2023. 01. 06.

Ma többen hisznek Istenben, de kevesebben járnak templomba a felmérések szerint

Meglepő adatok derültek ki egy nemrég közzétett reprezentatív felmérésből: miközben az Istenben hívők száma növekszik, addig templomba egyre kevesebben járnak Magyarországon. Ha csak a katolikus felekezethez tartozókat nézzük, heti rendszerességgel 7-9 százalékuk vesz részt szentmisén.  

Az emberek negyede-ötöde csak karácsonykor, vagy más nagy ünnepeken megy templomba, 40 százalék pedig még ilyenkor sem – derült ki a European Social Survey nevű reprezentatív kutatásból, amelynek eredményeit a G7 magazin tette közzé.

Bár Magyarországon a vallást, felekezetet választók 7/10-e a katolikus egyházhoz tartozik, és a katolicizmusban a vasárnapi szentmise-hallgatás elvileg kötelező lenne, a társadalmi felmérések szerint csak az emberek 7-9 százaléka vesz részt heti rendszerességgel szertartáson. További bő tíz százalék havonta legalább egyszer ott van a templomban.

A templomlátogatás visszaesése tágabb nemzetközi trendbe illeszkedik: lényegében

egész Európára jellemző a vallási aktivitás csökkenése.

Az országok közötti különbségek persze jelentősek. A nagyjából a vallás visszaszorulásaként leírt szekularizációs folyamat a valamikor protestáns Észak-Európában már annyira előrehaladt, hogy ott a további csökkenésnek sincs sok tere már. Ehhez képest a hagyományosan erősen katolikusnak számító íreknél, lengyeleknél, portugáloknál, olaszoknál relatíve nagyobb az aktivitás, bár Lengyelországban például a fiatalabb generációknál az egyházias vallásosság szintén annyira bezuhant, hogy már-már vallási összeomlásról lehet beszélni.

A számos különbség miatt nem lehet egymással közvetlenül összehasonlítani a vallási irányzatokat, hiszen a szertartásokon való részvételre is más parancsok vonatkoznak a pravoszláv, vagy a nyugati kereszténységen belül a katolikus és az ebben éppen kevésbé szigorú protestáns felekezeteknél. A legtöbb mutató alapján azonban igazán vallásosnak inkább csak néhány ortodox ország, főleg Románia és Görögország látszik; de ezekben a hitélet szorosan összefonódik a nemzeti identitással.

Erről tanúskodik ez az imatérkép is, mely a European Social Survey vallásosság mutatóira is rákérdező kutatásain alapszik:

Forrás: European Social Survey 

Mint látszik, Európában

Magyarország a közepesen vallásos-vallástalan, viszonylag kevesebbet imádkozó országok közé tartozik.

Ez alapján nálunk nemcsak a lengyeleknél, de a többségében szintén katolikus Szlovákiánál, Horvátországnál, Ausztriánál is kisebb a vallási aktivitás mértéke. A világ egyik „legateistább” társadalmának számító Csehországhoz képest ugyanakkor a magyar társadalom jóval vallásosabb.

A keleti blokk országaiban a szekularizáció az államszocializmus hatására meg is haladta a nyugat-európai mértéket, és bár a rendszerváltás után volt egy ellentrend, ma a vallás személyes életben való jelenléte a kontinens mindkét felén igencsak visszaszorulóban van. Az elvallástalanodás nagy vonalakban összefügg a gazdasági fejlettséggel. Minél nagyobb az egy főre jutó GDP, trendszerűen annál kevesebben járnak egy országban templomba, és annál kevesebben tartják magukat vallásosnak – de hogy nem valamiféle természettörvényről van szó, arra az Európánál jóval vallásossabb Egyesült Államok a bizonyíték.

Mint a decemberben megjelent Társadalmi Riport 2022 vallásszociológiai fejezetének szerzői, Rosta Gergely és Máté-Tóth András írják a tanulmánykötetben, az intézményes vallásgyakorlás a rendszerváltás óta Magyarországon is lassan visszaszorult. Igaz, a folyamat mintha megállt volna: a tízes évek közepétől a vallásosság inkább stagnált, talán enyhén emelkedett is. Ezzel együtt, mint a szöveg fogalmaz: “a társadalom két, nagyjából egyforma méretű, kb. 40–40%-ot kitevő nagyobb tömbje, a soha templomba nem járók, és a vallásukat néha, rendszertelenül gyakorlók mellett a saját bevallásuk szerint rendszeres, legalább havi szertartáslátogatók egy mintegy 20% körüli kisebbséget alkotnak”.

Utóbbiak lennének az egyházias módon vallásosak, vagyis akik egyházuk, felekezetük tanítását igyekeznek követni, és akik több-kevesebb rendszerességgel részt vesznek istentiszteleten, szentmisén is.

Míg a 65 év felettieknél a társadalmi felmérések szerint olyan 13 százalék jár hetente legalább egyszer templomba, a 30 alattiaknál valóban már csak nem egész négy százalék. Hogy ez valóban a vallás tartós kiszorulását jelenti a nagy többség életéből, vagy részben csak életkori sajátosságról van szó, és az öregedéssel többen esetleg visszafordulnak-e a vallás felé felé, vitatható – erre is, arra is vannak adatok.

Úgy tűnik,

a vallás nem általában szorul vissza, inkább a jellege és formája változik meg.

Erről tanúskodnak a magyarországi felmérések adatai is. Miközben a vallásgyakorlat és a felekezethez tartozás csökken, a magyarok közül egyre többen hisznek Istenben.

Az istenhit a rendszerváltás utáni 58 százalékról kétharmados szintre emelkedett, és más, alapvetően a kereszténységhez kapcsolódó tanok elterjedtsége szintén emelkedést mutat.

Miközben az istenhívők száma nő, ez a növekedés szinte egyáltalán nem csatornázódott be az egyházakba. A számok ebben elég egyértelműek: ma többen hisznek Istenben, de kevesebben járnak templomba.

 

Forrás: G7.hu, European Social Survey

Szemle
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Gabi 2023. 01. 08. 19:03

    Hát akkor itt az ideje elkezdeni.