Mit jelent a belső gyermek? Miért érdemes jóban lennünk vele? Csak egy gondolat arról, miért fontos, hogy valóban megőrizzünk magunkban a gyermeki részünket is.
Bevallom, engem régen kimondottan idegesítettek a kisgyerekek. Annyit tapasztaltam belőlük, hogy hangosak, akaratosak, nem lehet tőlük élvezni egy-egy programot. Mielőtt “megköveznek” a családosok, hadd mondjam el, hogy ekkor valójában az önmagamban lévő gyermekről is hasonlóan gondolkodtam.
A belső gyermek kifejezés sokaknak ismerősen csenghet, különösen ma, amikor szinte minden héten útjára indítanak egy újabb pszichoedukációs oldalt az Instagramon és más platformokon. A szakemberek szerint ilyen belső gyermek mindannyiunkban lakozik, egyszerűen van, aki elnyomja és van, aki megtanul foglalkozni vele, meghallgatni a kéréseit, igényeit, és kedvesen bánni ezzel a belső gyerekkel.
Nekem idő és nem kevés energia volt, hogy ezt megtanuljam, és még mindig úton vagyok, de a gyógyulásom jele, hogy mára sokkal több jót is felfedezek a gyerekekben (így a kicsi önmagamban is). Valóban hangosak és tudnak nagyon követelőzőek lenni. De emellett nagyon sokan
tisztaszívűek, kedvesek, spontánok, őszinték, és elképesztően jó gondolataik vannak. Lehet tanulni tőlük!
A szülők ezt nap mint nap felfedezhetik a saját gyerekeikben, de akinek – hozzám hasonlóan – még nincs gyereke, annak is érdemes figyelnie a környzetében élő kicsikre, megkérdezni őket miről mit gondolnak, akár bekapcsolódni a játékaikba.
Nem véletlen, hogy Jézus is ezt mondja: ,,Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Mt. 19,14)
És azt: ,,Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. 4Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.” (Mt 18, 3-4)
Jézus rámutat valami jelentősre.
Az Atyával való kapcsolatunkban nagyon fontos az a ráhagyatkozás, bizalom, csodálat, kíváncsiság, öröm, ami a gyerekek sajátja.
Ha elhisszük, hogy mi mennyire komoly, okos, független felnőttek vagyunk, akik képesek kontrollálni a saját életüket, akkor kihagyunk valami esszenciális elemet a hitünkből.
Merjünk újra gyerekek lenni – ne csak ma, hanem minden nap!
hirdetés
