A Narnia szerzője a második világháború idején olyan előadás-sorozatot tartott a BBC rádió hallgatóinak, amely világszerte ismertté vált, és sokak életét radikálisan megváltoztatta. Ebből a sorozatból állt össze a Keresztény vagyok című könyv, mely bevezetést nyújt a keresztény hitbe. A kötetben Lewis a házasságról és a házasság előtti szexről is kifejti a kereszténység tanítását.
A házasság keresztény felfogása Krisztusnak azokon a szavain alapszik, hogy a férfit és a nőt egy organizmusnak, egy testnek kell tekinteni (ugyanis a „one felsh” szavak a modern angolban ezt jelentik). A keresztények hite szerint, amikor Jézus ezt mondta, nem szentimentalizmusának adott hangot, hanem egy tényt szögezett le, mint ahogyan az is egy tényt állapít meg, aki azt mondja, hogy a zár és a kulcs egyazon szerkezet, vagy hogy a hegedű és a vonó is egy hangszer.
Az emberi szervezet megalkotója azt mondta nekünk, hogy annak két felét, a férfit és a nőt, azért teremtette, hogy páronként egyesüljenek,
nemcsak szexuális téren, hanem teljes mértékben. A házasságon kívüli nemi aktus szörnyűsége abban áll, hogy résztvevői megpróbálják elkülöníteni az egyesülés egyik fajtáját (a szexuálist) a többitől, amelyeknek pedig ezzel együtt kellene járniuk, teljessé téve az egyesülést.
A keresztény attitűd nem azt jelenti, hogy bármi rossz volna a szexuális élvezetben,
éppúgy, ahogy az evés örömében sincs. Sokkal inkább arról szól, hogy nem szabad elkülöníteni ezt az élvezetet, és megpróbálni külön, önmagában megszerezni, éppúgy, ahogy az evés örömét sem szabad a nyeléstől és az emésztéstől elválasztani, például úgy, hogy mondjuk megrágjuk, majd kiköpjük az ételt. Következésképpen a kereszténység azt tanítja, hogy a házasság egy életre szól.
Forrás: C. S. Lewis: Keresztény vagyok
Még nem érkezett hozzászólás