Szemle, Videók

A vallás egy pszichológus és egy lelkész szemével

A vallásos emberek is fordulnak pszichológushoz? Lehet túlzásba vinni a hitet vagy a spirituális gondolkodást? A Petőfi TV Én vagyok itt című műsorában Kacsur Adrienn pszichológus, és Thoma László református lelkész válaszoltak a sokakat foglalkoztató kérdésekre.

Amikor egy lelkészt és egy pszichológust kérdeznek a hit és a vallásosság szerepéről, akkor egy izgalmas beszélgetés születik belőle! Keresztény és nem vallásos emberek is egyaránt éreznek feszültséget a két hivatás között, éppen ezért is olyan izgalmas, amikor felteszik a pszichológusnak a kérdést: milyen hatásai vannak a hitnek az ember életére?

Kacsur Adrienn pszichológus szerint mindenképpen jó hatásai vannak a hitnek az ember életére, de különbséget kell tenni spiritualitás és vallásosság között. Thoma László lelkésszel egyetértésben gondolják úgy, hogy a vallás, a hit szabályozott keretek között mozog, ellentétben a spiritualitással. 

„Amikor valaki elmondja, hogy vallásos, akkor mindig visszakérdezek, hogy mit ért alatta? Ma már erre nagyon sokféle válasz adható. Én azt gondolom, hogy bármiféle vallásosság üres, ha nincs valamilyen élő spiritualitás benne. Én lelkészként azt gondolom, hogy a spiritualitás önmagában, ha nincsenek keretei, akkor egy idő után elfolyik, és nagyon nehéz vele mit kezdeni,nagyon nehezen válik valóban az életnek a motorjává, nehezen válik erőforrássá.” – mondta Thoma László.

hirdetés

Kacsur Adrienn azt tapasztalja, hogy egyre jobban nyit a pszichológia és a vallás egymás felé. A hétköznapok során ez abban jelenik meg, hogy a vallásos kliensek számára fontos a pszichológusuk vallásossága is. A pszichológus egyébként nem gondolja, hogy azért fordulnának hozzá az emberek, mert lelkészükkel vagy papjukkal ne tudnának mindenről beszélni. 

Abban is egyetértés alakult ki Thoma László és Kacsur Adrienn között, hogy a hitet lehet „túlzásba vinni”. A református lelkész így foglalta össze: „Erre van egy kifejezés. Amikor valaki elfogadja a keresztény hit igazságait és személyessé válik neki, akkor ez a megtérés. De van egy ilyen kifejezés is, amikor valaki „túltér”. Úgy lehet túlzásba vinni, hogy nagyon-nagyon egyoldalúvá válik. (…) Például amikor valaki Isten jóságára, minél inkább ezekre a pozitív dolgokra teszi a hangsúlyt, és nem hajlandó tudomást venni arról, hogy van szenvedés, vannak kérdések, amelyekre nem ad egyértelműen választ akár a Szentírás sem; vannak nyitott kérdések. Ezt nem tudja integrálni, elfogadni, és csak azzal az egy részével foglalkozik a valóságnak; lehasítja, ami a pozitív üzenet a Bibliából. Ez a vallásosság határozottan káros lehet hosszútávon, mert magában a személyiségben is torzulásokat okozhat.”

Kacsur Adrienn azt emelte ki, hogy a káros csoportdinamikai hatások is elvihetik az embert egy-egy közösségben. „Pszichológus szemmel csoportdinamikai szempontból az is beszédes lehet, ha az egyénben a csoporttal kapcsolatban kialakul egy ilyen „mi” meg „ők” érzés. Tehát, akik nem tartoznak oda, azokat különválasztjuk magunktól. Ezzel vigyázni kell.” 

A teljes beszélgetést az alábbi videóban lehet megnézni:

Borítókép: Unsplash
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2020. 10. 06. 20:50

    “mindenképpen jó hatásai vannak a hitnek az ember életére” Feltéve hogy ha az építő jellegű,mert ha negatív akkor (ha túlzottan pozitív is ilyen) rosszak a hatások.
    “a hitet lehet „túlzásba vinni”, el sem hinnétek mennyire. Ha valakinek túl nagy hite van és szeretné meggyőzni,fanatizálni a többieket is,az nagyon káros lehet.Nagyon sok példát láttam e téren,blogokban és facen is. De az egyszerűbb módosulata a túlzásnak az,mikor idealizálja Istent ami lehet pozitív és negatív is. Tehát ez az istenkép megjelenik a hitében is,természetesen. Mindannyian találkoztunk ilyen emberekkel.
    “elfogadja a keresztény hit igazságait” Ezzel is nagyon vigyázni kell,mert ha egyáltalán nem kritizálunk meg semmit,csak elfogadunk,az nem válik hasznunkra. Márpedig erre is sok példa van.
    “Például amikor valaki Isten jóságára, minél inkább ezekre a pozitív dolgokra teszi a hangsúlyt,” Itt szebben van fogalmazva,amit írtam feljebb. A szélsőséges nézetek mindig veszélyesek. de nagyon nehéz kivonni magunkat alóluk,hisz a komplexusaink által hozunk létre egy istenképet. és a komplexusaink,hatalmas erővel bírnak és az énnek nincs rá hatása.
    Ez a legszebb gondolat,amit itt olvastam: “az is beszédes lehet, ha az egyénben a csoporttal kapcsolatban kialakul egy ilyen „mi” meg „ők” érzés.” Sokan gondolják,hogy csak Jézus által lehet üdvözülni,igaz? Na ez egy ilyen “csoport” érzés. Annyira gyümölcsöző lehetne egy pszichológus és egy pap együttműködése a vallásban,hogy el sem tudjátok hinni.
    Nagyon tetszett a cikk.