Méghogy a cölebsz lelkipásztorok nem értenek a párkapcsolatokhoz! Patsch Ferenc jezsuita legújabb könyvében a szexualitásról, hűségről és a pályamódosító papokról is elmond mindent – amit csak tud.
„A szexualitás és a szerelem témája mindannyiunkat érint. Közünk van hozzá, lépten-nyomon belebotlunk, úton-útfélen találkozunk vele. Magam is átéltem szerelmeket, küzdöttem (és ma is küzdök) a szexualitás ‘démonaival’. Azt remélem, hogy a ‘megszelídítésük’ (integrálódásuk) útján még tovább is vezet az út” – írja A szerelemről és kapcsolt témákról című legújabb kötetének előszavában Patsch Ferenc SJ, aki az elmúlt közel két évtizedben különböző online fórumokon számos írást tett közzé a szerelem és szexualitás témakörében. Ezeket az újabb, és részben – más kötetben, más kontextusban – korábban már megjelent írásokat gyűjtöttük egybe, hogy minél könnyebben elérhetőek legyenek, s minél többeknek nyújthassanak kapaszkodót.

Fotó: Jezusita Kiadó
Aki az igaz szerelmet, s mellé atyai tanácsokat vár, valószínűleg szívesen fogja olvasni e kötet első részét (Kamaszosan: egyházias tanácsok). A második rész az elkötelezett életállapotúakat szólítja majd meg inkább (Felnőtt hittel: szerelem és hűség). Az utolsó részben pedig néhány olyan írás szerepel, amely „érett hitet” kíván (A spirituális érettség felé: élet és erkölcs). Hasonló témákról persze már sokan és sokat írtak. A magyar könyvpiacon is hozzáférhető a szexualitásról és a szerelemről bőséges szakirodalom; sőt keresztényeknek szóló kiadások is szép számmal léteznek: II. János Pál pápa „test teológiája” nyomán szinte divatossá vált ezt a téma. Patsch Ferenc SJ megközelítése talán a sajátosan jezsuita lelkiségű nézőpont miatt más, hiszen
tapasztalatait nemcsak saját „kárán”, hanem képzett lelkivezetőként gyűjtötte:
hosszú ideig papnövendékek spirituálisaként működött, később sokat dolgozott házaspárokkal, immár két évtizede pedig minden nyáron 30-40 embernek ad személyesen vezetett Szent Ignác-i lelkigyakorlatot.

Fotó: Jezusita Kiadó
Patsch Ferenc SJ a szerelem kortárs, ugyanakkor megkérdőjelezhetetlenül katolikus megközelítésének fő kérdéseit mindvégig nagy empátiával és tapintattal, egyszerre célratörően és humorosan tárgyalja; példázatokból, anekdotákból és – többnyire happy enddel – végződő történetekből pedig egyenesen kifogyhatatlan. „Be kell vallanunk: mi is érintettek vagyunk. Ezt például az is bizonyítja, hogy időnként egyesek kilépnek a sorainkból (’pályát módosítanak’, ’otthagyják a szolgálatot’). Ennek oka legtöbbször a cölibátus. Aki ’bent marad’, az sem tehet úgy, mintha mentes volna a szexualitás és a szerelem kihívásaitól. Erre magam vagyok a példa. Ilyen történetek is szerepelnek ebben a kötetben” – írja Patsch Ferenc SJ, akinek e kis könyve éppúgy erősen ajánlott olvasmány megszentelt életet élők (vagy arra készülők) számára, mint laikusoknak – kortól és nemtől függetlenül.
Részlet a könyvből, illetve online vásárlás:
https://jezsuitakiado.hu/termek/a-szerelemrol-es-csatolt-temakrol/
Patsch Ferenc SJ:
A szerelemről és csatolt témákról
Égető kérdések – tabuk nélkül
148 oldal, 3150 Ft
1 Komment
Petőfi Sándortól még egy ajánlott olvasmány. Tapasztalatom szerint kevesen ismerik; pedig én kötelező olvasmánnyá tenném fiatalok és idősebbek számára egyaránt.
.
PETŐFI SÁNDOR: MI A SZERELEM?
.
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
A szerelemről! kérlek szépen
Az emberiség szent nevében,
Melyet kínpadra vonni vétek,
Kérlek, hogy azt ti ne tegyétek.
Tudjátok: melyik fán terem,
Milyen madár a szerelem?
A kotyvaszték, mit fejetek
Rosz bögréjében főztetek,
A sóhajtások galuskája
Pityergések levébe hányva,
Epedéssel megsáfrányozva
Vagy kakasdühhel megborsozva,
Oh én szerelmes istenem,
Ez még koránsem szerelem!
Még várjatok, kis bikficek,
Kissé nagyobbat nőjetek,
Hogy a szerelmet ismerjétek
És azt megénekelhessétek. –
.
Viselni hosszú éven át
A szívben a kétség nyilát,
Teremteni legmelegebb
Vérünkből szép reményeket,
Csak azért, hogy meghaljanak,
Hogy minden istenadta nap
Legyen egy-egy kedves halottunk,
Kit kínosan kell megsiratnunk;
A rágalomnak óriási
Kigyófarkával szembeszállni,
Eltűrni oly bántalmakat,
Mit megtorolni nem szabad,
Mert kedvesünk azé, ki bánt,
Aztán elvenni a leányt,
Eldobni érte szabadságunk,
Mely legimádottabb sajátunk,
S fölvenni a könnyű szabadság
Helyett az élet súlyos gondját,
Dolgozni napok s éjeken,
Hogy ételünk s ruhánk legyen;
S ha feleségünk tán szeszélyes,
Magunkat szabni szeszélyéhez,
Hogy már ha kell örömtelennek
Lenni egyik vagy más életnek,
Mienk legyen örömtelen…
Lássátok, ez a szerelem!
.
Koltó, 1847. október