Tízezren a 777-ért kampány
Interjú

“Nem kell mindent közvetítenünk, de valamit igen” – interjú Dobszay Benedekkel

A Nagymarosi Ifjúsági Találkozó több évtizedes történetének valószínűleg legkülönlegesebb eseményét tartják most szombaton: először szorul a virtuális világba a rendezvény, amelyet ugyanolyan lelkesen szerveznek a járvány ellenére is. Beszélgetés Dobszay Benedek ferences szerzetessel az online misék jövőjéről, a fiatalok megszólításáról – valamint a különleges virtuális találkozóról. 

Hogyan és mikor került kapcsolatba a Nagymarosi Ifjúsági Találkozóval?

Én ’90-től jártan rendszeresen a találkozóra, gyakorlatilag a kezdettől fogva segítőként – a legelején még a műszaki csapatot erősítettem. Lelkileg is sokat kaptam az előadásoktól, de az is nagyon fontos volt számomra, hogy szolgálhatok valahol. Megkaphattam azt az érzést, hogy közösségben, jó emberekkel körülvéve segíthetek az egyháznak, ez mély benyomást tett rám.

2020-ban is kell majd műszaki segítség, de egészen más milyen, hiszen most először online lesz a találkozó. Hogyan várják a hétvégi virtuális eseményt?

Egyrészt várakozással, másrészt kicsit aggódva: eddig „rutinból” is meg lehetett szervezni a találkozót, most viszont pont ellenkezőleg, teljesen új dologba vágunk bele. A személyes találkozás élménye elmarad, de igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy az interaktivitás megmaradjon. Kifejezetten izgatottan várom, hogy milyen fogadtatása lesz például annak a fakultációnak, amely a járvány okozta helyzetünkkel foglalkozik.

hirdetés

Utóbbi azért is lehet érdekes, hogy vajon az egyház milyen módon tud „jól kijönni” a járványhelyzetből, gondolok például az online szentmisékre. Mit gondol erről a kérdésről?

Kettős érzés van bennem, az egyik hogy az elmúlt hetekben az egész világ – beleértve az egyházat is – olyan képességfejlesztésen ment át, amely nem lett volna ennyire eredményes, ha előre megtervezzük. Ennek megvannak az áldásos részei, amelyekből sok dolgot érdemes tovább vinni. Jó hogy vannak ilyen online lehetőségek, ezeket a későbbiekben is érdemes használni. Mi például az Országúti Ferenceseknél ugyanazt a miserendet vittük tovább a járványhelyzet idején – csak teljesen az online világban.

Nagyon sok olyan ember kapcsolódott bele a közvetítésekbe, akik egy átlagos hétköznap nem tudtak volna eljönni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a fajta találkozás mégis más, mint a személyes jelenlét. Ami viszont hozzátartozik az emberi természet alapjához. Ezzel a kettősséggel kell most szembenéznünk: az online világ lehetősége és a valódi találkozásoknak a fontossága.

Számít arra, hogy többen lesznek a szentmiséken, mint ahányan a járvány előtt voltak?

Ezt nem merem megjósolni, de remény van bennem hogy igen. Ugyanakkor bizonyos embereknél az elkényelmesedés veszélyét látom. Mindkét jelenséggel fogunk találkozni: lesznek olyanok, akik azért jönnek majd a templomba, mert felfedezték a szentmise értékét az online térben, de sajnos várhatóan lesznek, akik inkább a virtuális világban maradnának. A legfontosabb kérdések egyike, hogy a járvány végével legyenek-e továbbra is online misék. Egy nagy ifjúsági találkozó esetében például az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha előre meghirdettük az online közvetítést, sokan inkább otthon maradtak.

Ha Ön döntene, akkor milyen „ítéletet” hozna?

Szerintem minden templomnak egy szentmisét kellene közvetítenie vasárnap a rendes miserenden belül. Ez azért lehet egy jó kompromisszum, mert így azok is be tudnának kapcsolódni, akik más módon nem tudnának eljutni a templomba. Nem kell mindent közvetítenünk, de valamit igen.


Fotó: ferencesek.hu

Ha a fiatalság a téma, akkor eszébe jut az embernek a vasárnap esti fél8-as ifjúsági mise az Országúti Ferenceseknél, amelyen most már generációk nőttek fel. Hogyan tekint a fiatalokra?

Nem véletlen, hogy Szent II. János Pál pápa is ilyen sokat beszélt a fiatalokról, mert mindig ott van bennük a lendület és annak a lehetősége, hogy máshogy és jobban csináljanak bizonyos dolgokat. Nagyon sok fiatalban látom a hitelességet: a hitükben, a döntéseikben és az életükben is. Persze rájuk is hatással van a világ és a generációjuk: a hűségért például jobban meg kell küzdeniük, mert kívülről nagyon kevés dolog tartja meg a döntéseik melletti kiállást. Van lehetőség a mai fiatalokban, de máshogyan élik a világot. Multitasking életet élnek, ez pedig nehezíti az elmélyültségüket.

Sok örömmel, féltéssel és aggodalommal tekintek rájuk.

Ez azt is jelenti, hogy most már máshogy kell szólni egy fiatalhoz, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt?

Ami egészen biztos, hogy vannak olyan témák, amelyek tíz évvel ezelőtt még nem is léteztek. Ugyanakkor a hit alapjai nem változnak, legfeljebb a stílus. Nálunk a fél8-as misén két típusú ember van: aki már nagyon régóta odajár, illetve van egy állandóan változó fiatalság. Ők gimnazistaként – egyetemistaként elkezdenek járni a szentmisére, de a munka és a család miatt végül az élethelyzetük nem teszi lehetővé, hogy ide járjanak. Sok fiatalnak ez a szentmise egy belépés az egyház életébe, mivel korábban nem gyakorolták a hitüket, de ebben a közösségben jól érzik magukat.

Mit tud tenni azért az egyház, hogy ebből a belépésből ne legyen kilépés?

A hitet mindig Isten adja – nem elég csak nekünk küzdeni érte. De kétségtelenül fontos, hogy egy olyan közösség is legyen a személy mögött, amelyik befogadó és támogató. Az egyház egyrészt az Istennel és a szentségekkel való találkozás helye, másrészt viszont ennek a közösségnek az alapja. Nagyon sok embernek van szüksége erre emberi közegre is az egyházban, nem elég csak a magányos hitélet megélése.

 

Hétvégén egy virtuális közösséget alkotnak majd a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó résztvevői: milyen kérdésekre keresik a válaszokat az előadók?

Az elmúlt három találkozót a szentségek témakörében tartottuk, nem titkoltan a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében. Ez az ív úgy volt felépítve, hogy az idei évben az Eucharisztia legyen a téma. Végül úgy döntöttünk, hogy ezen nem változtatunk a kongresszus elhalasztása ellenére sem.

Ez lesz a fő vonulata a napnak. A főelőadást követően három fakultáció lesz egy időben – de utólag mindegyiket vissza lehet majd nézni. Kerényi Lajos atya ugyanúgy megtartja a „Keresők” fakultációját, ez egy több évtizedes hagyománya a találkozónak. Farkas Laci és Balázs András atyák a „Kérdezz – Felelek” részt vezetik, illetve Varga Kapisztrán ferences szerzetes a járványhelyzetről beszél majd. Utóbbi azért érdekes, mert ő már a feldolgozással foglalkozik, arról hogy az életünk feszültségeivel hogyan tudunk megküzdeni.

Mennyiben cél az, hogy olyanokat is megszólítsanak, akik még keresik a hitüket?

Ez mindig nehéz kérdés: néhány éve készítettünk egy hatalmas felmérést, ahol azt láttuk, hogy a nagymarosi találkozók átlagos résztvevői az „agyonpasztoráltak” közül kerülnek ki, az átlagéletkor 28 év. Mindig is próbálkoztunk a nyitással, de itt a személyes találkozás sokat jelentene, hiszen úgy tudna rácsodálkozni arra, hogy milyen sok kortársának fontos a hit. Ugyanakkor, ha valaki bekapcsolódik keresőként az előadásba vagy a fakultációkba, akkor egészen biztosan talál olyan gondolatokat, amelyek el tudják indítani ezen az úton.

Martí Zoltán

Minden további részlet az idei Nagymarosi Ifjúsági Találkozóról: http://nagymaros.katolikus.hu/online-kozvetites/

 

Fotó: ferencesek.hu, Bodnár Patrícia
Pesti Dóra, Tibély Gergely

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás