Megalapozottnak találta a bíróság a közösség elleni uszítás vádját Olaf Latzel brémai evangélikus lelkipásztor ügyében – írja a Szólj Be a Papnak blog. A 8100 eurós pénzbüntetés – közel 3 millió forint – a kiszabható legalacsonyabb büntetéshez áll közel, és nem kerül be az erkölcsi bizonyítványba. A bírónő indoklása szerint Latzel szándékosan szította a homoszexuálisok iránti gyűlöletet.
Olaf Latzel brémai evangélikus lelkész körül hatalmas botrány tört ki, amikor elérhetővé tette az interneten a tavalyi házassági szemináriumának hanganyagát. A felvételen a következők hangzottak el: „az egész gendermocsok” pokoli, sátáni és támadást jelent az isteni teremtés rendje ellen, valamint óvakodni kell a „homolobbitól”. Egy melegfelvonulás kapcsán a „bűnözők” kifejezést használta (ezért később bocsánatot kért).
A prédikátor kirohanásának hátteréhez hozzátartozik, hogy a St-Martini templomot, ahol szolgál, keresztényellenes feliratokkal gyalázták, az istentiszteleteket megzavarták, őt magát pedig gyilkossággal is megfenyegették.
A lelkész kijelentéseiről viszont a bíróság úgy nyilatkozott, hogy azok sértik az emberi méltóságot a homoszexuálisok irányában történő hangulatkeltéssel.
A lelkész a bíróság szerint homoszexualitást fenyegetésnek tüntette fel, amely ellen védekezni kell, ezzel pedig azt fejezte ki, hogy a melegek nem tekinthetők a társadalom egyenértékű tagjainak. A bűnözők kijelentését pedig úgy értékelte a bíróság, hogy azzal aktivitásra buzdít a nevezett csoport ellen.
Nem fogadta el a bírónő azt az érvelést, hogy Latzel a homoszexualitást elítéli, ugyanakkor a homoszexuálisok emberi mivoltát nem kérdőjelezi meg.
Ugyanis „homoszexualitás ember nélkül nem képzelhető el” – szólt az ítélet.
„Nagyon hiányzik annak a kifejtése, hogy hol húzódnak a véleményszabadság, mi több, a hitbeli, bibliai igazságok kifejtésére vonatkozó szabadság határai, és ebben az esetben miért kellett ezeket a jogokat háttérbe sorolni, miközben semmilyen konkrét, közvetlen fenyegetés, atrocitás nem érte a homoszexuálisokat. A hangfelvételt egyébként nem maga Latzel töltötte fel az internetre, nem a nyilvánosságnak szánta.” – kommentálja a hírt a Szólj Be a Papnak oldala.
A védőügyvéd, Sascha Böttner bejelentette, hogy jogorvoslattal élnek a döntés ellen. Az eljárás során ő kifejtette, hogy a Latzel a „bűnözők” kifejezéssel nem a homoszexualitással élőket illette, hanem a gender-ideológiát propagáló politikai áramlatot, amelynek hatására Latzel gyülekezetének templomát istenkáromló üzenetekkel csúfították el és a lelkipásztort halálosan megfenyegették.
A történet pikantériája, hogy saját egyháza sem állt ki egységesen a hitvalló lelkész mellett. Heinrich Bedford-Strohm püspök így nyilatkozott az ügyről egy Spiegel interjúban: „Az intolerancia szembemegy az evangéliummal, a pejoratív és diszkriminatív hozzáállásnak nincs helye az egyházban.”
Az evangélikus egyház berkein belül működő Hitvalló Közösségek Konferenciája élén álló lelkipásztor, a hamburgi Ulrich Rüß állásfoglalásában így fogalmazott: „politikai döntés született egy politikai eljárásban”.
Latzel maga így fogalmazott az utolsó szó jogán:
„Nem vagyok az a szörnyeteg, amit itt csináltak belőlem. Nem akartam embereket megsérteni és becsmérelni. Isten dicsőségét akarom szolgálni mindazzal, aki vagyok és amit teszek.”
Forrás: Szólj Be a Papnak blog
A hír előzménye:
Akár öt év börtönre is ítélhetik a meleglobbit kritizáló német lelkészt
hirdetés
5 hozzászólás
„támadást jelent az isteni teremtés rendje ellen” Vigyázzunk ezzel, mert ki mondja meg, hogy Isten milyen rend alapján teremtett illetve mit tart elfogadhatónak. Az, hogy vannak olyan csoportok, akiknek nem tetszik, az rendben van.
„melegfelvonulás kapcsán a „bűnözők” kifejezést használta” Ha megkérdezel embereket, állítom, hogy a többség ezt mondja. Ám ha ők melegfelvonulhatnak, engedjék meg az embereknek, hogy erre reagáljanak.
De a 777-en például azt írtátok, hogy „gyakorold a radikális empátiát és az önszeretetet.” (777. 20.11.02) Márpedig a „radikális empátia” nem engedi meg azt, hogy a homoszexuálisokat zaklassuk, sőt elítélni sem szabad, hisz pont az a lényege, hogy átérezve belépjünk a másik világába.
„A homoszexuálisok is Isten gyermekei” (Pápa 20.10.24) Ha pedig a Pápa ilyet mond akkor a keresztény emberek számára kell, hogy jelentéssel bírjon.
„Isten dicsőségét akarom szolgálni mindazzal, aki vagyok és amit teszek.” Látjátok, hogy mivé lesz az amikor valaki az „Isten dicsőségét akarja szolgálni” ?? Nagyon sok mindennel vagytok így.
A homoszexualitást úgy lehet csökkenteni, hogy jobban odafigyelünk gyermekeink nevelésére. Ez visszatérő gondolat nálam, de elképesztően fontos lenne ezen javítani.
Én személy szerint nem ítéltem volna el a lelkipásztort.
„Az igazságot nélkülöző szeretet olyan, mintha papírból készült szikével akarnánk szívműtétet végezni; a szeretetet nélkülöző igazság meg olyan, mintha kalapáccsal.” (Márkus T. A.)
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok…” (Kazinczy F.)
„… az Úr szolgája ne veszekedjék, inkább legyen mindenkihez barátságos, a tanításban ügyes és türelmes. Ellenfeleit szelíden intse, hátha megadja nekik az Isten a megtérést, felismerik az igazságot, és kikerülnek a sátán kelepcéjéből, aki foglyul tartja őket…” (II.Timóteusnak írt evél 2:24-26)
„Az igazságot nélkülöző szeretet” És ki állapítja meg mi az igazság??
“Jót s jól! Ebben áll a nagy titok…” (Kazinczy F.) Egy olyan titok,amit sohasem fogunk elérni.
„megadja nekik az Isten a megtérést” Hova térjenek meg? Az ember nem tud megtérni,mert előbb magát kellene rendbe rakni,azt pedig nem tudja.
„felismerik az igazságot” Azt,hogy a tél hideg a nyár meleg? Egy komplikált szülésnél,a doki kinek az életét részesítse előnybe az anyáét vagy a gyerekét? Kit hagyjon meghalni? Az anyáét? Mért lenne neki igaza? Azért mert olyan indokokat sorol fel,amik mozgatják,amiket fontosnak tart és amit figyelembe vesz valamiért.
„kikerülnek a sátán kelepcéjéből” A sátán egy keresztényi módszer a felelősség áthárítására. Nem ismerjük fel a magunkban rejlő rosszat és keresünk egy külső ellenséget ami által megnyugszunk. Gyerekes módszer,felnőttek ilyet nem csinálnak
Az Evangélium alapján Isten birtokolja a jogot, hogy megítéljen embereket vagy csoportokat. Meg is teszi, nem is akár hogyan. Jézus elég erőteljesen ecsetelte a farizeusok és mások bűneit. Ugyanakkor ő a szívekbe látott, ezért irgalmasságot hozott a vámosoknak és utcanőknek is. Érdekes azonban, és némileg árnyalja a képet, hogy Keresztelő Szent János szintén elég egyértelműen, mai szóhasználat szerint erőszakosan is fogalmazott. “Viperák fajzatai” – mondta a farizeusokról. A Szentírás róla is megjegyzi, hogy igaz ember volt, tudjuk, hogy ifj. Heródes is szívesen hallgatta, bár őt is szidalmazta – tudta, hogy teljes joggal. Hab a tortán, hogy ifj. Heródes ma alighanem minden Pride-on felvonulva saját kamionnal, és hirdetné a hedonizmust.
