Dr. Tomka Ferenc katolikus lelkipásztor, egyetemi tanár, a gyakorlati teológia professzora. Gondolataival és írásaival igyekszik több aspektusból megvilágítani a világ fontos kérdéseit – nincs ez másképpen legújabb műve, a Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? című könyv esetében sem. Beszélgetés támadásokról és kritikákról, a sajtó magatartásáról és azokról a tényekről, melyekről keveset hallhatunk.
A könyv kapcsán vannak bizonyos kérdések, amelyek a legtöbbeknek eszébe jutnak: tényleg eretnek Ferenc pápa? Kik és miért támadják? Kik és miért kelnek a védelmére? Ezekkel kapcsolatban mit érdemes tudnunk?
A világsajtó azt állította, hogy 67 teológus egy jegyzéket adott ki, amelyben arról beszéltek, hogy Ferenc pápa egyes cselekedetei eretnekségbe viszik az egyházat. Miután ennek utánanéztem, kiderült számomra, hogy a jegyzéket készítő egyik fő teológus a Lefèbvre-mozgalom vezetője. Lényegében tehát részben egy egyháztól elszakadt személy vádjairól beszélünk. Erről a sajtó azonban már nem beszélt.
A média kiemelte továbbá azt is, hogy a pápa ténykedéseit négy bíboros is kritikával illeti, ezek azonban valójában inkább udvarias kritikák voltak. Arról pedig már nem beszélt a világsajtó, hogy erre válaszul 90 bíboros állt ki Ferenc pápa mellett, és biztosították őt támogatásukról.
hirdetésAz olasz katolikus sajtóban egyébként gyorsan megjelentek tisztázó jellegű írások, amelyek a pápa elleni támadásokra való reakcióként szolgáltak. Magyarországon azonban nagyon sokakat megzavartak ezek a támadások, amelyekre ráadásul nem is jött válasz.
A 67 teológus jegyzékét követően egyébként egy bécsi és egy prágai teológus – a pápát támogatva – az interneten közzétett egy kérdéssort – professzorokat és szakembereket megszólítva – amelyet mintegy 30 000-en töltöttek ki. Ezt egy díszlevél formájában meg is küldték a pápának, hogy biztassák a Szentatyát, folytassa a munkát ezen az úton. Erről ugyancsak nem írt a hazai sajtó.
Az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a magyar sajtó hiányos tájékoztatása erősítette itthon a Ferenc pápa eretnekségéről szóló hangokat?
Egyik oldalról valóban látható, hogy a magyar katolikus sajtó nem elegendő mértékű tájékoztatása probléma lehetett. A másik oldalról sokan olyan katolikusnak nevezett vagy Lefèbvre-követő blogok összegzéseiből tájékozódtak, amelyek Ferenc pápa vitatott tevékenységeit emelték ki, ezzel szemben pedig kevés volt az ellenvélemény. Hiába szólaltam fel akár én, vagy Szabó Ferenc jezsuita atya is, a pápa tevékenységeit ellenző blogok eleinte lesöpörték a véleményünket.
Megfigyelhető egy olyan jelenség, miszerint Ferenc pápa a hívők körében megosztó, a világi emberek azonban jellemzően pozitívan nyilatkoznak róla. Ez minek köszönhető?
Ez a megosztottság valójában XXIII. János pápával és a II. vatikáni zsinattal kezdődött. Ebből adódóan pedig nehéz megállapítani, hogy XVI. Benedek például nem kapott-e hasonlóan sok támadást. Ugyanis vele kapcsolatban is készült anno egy felmérés, melynek eredményei arra utaltak, hogy ilyen intenzitással még nem támadtak pápát.
Ferenc pápával szembeni kifogásoknak, illetve ezek mértékének az oka egyrészt az internet szerepének köszönhető, hiszen sokkal gyorsabban terjednek a hírek és az egyes nézőpontok. A másik ok viszont – és erről a könyvben a „Miért lép sárba egy pápa?” részben bővebben is írtam –, hogy nem volt még pápa, aki ilyen módon, ilyen mértékben leereszkedett volna a mindennapi emberek szintjére. Ezzel kapcsolatban továbbá azt is a pápa szemére vetették, hogy miért nem fontolja meg jobban a nyilatkozatait, amikor a közemberek között jár.
Sok támadás érte ugyanis Ferenc pápát az olyan nyilatkozatai miatt, amelyeket például repülőn vagy nyilvános tereken tett. Ilyen alkalmakkor több esetben érthették félre a szavait. De ezek a nyilatkozatok is legfeljebb félremagyarázhatók voltak, nem pedig szükségszerűen félremagyarázandók.
Többen beszéltek továbbá arról is, hogy Ferenc pápa hozzáállása a politikához más, mint elődjeié. Ők ugyanis fontos ügyekben mindig megvédték az egyház tanításait, azonban figyeltek arra, hogy maffiózók, illetve a helytelen döntéseket hozók kivételével a nagy többségnek nem kellett érintve érezniük magukat egy-egy megnyilvánulás kapcsán. Ferenc pápa azonban fel akarja rázni a világ lelkiismeretét, és igyekszik mindenkihez szólni a világot érintő problémákkal kapcsolatban, mint például a szegénység vagy a migráció. Ez sokakat érzékenyen érinthet, de egyidejűleg a világsajtó jelentős része elismerően nyilatkozik Ferenc pápáról.
Mint tudjuk, Ferenc pápa amerikai, argentin nemzetiségű. Ez befolyásolja a tevékenységét?
Erről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik úgy vélik, hogy alkatilag, temperamentumát tekintve lehetnek különbségek ilyen formában pápa és pápa között, de én például nem láttam ezt a szempontot hangsúlyosan megjelenni.
Alapvetően azonban az, hogy ő egy dél-amerikai közegből érkezik, nyilván valamiképpen meghatározhatja, hogy milyen problémákat lát meg, milyen kérdésekre keresi a választ, ahogyan II. János Pál pápa esetében is megfigyelhető volt a kommunizmussal kapcsolatban felmerülő problémák kihangsúlyozása.
Milyen motiváció állt a Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? című könyv megírása mögött? Kinek ajánlaná?
Számos kérdés érkezett hozzám Ferenc pápa tevékenységeit illetően – többségében a korábban már említett magyarországi blogok linkjeivel, e-mailben érkeztek hozzám. Ezek gyakran félremagyarázott eseményeket emlegettek vádként, vagy olyan teológiai tanításokra, egyházi megnyilatkozásokra hivatkoztak, amelyek már korábban hitelüket vesztették. Ilyenek például a Lefèbvre-mozgalom követőinek állításai, hiszen ők már a vatikáni zsinatot követően kiszakadtak az egyházból. Sok esetben tehát lejárt dokumentumokra hivatkozva támadják a pápát. Ezt mindenképpen tisztázni szerettem volna.
Az íráskor arra nem gondoltam, hogy egy nemhívő számára mit jelenthet majd a könyv, persze ők is hallják a Ferenc pápával szembeni támadásokat, és számukra is érdekes válaszul szolgálhat a könyv. Különösen azért, mert megfelelő egyházi dokumentumokkal igyekszem benne alátámasztani az állításokat.
Házasság az egyház szemével: Ferenc pápa rengeteg kritikát kapott azon kijelentését illetően, miszerint szeretettel kell segítenünk azokat, akiknek tönkrement a házassága. Ezzel kapcsolatban mit érdemes tudnunk?
Ferenc pápa a Családban megélt szeretet öröméről kezdetű apostoli levélben található egyik lábjegyzetében utalt arra, hogy bizonyos, nagyon meggondolt és indokolt esetekben elképzelhető, hogy egy újraházasodottat a szentségek segítségével kell megerősíteni. Kiemelte, hogy nagy különbségek vannak elvált és elvált között, amint ezt már Szent II. János Pál pápa is tanította „Familiaris consortio” szinódusi családlevelében. Az elvált emberekre mindenképp úgy kell tekintenünk, mint szenvedő emberekre, akiket a katolikus közösségnek magához kell ölelnie.
Ezzel kapcsolatban néhányan odáig mentek, hogy így vádaskodtak: Ferenc pápa szembemegy azzal a tanítással, miszerint „Amit Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét!” Pedig II. János Pál pápa, illetve XVI. Benedek pápa is azt állította már, hogy az elvált emberek nem feltétlenül élnek halálos bűnben.
Ez már a sokadik. Összességében mi a cél, mi a motiváció ezek mögött a könyvek mögött – túl az egyes könyvek egyéni küldetéstudatán?
Mindegyik könyvemet az egyház egy-egy konkrét problémája megoldásának céljával írtam. A Találkozás a kereszténységgel, illetve a Nagykorúság Krisztusban című könyveket például felnőttek kereszténységgel való találkozását segítik, a hittel ismerkedőknek, illetve abban elmélyedni akaróknak szólnak. A Halálra szántak, mégis élünk! című könyvet az egyházüldözéssel és az ügynökkérdéssel kapcsolatban írtam meg, azokban az években, amikor folyamatosan elhangzott a hamis vád, hogy a papság és főpapság többsége ügynök lett volna. Ezt egy nagyon komoly, négyéves levéltári kutatómunka előzte meg. Főiskolások, egyetemisták, kiemelten magyar szakosok számára érdekes az Istenkeresés a magyar irodalomban című könyv, amelyben nagy költőink istenkereső versei, illetve a témával kapcsolatos életrajzok találhatók.
Lényegében tehát arról van szó, hogy azokra a területekre igyekszem könyvet írni, ahol az egyháznak szüksége van könyvre. És pontosan így keletkezett a Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? című könyv is.
Borítókép: indafoto.hu
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás