2024. 04. 03.

Ferenc pápa őszintén beszélt a Vatikánon belüli viszályokról és XVI. Benedekkel való kapcsolatáról

A mai napon, április 3-án jelenik meg spanyolul a Ferenc pápával készült legújabb interjúkötet, melyben Javier Martínez-Brocal újságíró kérdezte az egyházfőt, aki nyíltan beszél arról, milyen nehézségekbe ütközött a Vatikánon belül, és milyen kapcsolatban állt a másfél éve elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápával.

Ferenc pápa. Az utód címmel jelenik meg ma a pápával készült legújabb interjúkötet. Az ABC Español újságírójának nyilatkozó Ferenc pápa a beszélgetésekben sok témáról osztotta meg gondolatait és tapasztalatait, így többek között kitért a közte és XVI. Benedek pápa közötti összehasonlításokra, amelyről úgy nyilatkozott, hogy az ilyen összehasonlítások normálisak, és anno Benedeket is hasonlították II. János Pálhoz. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy olyan dolgokat tulajdonítottak Benedek pápának, amelyek nem igazak, hozzátéve, hogy

azok, akik Benedek pápa lemondásában “az egyház végét” látták, illetve, hogy ezzel a döntésével hatalmas károkat okozott, “kissé ideológiai álláspontot képviseltek”.

Ferenc pápa, anélkül hogy neveket mondott volna, úgy nyilatkozott, hogy XVI. Benedek pápaként egyszer “kiutasította” egy bírálóját a Mater Ecclesiae kolostorból, ahol lakott, “de ezt szelíden tette, úriember volt”. A regnáló egyházfő az interjúkötetben megosztja, hogy egyszer a nyugalmazott pápának bizalmasan elmondta, hogy Gänswein, aki Benedek pápasága alatt és a lemondása utáni években is Benedek személyi titkáraként szolgált, “nagyon nehéz dolgokat tett vele”. Feszültség volt közöttük, és munkáját megnehezítette. Tavaly, XVI. Benedek halála és temetése után Ferenc pápa Gänsweint hivatalos pozíció nélkül küldte vissza szülőföldjére, a németországi Freiburg egyházmegyébe, amit sokan egyenesen megszégyenítésnek tartottak.

Konkrét példát felhozva Ferenc pápa – anélkül, hogy a nevet említette volna – elmondta, hogy egyszer leváltotta egy vatikáni hivatal vezetőjét, “és a döntés némi vitát váltott ki”. “Ezen nehézség közepette a titkár kezdeményezte, hogy vigyük el Benedekhez, mivel üdvözölni akarta őt. Az emeritus pápa nagyon kedves volt, elfogadta a találkozási kérelmet” – osztotta meg Ferenc pápa, aki szerint a probléma az volt, hogy „a találkozóról készült fotót úgy terjesztették el, mintha Benedek a döntésemre válaszolt volna. Ez nem volt helyes” – majd hozzátette, hogy sokan szerették volna, hogy Benedek “erőteljesebben” lépjen fel nyugdíjas éveiben, és beleállna a vitákba. “De ezt soha nem tette meg.”

Arra a kérdésre, hogy konzultált-e a korábbi pápával arról a döntéséről, hogy visszavonja a régi rítusú misék XVI. Benedek általi szabad engedélyezését, Ferenc pápa azt mondta, hogy soha nem beszélt erről vele, de XVI. Benedek egyszer megvédte őt, amikor bírálatokkal szembesült a meleg párok bejegyzett élettársi kapcsolatának támogatása miatt. Nem sokkal ezután bíborosok egy csoportja felkereste az emeritus pápát, hogy konzultáljanak vele, de „Benedeket nem sikerült felzaklatni, mivel pontosan tudta, mit gondolok. Egyenként meghallgatta mindegyik bíborost, megnyugtatta őket, és elmagyarázta, hogy nincs szó eretnekségről”, mivel a nyugalmazott egyházfő elmagyarázta a különbséget a polgári élettársi kapcsolat és a szentségi házasság között. „Hogy kiállt mellettem!”- mondta Ferenc pápa, mondván,

ez a helyzet segített neki megérteni, hogy voltak emberek, “akik a legkisebb alkalmat is kihasználták, hogy belém kössenek, de Benedek mindig megvédett engem.”

