Fiatalok háborúról és hitről

Ma egy éve tört ki az ukrán-orosz háború. Mindeközben a tízparancsolat arra szólít fel: „Ne ölj!”. Rövid és kategorikus parancs, de ennyire egyértelmű, mint ahogyan hangzik? Hogyan érvényesül ez a parancs a fronton? Mit tesz a katona éles helyzetben? Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjaival Balázs Jeromos ferences szerzetes beszélgetett fizikai és verbális agresszióról a De őszintén! című műsorban.

Van különbség az emberölés és a gyilkosság között vagy minden egyes katonát gyilkosnak titulálunk? – tették fel a kérdést a diákok Balázs Jeromos ferences szerzetesnek. „Van különbség. A szándékos gyilkosság nem ugyanaz a kategória, mint a kettős hatású emberölés. Utóbbi azt jelenti, hogy az illetővel szemben ott van valaki, aki az életére tör, ilyenkor a jogos önvédelem megengedi azt, hogy védekezzünk. Ha valaki jogos önvédelemből olyasmit tesz, amivel a másikat megöli, az nem minősül szándékos gyilkosságnak” – mondta a szerzetes. Ugyanakkor – tette hozzá –

leszögezhetjük, hogy nincsen jó háború.

„Ne felejtsük el, hogy a vallásunk kezdetén egy erőszakos esemény áll, hiszen Krisztust keresztre feszítették, megölték őt igazságtalanul. Ezért aztán minden kereszténynek kötelessége, hogy az elnyomottak mellé álljon, sosem lehetünk az erőszakos elnyomás hívei. A másik véglet sem jó, ha az ember egy radikális pacifizmusba húzódik vissza. Most, hogy a szomszédunkban háború zajlik, különösen aktuálisak ezek a kérdések” – hangsúlyozta Balázs Jeromos.

„Nem tudok mit kezdeni a ténnyel, hogy nap mint nap emberek halnak meg a háborúban a szomszédos országban. Egyre inkább hálás vagyok azért, hogy legalább itt béke van még” – mondta Matyi. 

hirdetés

Egy másik fiatal, Kenéz szerint a generációjuknak fogalma sincs, hogy mit jelent a háború.

„Olvashatunk annyi cikket, amennyit akarunk, de fogalmunk sem lesz milyen az, ha valaki meghal mellettünk”.

Agresszió mindig is volt a világban, hiszen már a Teremtés könyvében olvashatunk Káin és Ábel történetéről, a testvérgyilkosságról, ahol isten azt mondja, hogy Ábel vérének kiontása, az ártatlanok megölése égbekiáltó bűn, ez pedig egy háborúban tömegesen történik.

Vajon hogyan van jelen a háborúban Isten? „Azt hiszem, ahogy a zuhanó repülőn nincsen ateista, úgy a lövészárokban sincs” – fogalmazott a szerzetes. Tádé hozzátette: egy mélyen hívő emberről nehezen tudja elképzelni, hogy embert öljön, akár parancsra is.

Az agresszió persze nemcsak fizikailag, hanem szavakkal is történhet, azokkal is lehet nagy sebeket okozni, és talán mi magunk is őrzünk ebből fakadó sérüléseket. „Minden belül kezdődik, a gondolatokban, a szívben: a háború is. Vigyáznunk kell arra, hogy belül ne legyen bennünk agresszió” – összegezte Balázs Jeromos.

hirdetés