2023. 02. 22.

Minden, amit a nagyböjtről tudni kell – Fábry Kornél atyával

Milyen hosszú a nagyböjt? Miért így hívják ezt az időszakot? Miben áll a böjtölés gyakorlata és honnan ered? Miért különleges a hamvazószerdai mise? Fábry Kornél atya  mindezekre választ ad a Misevlogban, tele ennél is több fontos infóval!

Miért hívják nagyböjtnek ezt az időszakot?

Ezek szerint van kisböjt vagy közepes böjt is? Kisböjtnek hívta a néphagyomány az adventi időszakot, de eredetileg a kisböjt az évközi idő péntekeit jelentette, amikor a hívek tartózkodtak a húsevéstől. A nagyböjt pedig legnagyobb ünnepünkre, a húsvétra való felkészülés bűnbánati ideje.

hirdetés

Milyen hosszú a nagyböjt?

Azt mondom, hogy nettó 40 nap. Miért? Kezdetben, az első századokban csak kétnapos böjt volt húsvét előtt, nagypéntek és nagyszombat. Később ezt bővítették a nagyhétre, majd 6 hetesre. A jó matekosok mondhatják, hogy de hát 6×7 az 42, tehát már több, mint 40. Én viszont hozzáteszem, hogy igazából 46 napos a böjt, merthogy a 7. századtól kezdve szerdával kezdődik, ami plusz 4 nap. Miért volt szükség erre a betoldásra? Azért, mert az egyházban a vasárnap sosem volt böjti nap, hiszen akkor Jézus feltámadását ünnepeljük, tehát sokkal inkább örvendezünk, minthogy böjtöljünk. Így, ha ezt a hat napot levesszük, akkor jön ki a 40 nap.

Miért pont 40? Ennek bibliai alapja van. Mózes, amikor felmegy a Sínai-hegyre, negyven napot tölt böjtöléssel, és utána kapja meg Istentől a tízparancsolatot. A zsidó nép 40 évig vándorol a pusztában. Ninive lakóit 40 napos bűnbánatra hívja Jónás. Jézus is negyven napig böjtöl a pusztában, mielőtt elkezdi nyilvános működését. A keleti gondolkodásban a negyven a határtalanság szimbóluma, a Szentírásban az Ószövetségben kilencszer, az Újszövetségben pedig négyszer fordul elő, a jelentése pedig, hogy nagyon hosszú.

Mikor van nagyböjt és húsvét?

A nagyböjt hamvazószerdától a nagycsütörtök esti mise kezdetéig tart, utána már a szent háromnapot ünnepeljük. Húsvét eredetileg a zsidó nép Egyiptomból való kiszabadulásának az ünnepe. Ez egy úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. Ez több mint egy hónapot mozoghat a naptárban. Legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én ünnepelhetjük.

Miben áll a böjtölés gyakorlata?

Az egyház kezdetén ki-ki maga szabta meg a böjtölés módját. Nagycsütörtök estétől a nagyszombati szertartás végéig sokan semmit nem ettek. Később, mikor már hosszabb volt a nagyböjt ideje, fogadalmat tettek, hogy kenyeret és vizet fogyasztanak egész nagyböjtben, vagy csak nyers zöldséget. Az egyház a későbbiekben szabályozta a böjti napokat. A 11. századig nagyon szigorú volt, naponta csak egyszer szabadott étkezni, és azt is csak este. Később még egy, majd még egy étkezést engedélyeztek. Ez felel meg a mai szigorú böjti napoknak.

A jelenlegi böjti fegyelmet 1966-ban a második vatikáni zsinat rögzítette. Hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. Ez azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közötti hívek lehetőség szerint csak egyszer étkezzenek és ezen kívül még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Ezért nem egészen helyes az, amit gyakran hallunk katolikus körökben, hogy háromszor étkezünk és egyszer lehet jóllakni. Inkább azt kell hangsúlyoznunk, hogy egyszer étkezünk és még kétszer fogyaszthatunk valamit. Emellett

hamvazószerdán és a nagyböjt péntekein 14 éves kortól hústilalom van, tehát ezeken a napokon nem fogyasztunk húst.

Az egyház mindig is együtt hirdette a böjtöt az imádsággal és az alamizsnálkodással, tehát a jó cselekedetekkel. Ez logikus is, hiszen hogyha kevesebbet eszem, az kevesebb ideig tart, több időm marad imádkozni, az istenkapcsolatomat építeni, illetve amit nem eszem meg én, azt meg tudom osztani másokkal.

Mit jelent a hamvazószerda és mitől különleges a hamvazószerdai szentmise?

