Sarah Therese kanadai többgyermekes édesanya tíz éve vágott bele a YouTube-videók készítésébe. A hobbiból teljes munkaidejű elfoglaltság lett, azonban nemrég úgy döntött: végleg befejezi az influenszerkedést. Ennek egyik komoly oka saját gyermekeinek a veszélyeztetése volt.
Kívülről úgy tűnhetett, Sarah mindent elért influenszerként, amit csak lehetett. Követőinek a száma közelített a másfél millióhoz, rendszeres együttműködési megkereséseket kapott, mégis anyaként is tökéletesen helytállt. Sikeres volt, és még otthonról is tudott dolgozni. Azonban ez korántsem volt így, a kanadai keresztény négygyermekes édesanya komoly döntést hozott meg gyermekei és családja érdekében: befejezte a YouTube-videók készítését.
Elköszönő videójában többek között az influenszerkedés veszélyeire is felhívta a figyelmet, különösen a gyermekek szempontjából.
„A gyerekeket meg lehet ijeszteni a kamerával, kicsinek érezhetik magukat tőle, kényelmetlen nekik. Ha a gyerekek ennek rendszeresen ki vannak téve és ezzel nőnek fel, az nem hiszem, hogy jó. Az évek során rengeteg korlátot állítottam fel, és több dolgot is abbahagytam. Nem mutattam be a kamerán keresztül az ünnepeinket, például a közös karácsonyozást. Nem posztolok a gyermekeim születésnapjáról, hogy milyen különórákon vesznek részt, vagy arról, hogy melyik templomba járunk.
hirdetésVannak dolgok, amikről soha nem fogok beszélni vagy posztolni” – mondta.
„A vlogolás, még akkor is, ha csak havi egyszer csinálom, elég ahhoz, hogy hatással legyen a gyerekeimre. Kérlek, ha vlogger vagy, ne hidd azt, hogy a vlogolás nem lesz hatással a gyerekeidre, mert de. Ezért hagyom abba. “
Sarah hangsúlyozta, hogy nem ítél el egy szülőt sem, aki vlogol, hiszen ő is évekig csinálta. De belátta, hogy hosszú távon nem gazdagítja a családjukat az, ha számára egy kamera fontosabb annál, hogy a gyerekeire figyeljen.
„Azt kell tudniuk, hogy elsősorban az anyukájuk vagyok, és nem azt, hogy a kamera a legfontosabb dolog az életemben.”
Az influenszerkedés annyira természetes lett, hogy sokan még mindig nem tudják, hogy mennyi időt vesz igénybe egy-egy videó elkészítése, egy anyuka esetében különösen sok szervezést igényel.
„Ennél a videónál is, amikor lementem egy tartozékért, akkor a kislányom megkérdezte: végeztél?! Alig várják, hogy végezzek és újra élhessék a normális életüket. Mert az egész világ megáll, amikor forgatok” – mesélte.
Sarah példája komoly problémára hívja fel a figyelmet. Az influenszerek világa ösztönöz minket is arra, hogy életünk minden apró részletét megosszuk – ki tudja, kikkel?
Hiszen nem kell ahhoz infleunszernek lenni, hogy minket is érintsenek a digitális világ problémái.
Magánéletünk részleteinek posztolásával kéretlen információkhoz tudunk juttatni rosszakaratú embereket.
Sarah esete megmutatja, hogy a szülőknek milyen komoly felelősségük van abban, hogyan vannak jelen a közösségi médiában, mit osztanak meg gyermekükről. A magyar közéletben egy bizonyos pedofil-botrány indította komoly vállalásra a szülőket. A közösségi médiában egyre többen kezdtek el beszélni arról, milyen veszélyei vannak annak, ha egy szülő túl sokat oszt meg gyermekéről, és ennek érzékelhető hatása volt az influenszerek körében. Hazánkban egyre több szülő döntött úgy tudatosan, hogy gyermekének még csak az arcát sem mutatja meg a médiában.
Azonban ez csak az érem egyik oldala, hiszen sokan saját családi idillüket teszik árucikké, és ebbe nem fér bele az, ha nem veszik fel a gyermekeket is a kamerával. Kérdés, hogy ennek milyen ára lesz a későbbiekben?
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás