Isten biztat arra, hogy zörgessünk az ajtaján, de nem mindegy, hogyan csináljuk: türelemesen vagy türelmetlenül. De mi van, akkor, amikor Ő „hallgat”? Amikor Isten nem arra válaszol amit kérünk, akkor úgy teszünk, mintha nem válaszolt volna. Gyökössy Endre református lelkipásztor elgondolkodtató és fontos írása.
„Batyum: a legsúlyosabb Nincsen,
Utam: a nagy Nihil, a Semmi,
A sorsom: menni, menni, menni,
S az álmom: az Isten.
Vele szeretnék találkozni
Az álmommal, nagy bolond hitben
S csak annyit szólni: Isten, Isten,
S újból imádkozni.”
(Ady Endre)
A zörgetők két típusát ismertem meg: a türelmetleneket és a türelmeseket.
Egyszer egy körzeti rendelőben vártam a soromra, amikor egy elegánsan öltözött hölgy érkezett. Idegesen topogott az ajtó előtt, majd kétszer bekopogott, pár pillanatig várt, nem nyílt az ajtó,sarkon fordult és elment. Jó egy perc múlva kinyílt az ajtó, egy fehér köpenyes hölgy körülnézett, azután becsukta az ajtót. Ha csak egy kicsit vár, esetleg bemehetett volna.
Ahogy ott tovább ülök, látom, hogy jön egy fehér köpenyes nő, nagyon határozottan hármat kopogtat és vár. Ő is várt, nem is keveset, de tudta, hogy az ajtó ki fog nyílni. Ki is nyílt, bement, és pár perc múlva iratokkal és kémcsövekkel ment el. Egyszerre megértettem, milyen másképpen kopog az, aki „otthon van”. Tudja, hogy az ajtó rövidesen kinyílik.
Az előbbi hölgy azért kopogott, mert neki volt valamire szüksége, talán egy receptet akart. Az, aki tudta hogyan kell kopogni és tudott várni, az szolgálat közben kopogott. Milyen más úgy kopogni, hogy „Engedj be Uram, és bízz rám valamit, én megcsinálom!”
Nem hiszek azoknak, akik azt mondják, hogy Isten nem felel az imádságukra. Ők, amikor választ várva imádkoztak, a szívük mélyén, vagy az Igében, vagy igehirdetésben hallották ugyan a feleletet, de az a válasz nem az volt, amire ők vártak.
Amikor Isten nem arra válaszol amit kérünk, akkor úgy teszünk, mintha nem válaszolt volna.
Mert mi mindig görcsösen ahhoz ragaszkodunk, amit hallani akarunk. A zörgetőnek, aki tud várni, és kész elfogadni Istentől azt, amit rábíz, annak Isten megnyitja azt a titkos ajtót, amin zörget. Hiszen Ady Endrének is megnyitotta! Idős lelkésztársam mondta, hogy ő vitte Ady Endrének az utolsó Úrvacsorát, és az éjjeli szekrényén egy rongyosra olvasott Újtestamentumot talált. Az igazán zörgetőnek megnyittatik.
Egyáltalában miért kell zörgetni? Nem kell! Dehogy kell! SZABAD!
Az Isten felé vezető keskeny ajtóra nincs kiírva: „Tessék kopogni!” Gazdánk és Pásztorunk csak biztat: „Zörgessetek és megnyittatik nektek!“(Mt7,7)
Jézus szavai: „Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja hangomat és kinyitja az ajtót ,bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig velem.” (Jel 3,20)
Mi különbség van a két ige között? Amikor Jézus zörget az életünkön, vagy beengedjük, vagy nem. Csak belül van kilincs. Jézus nem akar feltétlenül belépni. Azt mondja: Az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.
A másik ige: ,,Zörgessetek és megnyittatik!” Ez a megnyittatik azt jelenti, hogy az ajtó kitárulása szinte egyenes következménye a zörgetésnek; nem fordulhat elő, hogy zárva maradjon. Tehát, ha Ő zörget, nekem jogom van azt mondani: Maradj kívül! De ha én zörgetek, mindenképpen megnyittatik.
Zörgess, mint aki otthon van, az Ő nagy családjában, ismerős kopogtatással, hittel,
bátran Atyád ajtaján, Atyád szívén. Jézus, a Fiú bátorít erre bennünket. Zörgess kitartóan, ne szaladj el, s egyszer csak megnyílik, egyszer csak felnyílik valami. Valami nagy titok, valami tündöklő, új lehetőség útja, és bekerülsz valahová, amit Pál apostol mindig így jelez: az Úrban!
Nem jó úgy zörgetni, hogy nem tudhatjuk biztosan, kijön-e valaki, vagy nem, nyílik-e, vagy mégsem. De ha otthonosan és szolgálatra készen zörgetünk, megnyílik, a mi Gazdánk ránk bíz valamit, vagy valakit, és valahová belépünk, ahol egyszer csak békesség, emberség, isteni erő, a Szentlélek sugárzása vesz körül.
IMA
Kedves Atyánk!
Bocsásd meg nekünk, hogy türelmetlenek vagyunk! Meg-megkoccantottuk életünkben a nagy ajtót, és mert nem tüstént és nem úgy nyílt fel, ahogy mi akartuk, odább sétáltunk és talán már azt hisszük, nincs is az ajtó, és mögötte sincs senki.
Bocsásd meg kicsiny hitünket! Add, Uram, hogy bátrabban, otthonosabban, szolgálatra készen zörgessünk, mert Te megígérted, hogy a zörgetőnek megnyittatik. És add Uram, hogy amikor Te zörgetsz, mi is megnyissuk életünk ajtaját. Ámen.
hirdetés