A fejre való hamuszórás már az Ószövetségben megjelent, és mindig a bűnbánatot fejezte ki. A hamu a halálra, az elmúlásra figyelmeztet bennünket. De miért hintünk hamut a fejünkre? Az egyház kezdetén, ha valaki nyilvánosan súlyos bűnt követett el – mint gyilkosság vagy házasságtörés -, annak ki kellett állnia a közösség elé, megbánnia és megvallania a bűnét és ezután hamut szórtak a fejére és szőrzsákba öltöztették, így indították el a vezeklés útján. Kizárták a templomból, mint ahogy annak idején Ádám és Éva is kiűzetett a paradicsomból a bűnbeesés után. Nagycsütörtökön fogadták őket vissza, miután megbánták tettüket. A XI. századra vált általános gyakorlattá a bűnbánat ilyen jellegű kifejezése.

Na de honnan van a hamu? A hamut az előző év virágvasárnap megszentelt barkájának elégetéséből nyerjük. A pap a szentmisében megszenteli a hamut és meghinti szenteltvízzel. Majd a szentmise során ezzel a hamuval keresztet rajzol a homlokunkra és azt mondja: „Emlékezz ember, porból vagy és porrá leszel”. Vagy a II. vatikáni zsinat óta mondható az is: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban”. Az első arra figyelmeztet bennünket, hogy földi életünk véges. Úgy kell élnünk, hogy ha a Jóisten hív, bármikor tiszta lélekkel tudjunk elé menni. A második a bűnbánatra, a megtérésre hív bennünket, hiszen mindig van újrakezdési lehetőség.

A hamvazás általában a szentmise elején a bűnbánati liturgia helyett van, de megtartható az evangélium vagy a prédikáció után is. Hamvazószerda nem parancsolt ünnep, így ha valaki nem jut el hamvazószerdán misére, az a következő vasárnap a mise után is hamvazkodhat. A hamvazkodás egy szentelmény, mely hitünk szerint Isten kegyelmét közvetíti. Éppen ezért

nem csak katolikusok hamvazkodhatnak, hanem bárki, aki hittel fogadja.

Hamvazószerdától kezdve, ahogy adventben is, a szentmiséken nincsen dicsőség. Az Alleluja is elmarad az evangélium előtt, mert az is az örvendezésre utal. A zene is visszafogottabb, az orgona vagy más hangszer csak az énekeket kíséri. Tilos az oltárt virágokkal díszíteni. Sok templomban ma is látjuk, hogy nagyböjt idején letakarják a díszes oltárképet vagy feszületet. Ez kifejezi a bűnbánatot, a befelé fordulást, a dísztelenséget. Ma már nem kötelező, mégis sok helyütt megmaradt ez a hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától letakarják a feszületeket. Hamvazószerdától a húsvéti szent háromnapig a liturgikus szín a viola. Ez a szín kifejezi a bűnbánatunkat. Két kivétel van, Szent József fő ünnepe és Gyümölcsoltó Boldogasszony, melyeket fehérben ünneplünk. Virágvasárnap, melyet Urunk szenvedésének vasárnapjának is hívunk, pirosban misézünk. Még egy szín kerül elő nagyböjt negyedik vasárnapján, öröm vasárnapján, ez pedig a rózsaszín.

Mit jelent a keresztútjárás hagyománya?

Eredetileg a keresztút az a fél kilométeres szakasz volt, amelyen Jézus vitte Jeruzsálemben a keresztjét egészen a Golgotáig. Jézus halála után ezen az útszakaszon jó néhány állomást megjelöltek. A maihoz hasonló keresztútjárás hagyománya a ferencesekhez köthető. A XIV. századtól végeztek Jeruzsálemben 14 stációs keresztutat. Az odazarándoklók lelkes beszámolója alapján az otthon maradottak is át akarták élni Jézus keresztútját. Innentől kezdtek kálváriákat, keresztutakat állítani. Az idők során sokféle számú stációs keresztutat állítottak 7-től egészen 43 állomásig. A XVIII. században fogadta el a Szentszék a 14 stációs keresztutat, Jézus halálra ítélésétől egészen temetéséig. Érdekesség, hogy egyes stációk nem szerepelnek a Bibliában. Az evangéliumok nem tesznek említést arról, hogy Jézus egyszer is elesett volna, illetve Veronika kendőjével sem találkozunk a Bibliában. Ezek a stációk a jeruzsálemi zarándoklatok során egy-egy helyhez kapcsolódó hagyományból erednek. Keresztutat járhatunk a kálváriákon, illetve templomokban, hiszen a legtöbb templomnak a falán ott található a 14 stáció, vagy stációs keresztet szemlélve is tehetjük ezt.

Borítókép - Fotó: Iwom22 | Dreamstime.com
Lelkiség Szemle
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Hamvazószerdával kezdődött a Nagyböjt - Zagyvaszántói Római Katolikus Általános Iskola 2024. 02. 19. 08:25

    […] Minden, amit a nagyböjtről tudni kell – Fábry Kornél atyával […]