Ferenc pápa kitért a más Benedek-támogatókkal kapcsolatos nehézségekre, így például a 2020 januárjában megjelent, Szívünk mélyéből: Papságról, cölibátusról és a Katolikus Egyház válságáról című könyv kapcsán felmerülő feszültségekre is, amelyet Robert Sarah bíboros írt XVI. Benedek közreműködésével. Az volt sokak benyomása, hogy a könyvben Ratzinger a konzervatív Sarah bíboros mellé állt a papi cölibátus védelmében, egy olyan időszakban, amikor Ferenc pápa a 2019-es püspöki szinódust követően az Amazonas egyes területein a házas férfiak felszentelésének korlátozott engedélyezésére vonatkozó javaslatokat mérlegelte. “A felháborodás nyomán kötelességemnek éreztem, hogy megkérjem Benedek titkárát, hogy ’önkéntes szabadságot’ vegyen ki, megtartva a pápai háztartás prefektusának pozícióját és a fizetését is” – mondta Ferenc pápa. Sarah bíborost jó embernek és az imádság emberének nevezte, ugyanakkor úgy látja, hogy az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusaként töltött ideje alatt

Sarah bíborost “olyan csoportok manipulálták, akik az egyházszakadás mellett voltak”.

“Úgy gondolom, a Római Kúrián való munka egy kicsit megkeserítette a bíborost” – mondta a pápa.

„Soha nem szűnt meg támogatni engem” – nyilatkozta Ferenc pápa a nyugalmazott egyházfőről, „és, még ha Benedek nem is értett egyet valamivel, soha nem mondta ki”, ehelyett egyszerűen csak felhívta a figyelmét egy adott kérdés különböző aspektusaira.

„Ha volt olyan ember, aki progresszív volt, az XVI. Benedek. Olyannyira, hogy a II. vatikáni zsinat idején gyanakvással tekintettek rá.

Még a lemondásról szóló döntés is nagyon haladó szellemiségű volt” – mondta, a korábbi pápát “nagy teológusként” méltatva. „Mindig is felkeltette a figyelmemet, hogy a II. vatikáni zsinaton az elsők között tette fel az i-re a pontot a reform érdekében.” „Amit a legutóbbi pápák esetében látok, az az, hogy minden utódot mindig a folytonosság, a folytonosság és a különbözőség jellemzett. A folytonosságban mindenki hozta a saját személyes karizmáját. Mindig van folytonosság, és nincs szó szakadásról.”

Ferenc pápa elmondta, még Buenos Aires érsekeként minden alkalommal, amikor Ratzinger bíboros Rómába érkezett, meglátogatta őt, aki akkoriban a Hittani Kongregáció prefektusa volt, hogy olyan dolgokat vitassanak meg, mint például a püspöki kinevezések és az Egyházon belüli szexuális visszaélések válságának kérdése. „Benedek bátran cselekedett a visszaélések tekintetében, és komolyan gondolta az ügyek tisztázását”. Felidézte, hogy egyszer Ratzinger bíborosként találkozott a Pápai Államtitkárság tisztviselőivel, hogy a Krisztus Légiójának alapítója, Marcial Maciel Degollado atya elleni vádakkal foglalkozzon, és a találkozóra magával vitt egy Macielről szóló dossziét. A találkozó után azonban a dossziét félretette, és azt mondta a titkárának, hogy “vigye vissza az archívumba, a másik fél nyert”. (Az utalás valószínűleg Ratzinger és az akkori pápai államtitkár, Angelo Sodano olasz bíboros közötti konfliktusra vonatkozott, aki közel állt a légiósokhoz, és ellenezte, hogy Maciel ellen fellépjenek. Sodano szerepét később Christoph Schönborn bécsi bíboros hozta nyilvánosságra).

“A kudarc ellenére Benedek nem tette félre az ügyet, nem hagyta annyiban. Megkereste a megfelelő pillanatot, és évekkel később, pápaként az első dolog, amit tett, hogy szembenézett ezzel a kérdéssel és tisztázta azt. Olyan harcos volt, aki nem dobta be a törölközőt, aki nem adta fel, amíg be nem fejezte azt, amit igazságosnak tartott” – nyilatkozta Ferenc pápa az interjúkötetben. 2006-ban pápaként XVI. Benedek eltávolította Macielt aktív szolgálatából, arra utasítva őt, hogy hátralévő életét imádsággal és vezekléssel töltse.

