A Légy résen! oldal cserkészei dr. Kajtár Edvárd atyával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Lelkipásztorkodástan tanszékvezetőjével készült beszélgetéséből emelték ki a legfontosabb tudnivalókat, amiket bárki segítségül hívhat, ha a táborában szentmisét szeretne szervezni.
- Hol legyen a szentmise?
Ez függ attól is, hogy hol táborozunk. Ha a falu határában vagyunk, vagy egészen közel, vegyünk részt a helyi közösség miséjén (ha van vasárnap mise. Sok helyen, főleg vidéken, előfordul, hogy nincsen.) Egyéb esetben mindenképp jobb, ha saját tábori misét szervezünk.
Annak is nagyon nagy tanúságtevő ereje van, amikor a cserkészek beülnek a templomba, ahova egyébként csak pár idős néni járna. Így ott vannak akár százan is, a helyieken kívül, akiknek a hitükben erőt ad ez a markáns cserkész-jelenlét. A faluban pedig mindenki néz a kerítésen keresztül, hogy kik ezek, hova mennek? Tehát ennek is van üzenete.
- Mikor kezdjünk a szervezéshez?
A vidéki papok nagyon le vannak terhelve papi feladatokkal. Előfordulhat, hogy van, akinek 10-15, 20-25 faluja van, amit el kell látnia. Tehát, érdemes jó előre tájékozódni arról, hogy ahova megyünk, ott mire számíthatunk. Amikor megvan a helyszín, és szervezzük a többi szükséges teendőket, akkor kell a papnak is szólni! Már februárban, márciusban legkésőbb!
- Miért érdemes a szervezést korán kezdeni?
Akkor még üres a naptárunk. Be tudjuk írni, ott tudunk lenni. Nem lehet, nem szabad közvetlenül a tábor előtt pár nappal szólni!
Hiszen elhívunk a közösségünkbe egy atyát, és az, hogy ezt a megfelelő módon szervezem meg, ez valahol a tisztelet jele. Ez a tisztelet nem elsősorban a pap személyének szól, hanem annak az ügynek, amit ő képvisel. Kijön hozzánk, szentmisét tart, Eucharisztikus áldozatot mutat be. Érezzük valahol, hogy ezt nem lehet két nappal előtte megszervezni.
- Mit tegyünk, ha nem megszervezhető a tábori szentmise?
Előfordulhat, hogy olyan helyen van a tábor, ahova az atya nem tud kimenni. Akkor a parancsnok fog esti imádságot tartani. Ezzel nem vétkezik senki, hogy nem volt vasárnap szentmisén. Ennek ekkor objektív okai voltak, viszont megszentelték a vasárnapot, mert volt bibliaolvasás, éneklés, imádság, bűnbánat tartás. Lényegében egy igeliturgiát tart a parancsnok, áldozás nélkül.
Ezt azonban csak a legvégső esetben válasszuk, amikor tényleg nem megszervezhető a vasárnapi szentmise.
Ezt már tudja a parancsnok, tehát lesz ideje felkészülni. Lemegy a plébánosához, pap ismerőséhez, és segítséget kér, elkezd ezen gondolkodni, kiválasztja a szövegeket, akkor nem ott helyben kell rögtönözni.
- Hogy jut el az atya a táborba?
Érdemes a helyszínt és a terepviszonyokat is figyelembe venni. Praktikusabb, ha valaki kimegy egy arra alkalmas gépjárművel egy előre megbeszélt helyre és beviszi a tábor területére a papot és természetesen utána ki is viszi. Az esetek nagy részében a táborba érkező atya autója nem alkalmas ilyen terepviszonyok leküzdésére.
- A helyszínen kívül mit jó, ha már előre megbeszélünk a miséző atyával?
Felszerelés tekintetében a pap mindent hoz magával. Azt viszont érdemes előre megmondani, hogy: – Atya, 100-an leszünk, kb. 50 áldozóra számíthat, és lenne gyónó is.
- Mit kell nekünk biztosítanunk egy tábori szentmiséhez?
Az oltár. A méreteit tekintve egy 100-120 cm hosszú és 50-60 cm széles asztallap, ami 80-85 cm magas a földtől. Arra is érdemes gondolni, hogy ha esős az idő, vagy csöpög a fáról a víz, akkor valamiféle baldachint, vagy sátrat, ponyvát is tegyenek az oltár fölé, hogy alatta minden száraz maradjon.
- Hol alakítsuk ki a szentmise helyszínét a táboron belül?
Érdemes az alakulótéren, a kereszt közelében felállítani az oltárt. Az oltárt a pap megcsókolja a mise elején és a végén, mert az oltár Krisztust jelképezi. Nem egyszerűen egy díszes vagy szakrális tárgy, hanem egy személy szimbóluma: Krisztus szimbóluma! Az az asztal Isten jelképe, ajándéka, hogy itt van közöttünk.
- Tábori környezetben hogyan készüljünk a szentmisére?
Készüljünk rá külsőleg – belsőleg. Tegyünk rendet a körletben, mindenki mosakodjon meg, szépen öltözzön fel. A sátrat nem visszük magunkkal a misére, de a készületnek a jele, hogy rend van.
Érdemes vinni az előre kinyomtatott imák, énekek szövegeit. Már korábban hirdessük ki, hogy ma szentmise lesz, gyónási lehetőséggel. Egy órával korábban már kezdjünk készülődni. Ebben benne van a lelkiismeretvizsgálat, a bűnbánat, az elcsendesedés lehetősége is. Mindenkinek legyen elegendő ideje a készületre. Osszuk ki előre az olvasmányokat, olvassuk is el előtte. Beszéljük meg ki hol fog ülni, ki fog ministrálni stb.
- Szervezéskor mit érdemes még figyelembe venni a vasárnapi szentmise kapcsán?
A mise végén szintén érdemes egy órás szabad programot adni. Ne szaladjunk bele rögtön valamilyen akciójátékba, számháborúba.
Legyen utána csend! Különben a szentmise kegyelmei szétszóródnak.
Aki akar, az járkálhasson az erdőben a gondolataival, vagy csak egyszerűen beszélgessünk. Erre akkor van idő, ha időben leszerveztünk mindent, ha az atyának van ideje ott maradni a cserkészek között.
+ Jó, ha tudjuk!
– Ha van terítő, akkor terítsük le az oltárt, de a pap hozza a korporálét is. Régen a terítő azt a gyolcs leplet jelképezte, amibe Krisztust beletekerték, amikor levették a keresztről. Most ott van a korporálé, a pap ráteszi a paténát, rajta van az ostya. A korporálé a “korpusz” szóból ered, ami „testet” jelent. Tehát Krisztus Teste van rajta. Ennek is van tehát szakrális jelentése.
– Az oltáron van gyertya, vagy mécses. A gyertya, a húsvéti gyertya kapcsán az önmagát elemésztő tűz jelképe. Fényt és meleget ad: a feltámadt Krisztus jelképe. Vagyis a gyertya is az oltáron egy krisztusi szimbólum. Egyfelől az áldozatos szeretet jelképe, mert úgy ad fényt és meleget, hogy önmagát elemészti. Másfelől bevilágít a sötétségbe, tehát legyőzi a sötétséget erkölcsi értelemben, egzisztenciális értelemben, legyőzi a szenvedést, halált, bűnt stb.
A teljes beszélgetést elolvashatjátok ITT.
Még nem érkezett hozzászólás