Interjú

Laura nővér: „Kősziklára épít az Istennel élő, Istenre hagyatkozó vállalkozó”

Baritz Sarolta Laura 1983-ban közgazdasági diplomát szerzett és több magyar nagyvállalatnál is dolgozott (a rendszerváltáskor menedzserként pl. a Pepsi hazai leányvállalatánál). De új utat választott és 1994-ben Domonkos-nővér lett. Eredeti szakmáját viszont nem hagyta ott, írásaiban és az egyetemi katedrákon a közgazdaságtan megújításáról, az emberközpontúságról és a fenntartható fejlődésről beszél.

2010-ben a Sapientia Hittudományi Főiskolán elindult egy posztgraduális esti-levelező képzés négy szemeszteren, legalább 20 tantárggyal, melynek neve: Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG). Miért látta szükségét a megalapításának? Miben különbözik ez a szemlélet a főáramú gazdasági logikától?

Az egész kétéves képzés az Egyház társadalmi tanításának elvein, logikáján alapszik. Az a különlegessége, hogy három tantárgyblokkban folyik a képzés, blokkonként 6-8 tárggyal. A három blokk: teológiai/filozófiai tárgyak; társadalomtudományi tárgyak egyfajta látókörbővítésként; közgazdasági tárgyak. Ez a felépítés megfelel XVI. Benedek pápa „Tágabb értelem” („Expanded reason”) teóriájának, miszerint egy szaktudomány végső célját és emberképét is vizsgálni kell a tárgy holisztikus, teljes szemléletéhez. Ezért a teológia, filozófia része kell legyen a szaktudomány – nálunk: közgazdaságtan – vizsgálatának, fejlesztésének. A Budapesti Corvinus Egyetem együttműködő partnere a képzésben a Sapientiának, s ott 2013 óta három választható tantárgy keretében tanítjuk ugyanezen logikájú, az Egyház társadalmi tanításán alapuló gazdasági szemléletet. A tárgyak neve: „Emberközpontú gazdaság”.

A főáramú gazdasági logikától oly mértékben eltérő logikájú szemlélet ez, hogy paradigmaváltásnak nevezhetjük, ha megvalósul a gazdasági életben.

Csak néhány különbség: az ember nem eszköze (vagyis munkaereje, erőforrása, fogyasztója) a gazdasági életnek a profit maximalizálása érdekében, hanem alanya, alapja és végső célja is, ezért kell megismerni az embert a filozófia, teológia segítségével is. A gazdaság és vállalkozás végső célja nem a profit maximalizálása, hanem a közjó megvalósítása, ami nem más, mint az ember kiteljesedése (mintegy boldogsága) mind egyéni, mind közösségi szinten.

A profit és pénzeszközök egy érték-cél megvalósítása érdekében, végső soron a közjó megvalósításának érdekében, tehát a profit optimumát és nem maximumát keressük. Végső soron, amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend, tehát a gazdasági rend végső alapja az erkölcsi rend, azzal, hogy a gazdasági struktúra visszahat az emberre. Ha az emberi méltóságot, az embernek kijáró tiszteletet, és a másik ember érdekeit is figyelembe vevő (ún. ÉN-TE) kapcsolatban vannak a gazdasági, vállalkozási szereplők, akkor képesek az együttműködésre, ebből nyer–nyer kapcsolat születik, ami a játékelmélet szerint is nagyobb össznyereséget hoz a piacon, mint a nyer–veszít helyzet.

A gazdaság pedig nem uralkodó, hanem az embert szolgáló szféra a dolgok rendjében.

Ezen elvek filozófiai, teológiai alapjai: az arisztotelészi, Aquinói Szent Tamás-i erényetika, a perszonalista filozófia, az Egyház társadalmi tanításának elvei, az alternatív közgazdaságtan. A KETEG képzés és misszió (számos konferenciát, rendezvényt szerveztünk már a KETEG témában, könyveket, füzeteket adtunk ki, internetes tevékenységet folytatunk, mintegy 80-100 ezer embert érünk el.) célja a gazdasági, ökológiai válság megoldásában való részvétel, paradigmaváltás elérése a gazdasági gondolkodásban, ami egy fenntartható, élhető, az életet, embert igenlő gazdasági rendre való váltást eredményez.

Ön szerint mi a profit fogalma?

A profit a gazdasági tevékenység során keletkező értéktöbblet, ami a bővített újratermelés folytatásához szükséges. Szükséges gazdasági elem, szemlélete és motivációja mutatja meg, hogyan fog működni a gazdasági folyamatban.

Ha végső célként ragadjuk meg és maximalizálni akarjuk, tehát motivációnk a mohóság, kapzsiság, s ez alá a cél alá rendeljük az erkölcsi értékeket is, nem tekinthetjük „hasznos jó”-nak, hanem inkább válságok előidézőjének; míg ha eszközként bánunk vele, a vállalkozás egy érték-céljának megvalósításához, tehát, ha valami erényes, erkölcsi célt valósít meg, a gazdaság motorjává válik.

Aquinói Szent Tamás „hasznos jó”-nak nevezi ebben az esetben, tehát jónak. Ugyanakkor a profit az értékhierarchia legalsó fokán áll, mint a pénz is, ahol a legfelsőbb fok az erkölcsi értékek szintje. A profitról, hasonló módon, már Arisztotelész is értekezik a Politika című művében, s a keresztény középkori, majd újkori gondolkodók (Aquinói Szent Tamás, Firenzei Szent Antonin, Antonio Genovesi stb.) szintén. Kamatról, kereskedelemről, pénzről pedig szó van már az ókori, középkori filozófiai, teológiai művekben is. Az ő interpretációjukban a profit akkor jó, ha valami erényes, értékes célt segít elő, mint eszköz, s erényes, erkölcsös emberek hozzák létre.

Isten a legnagyobb karriertanácsadó, bár sokszor csak utólag értjük meg a tetteinek mikéntjét. Az Ön pályáját hogyan alakította?

Jézus olyan 31-32 éves koromban hívott meg a szorosabb követésére az üzleti életben való munkám során, aminek végeredménye a Domonkos-rendbe való lépésem lett 1994-ben. Az addigi üzleti karrierem után történt meg nálam a paradigmaváltás, a rendi életem és a teológiai, etikai tanulmányaim, s kulcsfontosságú találkozások során, amikor megismertem majd hirdetni kezdtem az előbb említett gazdasági szemléletet.

Hogy érzi, Isten milyen készségekkel, képességekkel ajándékozta meg, amit tud kamatoztatni?

Mindig nagyon jó tanuló voltam, könnyen tanultam, három diplomám és egy doktori fokozatom van, számos felsőfokú intézményben tanítottam, tanítok, könyvet írtam, tehát intellektuálisan azt hiszem, lépést tudok tartani a kor közgazdasági szellemi kihívásaival és kapcsolatokat tartani a tudományos világ egyes szakembereivel. Szervezési tehetségem is van, amit még a gimnáziumban fedezett fel az osztályfőnököm, most a KETEG Alapítvány és a KETEG képzés életében kamatoztatom ezt a tehetséget. És azt hiszem jó kapcsolatteremtő képességem is van, ami a körülöttem lévő számos ember, rendtárs, munkatárs, barát, ismerős képében mutatkozik meg, nagyon sok jó emberi kapcsolatom van.

A szeretni tudást pedig Istentől és a családomtól kaptam, és egyre tudatosabban élem, mint a legfőbb isteni parancsot, mert végső soron ezen múlik mindaz, és ez az alapja mindannak, amit tanítok és hirdetek.

Mit adott, és mit vett el Öntől a külkereskedelmi pálya? Egyáltalán mit tanulhat egy keresztény a multi cégektől, és hogyan találhatja meg az útját és örömét a domonkosok között egy tanult közgazdász?

Sok örömöt, szakmai tanulást és izgalmat adott a külkereskedelmi pálya. Szerettem csinálni: a multicégnél való munkám során sokat tanultam az üzletkötésekből. Akkor lett terhes, amikor észrevettem, hogy túl sok helyet foglal el az életemben. Mind a keresztény, mind a nem keresztény ember sok szakmai tapasztalatot szerezhet egy jól szervezett, értelmes tevékenységet folytató multinál is, de meg kell vizsgálni, milyen valódi értéket képvisel a multi cég tevékenysége, mi a végső célja a cégnek, milyen motivációk vezetik, tehát, hogy ember-központú-e a szervezet.

A boldogság legfőbb és legvégső forrása Isten, Jézus Krisztus, majd az emberi kapcsolatok, s csak ezután jön a szakmai elégedettség. Én, ebben a sorrendben maximálisan megtaláltam a boldogságomat, örömömet a rendben, a szerzetesi életemben, s utamat, az engedelmességi fogadalmam által Isten vezeti.

Nagyon szépnek és értelmesnek találom ezt az utat, ami a szeretet és az intellektuális élet egysége.

Miért választotta a közszereplést, és mi a legfontosabb mondanivalója a mai keresztény vállalkozóknak, akik szeretnének sikeresek lenni, de egyúttal hűségesek is lenni Istenhez?

Nem választottam tudatosan a közszereplést, a médiában, konferenciákon való szereplések a Domonkos-rend alappilléréhez tartoznak: a prédikációhoz. Én ugyanolyan lelkesedéssel és szakmai tudással beszélek 10 embernek is – sőt tartottam már 90 perces órát egyetlen hallgatónak is –, mint 400-nak, sőt egy egész kereskedelmi csatorna nézőinek, csak ilyenkor hatékonyabb a prédikáció. Tehát a közszereplés a missziós tevékenységem, a KETEG és a Domonkos-rend missziós tevékenységének része, a prédikáció mai, modern formája.

A siker nem a legerősebb motivációja az ember tetteinek. Külső motiváció, ami törékeny. A belső motivációk, mint az alkotás vágya, az értékteremtés vágya, a kiteljesedés vágya, tartósabb, erősebb, boldogítóbb hajtóerők, mint a siker, a pénz vagy a hatalom.

Az Istenhez hűséges vállalkozót ilyen belső motivációk vezetik: tud ráhagyatkozni Istenre, rábízni magát, vállalkozását Jézusra bízni, s ezek erősebb tartópillérek, mint a siker. Kősziklára épít az Istennel élő, Istenre hagyatkozó vállalkozó. A sikert pedig megtanulja a helyén kezelni. Kísérőjelenség, ha van, de az sem baj, ha éppen nincs, nem alappillér.

Előadó lesz április 25-én a III. Országos Keresztény Vállalkozói Konferencián. Mit szeretne megmutatni az üzleti világnak? Milyen tudást szeretne átadni a vállalkozóknak?

Előadásom során először azt bizonyítom, hogy a struktúra és ember viszonyában az ember az elsődleges elem: az ember képes megváltoztatni a körülötte lévő rendszert, környezetet. Bár a struktúra erősen visszahat az emberre, de nem tudja bedarálni, ha belülről erősen motivált, és érett a személyisége. Ha ezzel a tudással élünk a világban, könnyebben lesz bátorságunk a változtatásra.

Második hipotézisem: amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend, tehát legvégső soron, az egyéni emberen múlik, milyen gazdaságot fog felépíteni maga körül.

Azonban a struktúra hatása is számottevő, így, ha változtatni akarunk, két irányból kell közelíteni: a törvények, szabályok, strukturális intézkedések irányából, ugyanakkor az egyén természetes értékrendjének kialakítása irányából is, ami végső soron az ember saját, önmagán való munkájának eredménye, különféle katalizátorok segítségével. Végül majd szeretnék bemutatni egy modellt, milyen lenne a gazdasági rend, ha erényes, erkölcsös emberek lennének a szereplői.

 

Kép: YouTube

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás