Szemle

„Ha már megszületett egy gyermek, akkor eszünkbe nem jutna, hogy megöljük”

A 777-en is többször írtunk a lengyelországi abortusztörvényről. Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában is ezt a témát járták körül. Az adás legjobb gondolatait szemléztük.

Élet- és választáspárti nézetek vitatkoztak az M5 csatorna Ez itt a kérdés c. műsorában. A vélemények ütköztetésének alapja a lengyelországi abortusztörvény volt.

„A magzatvédelemnek, én úgy gondolom, szorosan össze kell függenie a nővédelemmel. Szóval a kettő egymás mellett valósulhat meg. Azt mindannyian tudjuk, hogy egy édesanya, akinek megszülettek a gyerekei, akkor lesz jól, ha biztonságban tudja őket. Ez már akkor is így van, ha a szíve alatt hordja a magzatát. Úgy látom, hogy a nőkkel is akkor teszünk jót, ha védjük az ő magzataikat is. Sokan krízishelyzetbe jutnak különböző okokból a várandósság alatt. Nekik meg kell adnunk minden lehetőséget, nem pedig egy erőszakos eljárás alá vetni őket, amely kioltja a gyermekeik életét és sokszor az ő lelküket és testüket is megsérti” – mondta Schittl Eszter, a Citizengo magyarországi kampányfelelőse.

Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke szerint fontos, hogy ne kényszerből döntsenek a nők az abortusz ellen.

„A legjobb nővédelem az, ha tiszteletben tartjuk a nőknek az autonómiáját és a saját akaratát.

Azt a képességüket, hogy fel tudják mérni a saját helyzetüket. A választáspárti aktivisták senkit nem akarnak abban megakadályozni, hogy vallási meggyőződésből vagy bármilyen okból kihordjanak egy sérült vagy nemi erőszakból fogant magzatot. Azt támogatni tudom, hogy a krízisbe került nők, amennyiben ezt kérik, akkor megfelelő segítséget kapjanak akár a magzatuk megtartásához, ha ez az ő egyéni akaratuk, amit tiszteletben kell tartani. Viszont én azt szeretném, hogyha nem kevernénk össze a lehetőség, a segítség és a kényszer fogalmait” – mondta Antoni Rita.

Hozzátette, hogy a jelenlegi magyar szabály szerinte egy kompromisszum azzal, hogy a várandósság 12. hetéig engedélyezik az abortuszt nyomós indok nélkül. Itthon évente 20 ezer abortuszt végeznek el. Műsorvezetői kérdésre Pécsi Rita neveléskutató árulta el, hogy szerinte mit kell tennünk ahhoz, hogy ez a szám csökkenjen.

„Amikor felmerül az a kérdés, hogy mikortól élet az élet, akkor fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak az én jogomról van csak szó, hanem egy másik életről is. Ha már él egy gyermek, akkor eszünkbe nem jutna, hogy megöljük azért, mert másképpen kellene élnie. Szerintem ezt kellene érzelmileg is közel hozni, hogy ez nem csupán egy biológiai tényező, hanem egy élet, amiről döntök. Tehát nem magamról szól.

Ez egy hosszú folyamat, amíg egy személyiség megérik arra, hogy egy kiszolgáltatott életről felelősen tudjon gondolkozni. Vagyis, hogy őt is védje.”

– válaszolta Pécsi Rita, aki a nevelést kiemelten fontosnak tartja ebben a folyamatban.

A beszélgetés negyedik vendége Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó volt, aki hét gyermekét veszítette el és nem abortusz miatt. Egy álom többentette rá, hogy a gyermekekkel már magzatkorban kell foglalkozni.

„Kudarc. Fájdalom. Csalódás. Egyfajta veszteségérzésnek tudnám mondani, hogy mit éreztem, amikor ezek megtörténtek. Azt terveztem már, hogy a gyermekágyat hova teszem. Három gyermeket tudtunk felnevelni, és amikor már azt hittem, de szép lesz, hogy jön egy újabb kisbaba, akkor elment. Ez nagy fájdalommal jár.”

Treer Mária ma már segítő hétvégéket szervez „Ne félj, nem ítéllek el hétvége az abortusz fájdalmát hordozóknak” címmel. Akik pedig hozzá hasonló veszteségeket éltek meg, nekik pedig „Ne sírj, ne bánkódj magzatvesztő hétvégét” szervez.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza.

Forrás: M5 / Ez itt a kérdés

Borítókép - Fotó: Youtube / M5
hirdetés

1 Komment

  • Válasz filipánics tibor 2020. 11. 13. 09:38

    “Ha már él egy gyermek,akkor eszébe sem jut,hogy megöljük” Az nem,de nagyon sokféle módszerrel tudjuk kínozni őket és itt nem a verésre gondolok. Elkényeztetés,mikor képtelenek vagyunk felmérni a gyermekünk igényeit. Túloltalmazás, mikor mindentől meg akarjuk óvni.Túl nagy szabadság adása és a túlzott szigor,stb. Bár az életét nem vesszük el, csak tönkre tesszük.
    “A legjobb nővédelem az, ha tiszteletben tartjuk a nőknek az autonómiáját és a saját akaratát.” Tetszik.
    “nem kevernénk össze a lehetőség, a segítség és a kényszer fogalmait” Nagyon jó hozzá állás.
    “egy személyiség megérik arra, hogy egy kiszolgáltatott életről felelősen tudjon gondolkozni” Ez nagyszerű,főleg a “megérik” szó tetszik. Szerintem az Istenkapcsolatunk ugyan így működik,érettnek kell lennünk hozzá,ez abban is megnyilvánul,hogy azt hisszük,hogy “Isten nem büntet” (idézet korábbi cikkből) Azonban azt tapasztalom,hogy a gyermekkori tudattalan programjaink irányítják a gondolkodásunkat amikből nagyon nehezen növünk ki azaz nem “érünk meg”. Természetesen,minden új gondolat ellen lázadunk még akkor is ha ezek pozitívan hatnának ránk. Például pozitív ,mikor felismerjük,hogy “Isten annak fogad el bennünket,akik vagyunk.” Ám eddig a felismerésig hosszú út vezet.