Négyórás megnyitóünnepséggel vette kezdetét Párizsban július 26-án, pénteken a XXXIII. nyári olimpiai játékok, melynek több jelenete sokakból heves reakciókat váltott ki, különösen is az, melynél többek között drag queenek (nőnek öltözött férfiak) és transzneműek Leonardo Da Vinci Az utolsó vacsora c. festményét jelenítették meg. Bár vannak, akik a jelenetet nem az utolsó vacsora ábrázolásaként értelmezik, sokak szerint az olimpia megnyitójának művészeti vezetői szándékosan űztek gúnyt Jézusból és a keresztényekből. A megbotránkozást kiváltó jelenetre rengeteg reakció érkezett egyházi személyek, cégek és maga az olimpia szervezőinek részéről is, akik bocsánatot kértek – ezzel azonban nem ült le a felháborodás és a feszültség.
A 777 Facebook-oldalán mi is hírt adtunk a párizsi olimpia péntek esti megnyitójának egyik ellentmondásos és heves felháborodást kiváltó pillanatáról; a Szajna partján megrendezett négyórás megnyitó egy pontján egy kifutó mellett transzneműek, drag queenek és táncosok sorakoztak fel, középen egy kék ruhába öltözött nővel, aki glória-szerű fejdíszt viselt. A jelenet (mely ezen a linken megtekinthető) erősen emlékeztet Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora c. festményére; mintha a középen álló nő Jézust, a körülötte lévő személyek pedig az apostolokat testesítenék meg. A festmény, és ezáltal Jézus, az Eucharisztia, valamint a keresztény hit kiparodizálása sokakat megbotránkoztatott, a Francia Püspöki Konferencia (CEF – Conférence des évêques de France) már az ünnepséget követő napon sajtóközleményt adott ki, melyben a püspökök, bár elismerték, hogy “a megnyitó az egész világnak a szépség és az öröm csodálatos, érzelmekben gazdag és általánosan elismert pillanatait” is kínálta, “a kereszténység kicsúfolásának és kigúnyolásának jeleneteit is tartalmazta, amit mélységesen elítélünk. (…) Minden kontinens összes keresztényére gondolunk, akiket megbántott bizonyos jelenetek felháborító és provokatív volta.
Szeretnénk, ha megértenék, hogy az olimpiai ünnepség messze túlmutat néhány művész ideológiai elfogultságán.”
A Francia Püspöki Konferencia főtitkára, Hugues de Woillemont rámutatott az ellentmondásra „a kinyilvánított befogadás és egyes hívők tényleges kirekesztése között. Nem kell megbántani az emberek lelkiismeretét a testvériség és annak előmozdítása érdekében”.
Fotó: A 777 Facebook-oldalán megosztott kép az olimpia megnyitójnak estjén
Barron püspök, akit az Egyesült Államokban az “internet és a közösségi média püspökeként” is ismernek, Facebookon közzétett videójában hívta fel a hívek figyelmét arra, hogy a hitünk kigúnyolásánál nem maradhatunk csendben. “Franciaország nyilvánvalóan úgy érezte, hogy megpróbálja kultúráját bemutatni, ehhez pedig kigúnyolta a kereszténységnek ezt a központi elemét, amikor Jézus az utolsó vacsorán testét és vérét adja, elővételezve kereszthalálát. Ezt nagyon orcátlan gúnnyal jelenítették meg. Franciaország, amely az Egyház legidősebb lánya, ahol Aquinói Szent Tamás is tanított, ahol Páli Szent Vince élt… Franciország, amely Szent IX. Lajos királyt és a szent francia misszionáriusokat adta, amelynek kultúrája nagyon mélyen gyökerezik a kereszténységben – gondolok itt az emberi jogok és a szabadság tiszteletben tartására –, úgy érezte, hogy azt kell tennie, hogy kigúnyolja a keresztény hitet. Egy kérdést tennék fel, melyre mindnyájan tudjuk a választ.
Merték-e valaha hasonló módon kigúnyolni az iszlám vallást? Nyilvánosan kigúnyolták-e ennyire egy jelenetet a Koránból? Ahogy mondtam, ismerjük a választ.
A dolog érdekessége, hogy ez a szerfelett szekularista, posztmodern társadalom meg tudja nevezni, hogy ki az ellensége. Elmondja, hogy kik azok. Hinnünk kell neki. Mi, keresztények, mi, katolikusok azonban nem lehetünk félősek, ellen kell állnunk, hallatnunk kell a hangunkat!”
Magyar egyházi vezetők közül eddig dr. Bábel Balázs kalocsai érsek szólalt fel a rendezvény felháborodást keltő jelenete kapcsán, aki – Barron püspökhöz hasonlóan – az iszlám vallás kigúnyolását állította párhuzamba a július 28-i szentmisén elmondott prédikációjában.
“Miért kell belevinni a gyalázását az Eucharisztiának egy sporteseménybe, mikor a pápa maga is üdvözölte azt, hogy legyen a békének, a barátságnak és az összetartozásnak a jele?
