, hogy végül is kilépjen a szennyesen kavargó káoszba, dicsőséget és szerelmeket hajszolni; az új nemzedék, mely az előzőeknél jobban retteg a szegénységtől, és jobban isteníti a sikert; s mely felnövekedvén azt látja maga körül, hogy minden isten halott, minden háború megvívva, s megrendült minden hit az emberben…”
Ez a néhány sor, amit most felolvastam nektek talán egészen disszonáns a most elhangzott dicsőítő ének után, hiszen ott az örömnek, hálaadásnak a hangjai szólaltak meg. Feljöttek bennem az örömnek és a hálának az érzései ezt a dalt énekelve. Mégis felolvastam nektek egy idézetet, amely idézet egészen más érzelmeket szólít meg bennünk, más húrokat penget meg bennünk. Egy kicsit azt a szorongást és azt a félelmet pengeti meg bennünk, amely a ti szorongásotok és a ti félelmetek lehet.
Itt vagytok a felnőtté válás küszöbén, az életbe való kilépésnek a küszöbén és úgy tűnik, hogy az élet nem más, mint szennyesen kavargó káosz.
Ez a néhány sor F. Scott Fitzgerald egy regényéből származik, aki 100 évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat, abban az Amerikában, ami akkor kezdte megérezni a saját erejét. A saját erejének a bűvöletében övé lett a szórakozás, az önfeledtség. A gazdagságnak a bűvöletében ez a fiatal ország kezdte megérezni azt is, hogy mi lakozik az emberben. Jazz korszaknak is nevezték ezt az időszakot, A nagy Gatsby korszaka ez. Ahogy megérezték, mi mindenre van szabadsága és lehetősége az embernek, hirtelen azt is megérezték, hogy a csillogás a gazdagság és mindaz, amire vágynak mennyire becsapós, mennyire rövidtávú, mennyire kevés. A gazdagságnak, az örömnek a lüktetése, a bulinak a korszaka egyszerre vált a csalódásnak és a kiábrándultságnak a korszakává. Ezért a jazz korszak nemzedékét, eltékozolt nemzedéknek is szokták nevezni.
Emlékszem arra, amikor egyetemista voltam, jól emlékszem arra a hangulatra, életérzésre, ami ott volt bennem. Jól emlékszem azokra a forradalmi évekre, amikor rengeteget olvastam, rengeteget töprengtem, rengeteget lázadtam.
Úgy gondoltam, jobban fogom csinálni, mint az előző nemzedék, jobban fogjuk csinálni, mint a szüleink. Az ember hirtelen azzal is szembesül ebben az időben, hogy kivetették a szennyesen kavargó káoszba.
Előtted is itt van ez az idő, álmodozol és nagyot akarsz. Az álmok embere vagy és többet akarsz tenni. Itt állsz az élet küszöbén, ki fognak lökni az életbe, ki fognak lökni a valóságba és azt érzed, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az álmok, amiket a szíved mélyén hordozol beválthatók, kifizetődnek. Annyi csalódást láttál az idősebbekben, annyi elkeseredettséget.
Ott van benned a nagy kérdés, mi lesz?
Amikor én egyetemista voltam, akkor a legfontosabb gondolat, ami a szívemen volt, az a szabadság. Ennek a mai napnak a kulcs gondolata. A szabadság érdekelt, szabad akartam lenni. A szabadság az egyik legfontosabb értékünk, a legfontosabb az életünkben, amire vágyunk. Ott vagyunk egy óriási szabadságvággyal, ott vagyunk az életünkben hatalmas törekvésekkel és lehet, hogy ki kell lépnünk a szennyesen kavargó káoszba.
Az lesz az érzésünk, hogy becsaptak bennünket. Az élet sok mindent ígért, de keveset adott.
Ebben a pillanatban a szabadság legnagyobb vágyával meghívlak most téged a teljességre. Én ma csapdába akarlak csalni téged. A csapdám az, hogy eljöttél egy kényelmes rendezvényre, egy kockázatmentes, jól szervezett rendezvényre. Ahol csak jó emberek és jól nevelt emberek vannak. Ezzel, hogy ma eljöttél ide, bejöttél az én csapdámba. Jézus a szívemre tett egy témát, ami nem más, mint az Ő személye. Ezt szeretném most ide tenni eléd. Abban a pillanatban, amikor arra készülsz, hogy kilépj a felnőttségbe, kilépj abba világba, ami szennyesen kavargó káosznak tűnik, én szeretnék ide tenni eléd egy személyt, aki azt mondta magáról, hogy Én vagyok az igazság. Nem azt mondta, hogy én is vagyok az igazság, hanem azt állította magáról, hogy Én vagyok az igazság.
Amikor Ő azt mondta, hogy Én vagyok az igazság, akkor ez nem tűr kompromisszumot. Nincs a te szabadságodban, hogy az Ő gondolatait felülbíráld.
Neked arra van szabadságod, hogy dönts ebben a pillanatban, hogy Őt elfogadd vagy elutasítsd. A legtöbb ember egész életében halogatja ezt a döntést. Vannak a földön moralisták, igazságkeresők, filozófusok, akik azt mondják, nálunk van az igazságból valami.
Jézus az egyedüli, aki azt állítja magáról, hogy Én vagyok az igazság.
Az Ő követői, a keresztények azt állítják magukról, hogy az igazságot követve övék a szabadság tökéletes törvénye. Ha szabad akarsz lenni, van előtted egy út, egy lehetőség.
Ez nem egy kényelmes, nem egy biztonságos rendezvény. Ahol Jézus ott van, ott ez a fajta kényelem és biztonság elillan. Ma azt mondja neked, hogy Én vagyok az igazság. Az arcodba teszi, hogy Én vagyok az igazság és nincsen más, nem lehet más. Neked pedig itt a kérdés, elfogadod vagy elutasítod.
A félmegoldások ideje lejárt. A kérdés egyértelmű: akarsz a teljességben élni vagy nem?
A mai ajánlat az, hogy kiléphetsz, de nem a szennyesen kavargó káoszba, hanem a teljességbe. Az igazság lejön hozzám, ezt úgy hívják megtestesülés. Az igazság megszólít engem és megtérésre hív. Igazság csak egy van, és valaki a történelem egy kitüntetett pillanatában azt mondta: Én vagyok az igazság.
Mi az evangélium a számodra? Mit akarsz? Milyen életet akarsz?
Ha teljes és egész életet akarsz, akkor ma mondj igent Jézusra. Ő nem hagyta meg a félmegoldások lehetőségét. Az egész élete és a tanítványainak az élete egy nagy radikalitás. Jézust őrültek követik, akik a világ szemében balgák, oktalanok.
Befogadod-e az életbe Jézust, az egyetlen igazságot? Ne félj, ez nem fanatizmus, ez a valóság.
Isten az egyetlen, aki jobban ismer engem, mint én saját magamat.
Ha akarsz a valóság teljességébe kilépni, ha akarod, hogy az igazság meghódítsa, megbolondítsa az életed, ha akarod, hogy Jézus belépjen az életedbe, akkor mond velem együtt ezt az imát:
Úr Jézus Krisztus! Beengedlek téged a szívembe. Jöjj és védj helyet az én szívem közepén. Nem hagyok helyet a kompromisszumoknak. Jöjj és légy az életem Ura! Ragyogd be minden napomat. Én követni foglak Téged, bárhová mész és bármit kérsz tőlem. Ámen.
hirdetés
