Hogyan érdemes hozzáállnia egy kereszténynek a politikához? És ha az illető pap vagy lelkész? Politizálhat-e Isten szolgája a szószékről? És a Facebookon? Hol van a határ – és azt ki húzza meg? Ezekről beszélgetett a Közért podcast első adásában Martí Zoltán főszerkesztő és Bedekovics Péter református lelkész.
„Amióta létezik emberiség, politika és vallás, azóta az a kérdés is felmerül, hogy hogyan kapcsolódhatnak ezek egymáshoz. Elég ha csak a Bibliára gondolunk, amikor odamennek Jézushoz és megkérdezik, hogy kell-e adót fizetni a császárnak, már ez is politikai vetületű” – fogalmazott Bedekovics Péter református lelkész. „Ne gondoljuk, hogy a kérdés idejétmúlt, mert ma is vannak olyan országok, ahol államegyház van, például Dánia és az Egyesült Királyság is ilyen” – tette hozzá.
A lelkész szerint Magyarországon minden kérdést átsző a politika és ez nagyon sok indulatot, érzelmet vált ki az emberekből, illetve emiatt rengeteg tabusítás van. „Azt gondolom, hogy a pártpolitikából ki kell maradnunk egyházi vezetőként, de a közügyekbe igenis bele kell folynunk, hiszen az mindenkit érint. Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, hogy fogalkozzunk ezekkel az ügyekkel” – mondta.
Bedekovics felhívta rá a figyelmet, hogy sokszor azok kifogásolják, hogy egy pap ne mondjon semmilyen véleményt a közéletről, akik egyszerűen nem értenek egyet azzal az állásponttal, amit képvisel. „Vékony az a mezsgye, ahol egy lelkész vagy pap kiáll egy fontos ügyért, de közben nem teszi le a voksát egyik párt mellett sem – erre kell törekedni. Én például figyelek arra, hogy kampányidőszakban semmit nem osztok meg vagy lájkolok, ami politikához kapcsolódik, mert az egy nagyon intenzív és érzékeny időszak, csak magánbeszélgetésekben mondom el a véleményem. Általánosságban a vörös vonal, amelyet nem lépek át, az a pártosodás megjelenése egy-egy posztnál vagy rendezvénynél” – hangsúlyozta.
A podcastben az a kérdés is felmerült, hogy vajon szét lehet-e választani a magánembert az egyházban betöltött tisztségétől. A református lelkész határozott nemmel felelt, ugyanakkor szerinte attól, hogy megvan a véleménye, azt nem kell képviselnie a szószékről, mert azzal tudatosan befolyásolná a híveket.
Sokan úgy gondolják, hogy a magasztos, szent közeget összesározza, ha az egyházon belül bármilyen formában politikáról van szó. „Nem gondolom, hogy az egyház tökéletes lenne, látjuk a hibákat, de az a hit, az az Isten, akit képviselünk viszont tökéletes. Ehhez képest a politikai pártok távolról sem képviselnek tökéletes álláspontokat – éppen ezért ott van probléma, ha valaki összekeveri a párt irányvonalakat az egyházi tanítással” – fejtette ki.
Az evangelizálásnak inkább akadálya vagy része a politika és a közélet? – vetődött fel a kérdés. „Abban 100 százalékig biztos vagyok, hogy az egyházi személyek pártok mellett való kampányolása káros az evangelizációra nézve, a közügyekben való részvétel viszont hasznos ebben.”
A református egyházban is vannak szabályok arra vonatkozóan, hogyan lehet kapcsolatban a vallás és politika: párttag nem lehet lelkész, mert az összeférhetetlenséget jelentene. Helyi képviselő ugyanakkor lehet, és az alpolgármesteri szintig részt is vehet a közéletben – kis településeken egyébként ez kimondottan jellemző.
„Nagyon fontos a tudatosság, annak pedig kimondottan, aki vezetői feladatot és ezzel egy közösség képviseletét vállalja. Az egyház akkor tud tudatos lenni a politika kapcsán, ha az egyház tagjai tudatosak, az összes vezetővel és taggal. Komoly és mély párbeszédet kell folytatni mindarról, ami meghatározó az életünkben, ezért is örülök, hogy elindult a Közért podcast. Mi Isten mellett tettük le a voksunkat, ez a lényeg, és ehhez képest kell minden közéleti kérdéshez fordulni” – összegezte Bedekovics Péter.
hirdetés