A Katolikus Egyház regnáló egyházfője felidézte, hogy Benedek lemondása előtt 2011-ben megvédte őt, amikor az akkori Püspöki Kongregáció tisztviselői azt akarták, hogy Bergoglio távozzon a vezetésből, ezért, amikor elérte a 75 éves nyugdíjkorhatárt, előkészítették a lemondását, és már új jelölteket is választottak Buenos Aires következő érsekének. Benedek visszautasította ezt, mondván: „Nem tudom, Bergoglio bíborosnak miért van itt ennyi ellensége”, és további két évvel meghosszabbította mandátumát.

Ferenc pápa azt mondta, hogy Benedek lemondása valószínűleg a legkövetkezetesebb döntés volt.

Ő maga nem sokkal a lemondás bejelentése után értesült a történésről, és egy római újságíró barátja hívta fel, hogy a híreket és a részleteket átadja neki. Felidézte pápává választása utáni első találkozását XVI. Benedekkel, ami 10 nappal a megválasztása után volt. Az emeritus pápa ekkor átadott neki egy dobozt, amelyben a Vatileaks-botrány dokumentumai voltak (a 2010-es években korrupciós és kiszivárogtatási botrány volt a Vatikánban). „A beszélgetés során Benedek olyan emberekről beszélt, akiket szerinte el kellene távolítani a tisztségükből” – mondta Ferenc pápa, aki megfogadta ezeket a javaslatokat.

Az egyházfő egyébként soha nem vette komolyan a közte és Benedek közötti feszültségről szóló híreket, és azokat „ostobaságnak” nevezte. „Nem mentem bele ezekbe.” Rendszeresen találkozott XVI. Benedekkel, és különböző dolgokról tárgyaltak, így például a vitatott német szinódusi út folyamatáról is. Ferenc pápa megmutatta Ratzingernek azt a 2019. júniusi levelet, amelyet a német püspöki konferencia vezetőségének írt, és amelyben arra figyelmeztette őket, hogy a folyamat az Egyház egységének megbontását kockáztatja. „Benedek azt mondta, hogy ez az egyik leglényegesebb és egyben legmélyrehatóbb dokumentum, amelyet írtam”.

Mindenről beszéltünk, nagy szabadsággal” – mondta.

XVI. Benedek halála kapcsán Ferenc pápa felidézte, hogy egy, az emeritus pápát kezelő ápolónő révén tudta meg, hogy Benedek nincs jól, és a heti általános audiencia befejezése után meglátogatta őt, és arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a korábbi egyházfőért. December 28-án találkozott vele utoljára. Egy darabig ott ült mellette, mondott néhány kedves szót Ratzingernek és megáldotta. Mikor távozott onnan azzal az ápolóval, aki korábban tájékoztatta őt XVI. Benedek bizonytalan egészségügyi állapotáról, az egyik orvos rosszallóan nézett a nővérre, majd kémnek nevezte őket. „Ezeknek az orvosoknak az volt a hozzáállásuk, hogy mindent zárva tartottak. Megértettem ebből a helyzetből, hogy Benedeket szinte ‘őrizetben’ tartották” – mesélte Ferenc pápa.

Arra a kérdésre, hogy XVI. Benedeket az egyház doktorává avatja-e, amely rangos címet olyan szenteknek adományozzák, akikről úgy vélik, hogy jelentős mértékben hozzájárultak a teológiához vagy a tanításhoz, Ferenc pápa azt mondta, jelenleg a kitüntetés odaítélésének folyamata elakadt. „Van egy olyan betegsége a vallási kongregációknak, hogy azt kérik, alapítóikat avassák az egyház doktoraivá. Én ezt a tendenciát leállítottam, mert ha mindenkinek odaadjuk ezt a címet, akkor elveszíti az értelmét”, de hozzátette, hogy „XVI. Benedek valóban kiérdemli ezt a címet”.

Azokkal a pletykákkal kapcsolatban, amelyek szerint a konklávé (a katolikus egyház ideiglenesen létrehozott gyűlése, amely megválasztja az új pápát) működését érintő szabályok megreformálását tervezi-e, a főpásztor azt mondta, hogy nem tervez semmi ilyesmit, és

bár az elmúlt évszázadban minden pápa módosította valamilyen módon a konklávé működését, ő nem látja ennek szükségét.

Az interjúkötetben a pápaságról való jövőbeli lemondásról is beszélt. „A lemondás személyfüggő. A pápáknak nyitva áll az ajtó a lemondásra. A lehetőség mindig is létezett, de Benedek megnyitotta azt. Néhányan azt kérdezik tőlem, tervezek-e lemondani. Lehetséges, de egyelőre nem érzem ennek szükségét”nyilatkozta.

Forrás: cruxnow.com

Hírek
hirdetés