„Világos, hogy közösek az értékeink” – kerekasztal-beszélgetés Ferenc pápa hazánkba látogatása kapcsán

A béke képviselete a régióban az egyik legfontosabb üzenete Ferenc pápa látogatásának – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán rendeztek, ahol a Szentatya beszédet is fog majd mondani. Az eseményen kiderült, hogy milyen sokrétű szimbolikája van a pápalátogatásnak, hogy milyen hatalmas készülés zajlik a héttérben, és az is, hogy milyen jelentősége volt eddig történelmi szempontból, a nemzetközi színtéren a Vatikánnak. A moderátor Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja volt. 

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Pázmány ITK lesz az egyik helyszíne Ferenc pápa magyarországi látogatásának. Sok szervezéssel, imával és egy kis ajándékkal is készülünk a Szentatyának” – mondta el Cserey György, az ITK dékánja. Az ajándékról a dékán megosztotta a hallgatósággal, hogy több szempontból különleges lesz. „A karon tanulható bionika szak kapcsolódik a protézisek fejlesztéséhez és már több hónapja fejlesztünk egy úgynevezett protéziskezet, amelynek a lényege, hogy az emberi kéz anatómiáját minél pontosabban kövesse. Egy rendkívül összetett struktúra, amelynek a része egy programozható fonógép is, ezek segítségével készítünk el egy rózsafüzért Ferenc pápának.”

A Pázmányra való látogatáskor a pápa az egyetem vezetőivel és a tudományos élet más képviselőivel, illetve 250 hallgatóval fog találkozni. Mivel az aula befogadóképessége sajnos véges, jelentkezéseket nem tudnak fogadni a részvételhez, de online lehet majd követni az itteni programot is.

Ujházi Lóránd atya, a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont vezetője arról beszélt, a pápalátogatásnak nagyon sok szegmensen szimbolikus jelentősége van. Először is kifejezi azt, hogy az egyház továbbra is egyetemes, vagyis élő a kapcsolat, töretlen az egység az egyes részei között. Másodszor

hirdetés

a felekezetek közötti párbeszédet, vagyis az ökumenizmust is erősíti a pápa érkezése

– gondoljunk csak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelyen nemcsak a katolikus, hanem a többi egyház képviselői is jelen voltak. A keresztény értékeket ugyanis közösen kell képviselnünk. Harmadszor, a látogatásnak van közéleti-vallási dimenziója is. Erősen kifejezi, hogy békét szeretnénk a régióban. Emellett pedig vannak más olyan elemek, amelyek a Vatikánnak és hazánknak is értékesek, ilyen a családok támogatása vagy a teremtésvédelem – utóbbi kiemelten fontos Ferenc pápának személyesen is.

Rétfalvi Balázs, a PPKE doktorjelöltje, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa szerint

nagyon szép gesztus volt, hogy a pápa a NEK-re személyesen érkezett, ahogy az is, hogy ellátogatott Csíksomlyóra,

így a határon túli magyarokkal is tudott találkozni. Mindez hatással van a csángó magyarok nyelvhasználatára és vallásgyakorlására is, tehát mint látjuk, egy látogatás mindig túlmutat önmagán. „A mostani látogatásnak természetesen aktuálpolitikai vetülete is van a mostani, rendkívül kiélezett háborús helyzetben. Ferenc pápa már az ukrán-orosz háború kitörése előtt is arról beszélt, hogy darabokban már a harmadik világháború zajlik, utalva arra a sok-sok feszült helyzetre, amelyek a világpolitikát évek óta meghatározzák” – fogalmazott Rétfalvi Balázs. A Szentatya azt is sokszor hangsúlyozza, hogy a gazdaságnak az emberi közösséget kell szolgálni, ilyen értelemben minden nagy vagyonkoncentráció veszélyes a társadalom működésére nézve.

Történelmi kontextusban látjuk, hogy ahogy a mostani látogatásnál, úgy korábban is nagy jelentősége volt, amikor egy feszült nemzetközi helyzetben érkezett a pápa: például II. János Pál a Szovjetunió összeomlása után jött Magyarországra; de már az első világháború alatt is fontos békeközvetítő szerepe volt XV. Benedek pápának.

Fedeles Tamás, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze kiemelte, a kelet-közép-európai régió sorsát a Szentszék mindig a szívén viselte, különösen a 15. századtól. Ebben egyrészt hazánk elhelyezkedésének, másrészt az Itáliával való szoros kapcsolatunknak volt szerepe.

Tusor Péter történész hangsúlyozta: nagy jelentősége volt annak, amikor Vatikán mint állam létrejött a lateráni egyezménnyel, hiszen innentől kezdve sokkal szélesebbé vált a jogköre, így nemzetközi szerződéseket is tudott kötni. XI. Pius pápa ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a lehető legkisebb területű legyen a Vatikán, mert célja nem más, mint az, hogy a Szentszék hatékonyan tudjon működni és szuverén legyen.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a szerepe a katolikus felsőoktatásnak napjainkban, Ujházi Lóránd kiemelte Ferenc pápa néhány fontos koncepcióját, mondatát, mint: „csak a béke lehet igazságos, a háború soha”, a nukleáris fegyverek puszta birtoklása is bűn”, „ez a gazdaság megöl minket”. Ezek erős kijelentések, és a katolikus egyetemeknek óriási szerepe van abban, hogy az ezekről szóló tudományos, teológiai hátteret kidolgozzák, hiszen – mint látjuk – nagy a társadalmi jelentősége is a pápa nézeteinek.

A kerekasztal-beszélgetésen szóba került a mesterséges intelligencia kérdése is, amely Cserey György dékán szerint több tudományágat érintő fontos téma. Többek között etikai problémákat is felvet, hiszen hiába táplálják bele a készítők, hogy legyen udvarias, valójában egy pszichopata rendszerről van szó, amely a döntéseit is így hozza meg. „Egyelőre nem tudjuk, milyen társadalmi hatása lesz, főleg, hogy rendkívül gyorsan fejlődik, már legalább 100 millió felhasználója van világszerte. Egy katolikus egyetemnek ezzel egyértelműen foglalkoznia kell” – összegezte a dékán.

Szilágyi Anna 

hirdetés