És ki kell gúnyolni? Nagy fájdalom ez nekünk. Ugyanezt a muszlimokkal meg nem mernék tenni, hogy a szent dolgaikat kigúnyolják, mert számíthatnának arra, mint a Charlie Hebdónál, hogy mindet legyilkolják, aki azt teszi.” Az érsek szerint a keresztények nem bosszúállók, ezért gúnyolják őket. Nemcsak egyházi vezetők szólaltak fel a parodizáló jelenet kapcsán; a C Spire amerikai távközlési és technológiai vállalatot “megdöbbentette az utolsó vacsora kigúnyolása”, így bojkottálja az olimpiát, azaz a rendezvénnyel kapcsolatos összes reklámját visszahívja, és minden további együttműködést megszüntet az év legjelentősebb, nemzetközi érdeklődéssel kísért sporteseményével kapcsolatban.
Vannak azonban olyan hangok is, amelyek szerint félreértelmezésről, eltúlzott reakcióról van szó, ilyen például Dr. Lengyel Ervin atyaé, aki a közösségi médiában fejtette ki a véleményét. “A műsorfolyam egyik műsorszámának jelenetét a többség Leonardo da Vinci: „Utolsó vacsora” c. festménye kigúnyolásának dekódolja és ezzel együtt a katolikus-keresztény szentmiseáldozat blaszfémikus bemutatásaként. (…) Az elmúlt fél évezred vallásháborúi a katolikus egyházban kialakították az „ostromlott vár komplexust”. Legtöbb esetben, ha valami rendkívüli vagy nehezen befogadhatóval állunk szemben, szinte mint elektromos biztosíték kattan le az „ostromlott vár komplexus”, vagyis
elkezdjük áldozati szerepbe helyezni magunkat, ujjal mutogatva, jelölve meg a vélt vagy valós ellenséget. Könnyen bedőlünk a provokációnak,
de ezzel csak annak adjuk tanúbizonyságát, hogy mennyire kicsi a hitünk abban, hogy Isten az Ura az egész világnak, az Egyház szikla alapja Péter, és ezért „a pokol kapui sem vesznek erőt rajta”; nem beszélve saját tehetetlenségünkről.” A katolikus pap szerint vannak fontosabb dolgok az életben, melyeken megbotránkozhatnánk.
“Rengeteg botrány van ma körülöttünk: háborúk, éhínség, igazságtalanság, kizsákmányolás, korrupció, hatalommal való visszaélés a keresztény közösségen kívül és azon belül is.
A botrányok okozóinak van keresztneve és vezetékneve is, azonban mi mégis gyakran lapítunk és cinikus hallgatásunkkal növeljük, meghosszabbítjuk mások szenvedését. Természetesen könnyebb egy gagyi olimpiai megnyitón botránkozni, mint az élet konkrét problémáit megoldani.” Kiss Judit Ágnes, József Attila-díjas magyar költő pedig arról írt posztjában, hogy nem érti, hogy sértődhetnek meg a keresztények. „…A megnyitó cirkusz se érdekel, csak azt nem értem, hogy tud egy keresztény megsértődni. Jézusról egyszer se írják, hogy megsértődött. Istent nem lehet megsérteni, annál nagyobb.
A keresztények pedig nem érnek rá megsértődni, mert etetik az éheseket, felemelik a gyengéket, támogatják az erőtleneket.
A vallásokat, a keresztény felekezeteket meg lehet sérteni valószínűleg. De az pont ugyanúgy nem érdekes, mint a cirkusz és a versengés.”
A felháborodásra reagálva az olimpia szervezői bocsánatot kértek. „Egyértelmű, hogy soha nem volt szándékunk tiszteletlenséget tanúsítani egyetlen vallási csoporttal szemben sem. Ellenkezőleg, Thomas Jolly [a megnyitó ünnepség művészeti vezetője] a közösségi toleranciát próbálta, akarta megünnepelni. Úgy gondoljuk, hogy ez az ambíció megvalósult. Ha bárkit is megsértettünk, azt nagyon sajnáljuk” – nyilatkozta Anne Descamps, a Párizs 2024 szóvivője egy sajtótájékoztatón.
Thomas Jolly cáfolta, hogy Leonardo da Vinci alkotását vette volna alapul a nyitóünnepség ellentmondásos jelenetének rendezésénél. “Soha nem lehet nálam, sem a munkáimban arra szándékot találni, hogy bármit is kigúnyoljak vagy bárkit is becsméreljek. Én egy olyan ünnepséget terveztem, amely megbékít. Amely megerősíti a köztársaságunk értékeit, a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget.” Elmondta azt az azóta a közösségi médiában is elterjedt hírt, hogy valójában görög istenek ünnepét kívánta megjeleníteni, egy holland festő, Jan van Bijlert által a 17. században festett képet, nem az utolsó vacsorát. “Azt hiszem, teljesen egyértelmű volt, hogy Dionüszosz érkezik erre az asztalra. Azért van ott, mert a görög mitológiában ő a mámor, a bor istene, ami egyébként Franciaország egyik legismertebb jelképe, na meg ő Sequana, a Szajna istennőjének az atyja. Az elképzelés inkább az volt, hogy egy nagy pogány ünnepet idézzünk meg, amely az Olümposz isteneihez kapcsolódik.”
A művészeti rendező nyilatkozata azonban inkább tűnik utólagos helyreigazításnak, semmint a valóságnak, annak fényében, amit Barbara Butch, a jelenetben kék ruhában szereplő, francia DJ és leszbikus aktivista Instagram-sztorijában közzétett.
„Ó igen, ó igen! Az új homoszexuális Szentírás!”
– írta, megosztva az Utolsó vacsora újraalkotásának jelenetét. Néhány órával később törölte a képet, és a jelenetet az „istenek ünnepének” nevezte, de addigra már többen képernyőfotót készíttetek az eredeti posztról. Az olimpia szóvivőjének nyilatkozatával éppúgy ellentmond a Piche néven ismertté vált francia drag queen megszólalása, aki szintén részt vett a jelenetben. Piche úgy fogalmazott a francia médiának: „a művészet mindig megoszt. Amíg nem mozgatja meg az embereket, addig számomra nem művészet. Nem tettünk semmit nevetségessé. Senki sem öltözött Jézusnak, senki sem parodizálta őt, sem az öltözködésében, sem a viselkedésében. Az ötlet az volt, hogy egy új nézőpontot hozzunk [az utolsó vacsoráról]. A múltban már sokszor ábrázolták az apostolok asztalát, és ezen soha senki nem volt megdöbbenve. De amikor az LMBTQ emberekről és a dragról van szó, akkor az meglepően felkavaró. Ehhez már hozzászoktunk. Az emberek megszállottan foglalkoznak a nemi kérdésekkel, amelyek felháborítják a konzervatívokat.”
A bocsánatkérés több hívőben inkább fokozta a felháborodást, semmint enyhítette volna; Barron püspök az olimpia szervezőinek nyilatkozata után ismét megszólalt, felhívva több ellentmondásra is a figyelmet. “Nem állt szándékomban, hogy újra elővegyem a témát, egészen ma reggelig. Láttam a szervezőbizottság „úgynevezett” bocsánatkérését, és azt gondoltam, hogy
ez minden, csak nem bocsánatkérés. A woke kétszínűség remekműve.
Csak el akartam néhány dolgot mondani, mert ha azt gondolták, hogy ezzel kiengesztelik a keresztényeket, én a helyükben újragondolnám. Néhány dolog, amit mondtak: ‘Nyilvánvaló, hogy nem akartunk tiszteletlenek lenni egyetlen vallási csoporttal szemben sem.’ Álljunk meg itt! Tehát amikor
drag queenek egy csoportja egyértelműen Da Vincinek Jézus utolsó vacsoráját utánozva szexuálisan provokatív módon ugrabugrál, akkor ezt nem gondolták tiszteletlenségnek? Gondoljátok, hogy ezt bárki is komolyan veszi?
Ez is tetszik: ‘A közösségi toleranciát próbáltuk megünnepelni’. Igen, tolerancia – kivéve persze a bolygó 2,6 milliárd keresztényével szemben. Mindenkit szívesen látunk, mindenkit tolerálunk ebben a sokszínűségben, amíg nem jön szembe valaki, aki nem ért egyet az ideológiánkkal, mint ez a 2,6 milliárd ember. Szóval, ne gyertek nekem ezzel a toleranciával és sokszínűséggel… Továbbá: ‘úgy gondoljuk, hogy ez a törekvés – a tolerancia ünneplése – megvalósult.’ Csodálkozom, hogy
milyen bolygón élünk, ha ők azt gondolják, hogy mindez a harmónia és béke megvalósult a keresztények elleni egyértelmű gyalázkodással?
Legvégül pedig ez a kissé leereszkedő hangnem: ‘Ha bármiben megsértettük az embereket, azt igazán sajnáljuk.’ Másképpen: ‘Ha te olyan együgyű és ostoba vagy, hogy a francia kultúrának ez a csodálatos kifejeződése megsértett, akkor, azt nagyon sajnáljuk.’ A keresztények azért sértődtek meg, mert ez sértő volt. Szándékosan volt sértő. Tehát, kérlek, ne kezeljetek le minket ezzel a leereszkedő megjegyzéssel, hogy ‘ha valaki rosszul érzi magát, akkor azt borzasztóan sajnáljuk.’ Ha emberek azt gondolják, hogy ezzel kiengesztelik az egész keresztény világ embereit, akik felháborodtak azon, ami történt, ismét csak azt ajánlanám, hogy gondolják újra dolgot. Egy igazi bocsánatkérés így hangzana: ‘Ez hiba volt, soha nem lett volna szabad megtörténnie, bocsánatot kérünk ezért.’ Nem hiszem, hogy a keresztényeket ez megnyugtatja, azt gondolom, továbbra is fel kell emelnünk a hangunkat.”
A közösségi médiában mindezekkel egy időben tiltakozási hullám indult el, melynek keretében sokan Da Vinci utolsó vacsora festményét állítják be borítóképüknek a Facebook felületén, kifejezve ezzel az olimpia megnyitó ünnepsége kapcsán való felháborodásukat és hithez való ragaszkodásukat.
hirdetés