A lelkész hibája, bűne, az lehetett, hogy – bár csak leírásunk van az eseményről – túllépett a tűréshatárán, és személyes érzelmei vették át a kontrollt szavai felett. Az érzelmei a leírtak fényében teljesen jogosnak tűnnek (templom rongálása, gyalázkodás, misék nyilvános megzavarása, fenyegetések). Azonban, ahogy szintén az Újszövetségben írta Szent Pál, “nem lehet a rosszat rosszal legyőzni”. A személyes indulat levezetésén túl, egy zárt helyen elmondott kifakadás semmit nem segít, maximum uszítással jár, amitől a helyzet idővel csak rosszabb lehet. Nem derül ki, hogy tett-e feljelentéseket, vagy gyakorlati lépéseket az ügyben, vagy ezeken már túl volt, és innen az elkeseredés. A leírtak alapján inkább a dühét fogalmazhatta meg a jegyes oktatás keretei belül. Egyébként általános egyházi probléma, amit én speciel katolikusként tapasztalok, hogy a miséző pap is sokszor a prédikáción keresztül vezeti le a frusztrációját – mert neki is van, ha erre nincs más módja, ott fogja százak előtt levezetni. Sokan még valami Istentől eredeztetett felhatalmazást is éreznek erre, habár az Újszövetség ennek az ellenkezőjéről ír – szintén Pál: “…tégy jót ellenségeddel… ezzel izzó parazsat gyűjtesz a fejére Isten előtt…” (valahol a Római levélben van ez). Ez kisebb-nagyobb bűn forrása lehet, ami tény és való. Mondhatni győzött egy picit a kísértés.
A legnagyobbat azonban a bíróság hibázta az ügyben, és alighanem a manapság sokat emlegetett híres-hírhedt jogállamiság. A zárt keretek között elmondott, kiforgatott mondatok alapján ítélni, ez a sötétebb orwelli rémálmok kategóriája. A fellebbezés tehát egyértelműen jogos. Egyébként a bíróság maga áldozathibáztatást is végzett. Szóval, bár a lelkész alighanem hibázott abban, hogy ő maga nem viseltetett a szentek béketűrésével, bár nem is szított igazi gyűlöletet alighanem, az emberi ítélőszék egyrészt ugyanezt a hibát elkövette, másrészt sokszorosan túl is lépte azt.
A lelkész egyértelműen megérdemli a szolidaritást, már csak azért is, mert vele szemben is ez jár, ahogy neki is majd ehhez kell felerősödnie. És nem különben nekünk is.
” Isten birtokolja a jogot, hogy megítéljen embereket vagy csoportokat.” Vajon az isten akit a szeretettel azonosítasz,mért birtokolna olyan földi jogokat mint egy nyomorult földi diktátor? Nem lenne jobb Istenre nem így tekintenünk?
Isten szeretetét összehasonlítod az emberével aki bár mondja,hogy szeret,mégis ver,hazudik,gyilkol. Hogyan lehet úgy tekinteni istenre,mint önmagunkra? „Ítélkezés,” „joga van”. Az isteni szeretet irányunkba nem emberi,felejtsük is el a szeretet szót,mert méltatlan istenre.
„A lelkész hibája, bűne, az lehetett, hogy – bár csak leírásunk van az eseményről – túllépett a tűréshatárán, és személyes érzelmei vették át a kontrollt szavai felett.” Ez nagyon tetszik!