Hírek

A COVID miatt csúsznak a bíborosi kinevezések?

Ferenc pápa a megválasztása óta minden évben nevezett ki új bíborosokat. Megszakad a hagyomány? A COVID-19 még erre is kihat, vagy más oka van a késlekedő konzisztóriumnak? 

A katolikus egyházban a pápát követő legmagasabb méltóság a bíborosoké, vagy más szóhasználattal a kardinálisoké. Amíg az előbbi elnevezés öltözékük egyedi színére utal (amely ma már inkább vérpiros, jelezve, hogy az ősi római vértanúk nyomán nekik is készen kell állniuk a vértanúságra), az utóbbi, a „kardinális” szó jól kifejezi sarkalatos, megkerülhetetlen szerepüket. Feladatkörükbe tartozik ugyanis, hogy széküresedés esetén megválasszák az új pápát, a pápai szolgálat alatt pedig a Római Kúria tagjaiként tanácsokkal lássák el a katolikus egyházfőt. Jellemző, hogy miután a pápa bíborosi gyűlésen (konzisztóriumon) új tagokat kreál, őket hamarosan kinevezi valamely szentszéki hivatal (dikasztérium) tagjaivá. Ez nem azt jelenti, hogy el kell hagyniuk eddigi szolgálati helyüket és Rómában kuriális bíborossá válnak, hanem, hogy az adott szentszéki hivatal plenáris ülésein részt vesznek, és ekkor Rómában tartózkodnak.

A bíborosok testülete három rendbe tagolódik, a püspökök, a presbiterek és a diakónusok rendjére, ezzel is utalva arra az ősi szabályra, miszerint a testületet a Róma környéki egyházmegyék püspökei, a római plébánosok és a városban szolgálatot teljesítő diakónusok alkották. A mai kardinálisok a világegyházból érkeznek és a presbiterek rendjébe sorolódnak, vagy a Római Kúriában töltenek be vezető hivatalt és így a diakónusok rendjébe kerülnek. A diakónus bíborosok tíz év után kérhetik a presbiteri rendbe felvételüket, míg a püspök-bíborosok közé a legbefolyásosabb kuriális bíborosok kerülhetnek, pápai döntéssel. A bíborosok száma a katolikus egyház növekedésével folyamatosan bővül. Szent VI. Pál pápa ma is hatályos rendelkezése szerint a 80 évesnél nem idősebb – így pápaválasztó – kardinálisok száma nem lehet több 120 főnél. A bíborosok – azaz a pápaválasztó és már nem választó tagok – összlétszáma nincs meghatározva.

Ferenc pápa nagy hangsúlyt helyez az egyház egyetemlegességére, arra, hogy ne csak a nagy katolikus nemzetek, hanem a perifériákon élők szava is eljuthasson a Vatikánig. Olyan országoké, ahol kevés katolikus él, akik gyakran ki vannak téve üldözésnek és mindennapos számukra a nélkülözés. Az egyházfő hét éves szolgálata alatt hat konzisztóriumot tartott, amelyen összesen 88 új bíborost nevezett ki. Összehasonlításként: II. János Pál pápa hatodik konzisztóriumát 1994-ben, 16 év után tartotta meg, XVI. Benedek pápa pedig csak öt alkalommal kreált új bíborosokat. Az új kardinálisok magas száma mellett az is feltűnő, hogy csökkent a kinevezett kuriális bíborosok létszáma:

az újak közül mindössze 12 dolgozik a Vatikánban.

Korábban beszélhettünk ún. bíborosi székekről, amelynek főpásztora a kinevezését követő konzisztóriumon szinte természetes módon megkapta a bíborosi kalapot. Ferenc pápa alatt ez is megváltozott, és inkább az vált szabállyá, hogyha az előd nyugalmazott érsek nem töltötte be a 80. életévét, akkor az utód még biztosan nem lesz bíboros. Erre jó példa – Európa legnagyobb egyházmegyéje, az ötmillió katolikust számláló – Milánó, vagy Párizs, Krakkó, amelynek jelenlegi érsekei nem bíborosok. Az említett gyakori kreálás, a kuriális kinevezések csökkenése és az automatikus bíborosi székek megszűnése azzal jár, hogy az így felszabaduló helyekre olyan nemzetek fiai is kerülhetnek, amelyeknek az egyháztörténelemben még sosem volt bíborosuk. Csak néhány ilyen ország: El Salvador, Haiti, Banglades, Laosz, Myanmar, Zöldfoki-szigetek, Mali és a Közép-afrikai Köztársaság.

A bíborosi konzisztóriumok hagyományosan három időponthoz kötődnek: vagy februárban tartják őket, Szent Péter székfoglaláshoz kapcsolódóan, vagy Péter-Pálkor, június 29-én, vagy az egyházi év utolsó vasárnapján, Krisztus Király főünnepén. De ez csak hagyomány, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a legutóbbi konzisztórium is máskor volt, a püspöki szinódushoz kötődően 2019 októberében. Az idei évben nem számíthatunk újabb konzisztóriumra, amelynek csak az egyik oka a COVID-19 járvány. A bíborosi kinevezésekkel érintett latin-amerikai és ázsiai térség, illetve a „célállomás”, Róma is igen veszélyeztetett a világjárvány szempontjából, továbbá a konzisztóriumon a már korábban kinevezett kardinálisok is részt vesznek, így egy ilyen ünnepi liturgia megtartása nagy kockázatot hordozna. Emellett azért sem valószínűek a közeljövőben újabb kinevezések, mivel jelenleg is 122 nyolcvanadik életévét be nem töltött bíboros van, a VI. Pál által meghatározott 120 fő körüli létszámot pedig hagyományosan figyelembe szokták venni az utódok is. Mikor lesznek akkor új bíborosok?

Álláspontom szerint a pápa 2021 júniusára fog újra konzisztóriumot összehívni, ameddig hét kardinális betölti a nyolcvanadik életévét. Két olasz, egy-egy amerikai, szudáni, dél-afrikai, mauritiusi és ausztrál. És kik lehetnek az újabb bíborosok? Ezt azt hiszem, senki sem tudja megmondani. Korábban fogadóirodákban lehetett téteket tenni az új kardinálisok személyére, mára azonban eltűntek az ilyen fogadások, köszönhetően a fent említett kinevezési gyakorlat megváltozásával. Talán a hat korábbi konzisztórium figyelembevételével annyit megelőlegezhetünk, hogy a kinevezettek között biztosan lesz egy olasz (Lecce, Palermo, Pisa vagy Taranto) főpásztor; egy spanyol vagy ír érsek (Ferenc pápa alatt nagyban megnőtt a spanyol bíborosok aránya, ugyanakkor az ír prímás is esélyes a bíborosi kalapra); egy francia vagy lengyel főpap (Franciaországba és Lengyelországba még egyetlen helyi főpásztorhoz sem érkezett bíborosi kinevezés); továbbá egy brazil (Belém, Belo Horizonte, Manaus vagy Porto Alegre) és egy kolumbiai (Barranquilla, Cali vagy Medellin), egy ugandai vagy kameruni, valamint egy fülöp-szigeteki vagy ausztrál érsek. Mellettük számíthatunk kisebb katolikus közösségből és a Római Kúriából is egy-két kinevezésre.

dr. Schattmann Ferenc

 

Borítókép - Fotó: Tiziana FABI / AFP
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás