„A véletlen az Úristen művészete” – elhunyt Bőzsöny Ferenc

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió egykori legendás főbemondója, hitvalló keresztény, akinek hangját egy ország ismerte és szerette.

Bőzsöny Ferenc 1931-ben született Pécsen, középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte a Piarista Gimnáziumban, ahol többek között Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök osztálytársa volt. Katolikus papnak készült, ezért később a kommunista hatalom öt alkalommal is megtagadta főiskolai, illetve egyetemi felvételijét. 

A Magyar Rádió bemondójaként később már felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, 1973-ban magyar nyelvészetből doktorált. Országosan ismert és kedvelt rádióssá vált, a Magyar Televízióban pedig négy évtizeden át működött közre a Delta című tudományos magazinműsor elkészítésében. 

Az Anyanyelvápolók Egyesületének elnökségi tagjaként, a Mindszenty Társaság egyik alapító tagjaként tevékenykedett. Nyugdíjazását követően Bíró László püspök meghívására a Központi Papnevelő Intézet retorikatanáraként működött. Munkásságát egyebek mellett Kazinczy-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.

Bőzsöny Ferenc egész élete során – a neki ártani akaró hatalommal szemben is – hitvalló keresztény volt. Az ő hangján szólalt meg a Magyar Rádió millenium évében indított, a Kárpát-medence harangjait bemutató, közismert sorozata. Vallotta, hogy 

hirdetés

„véletlenek nincsenek. A véletlen Isten az Úristen művészete.”

Halálának napján Ima című versével emlékezünk a hitvalló nyelvművelőre.

Bőzsöny Ferenc:

Ima

Uram, ahová tettél, ott szolgállak,
ahol megsejtlek, ott kereslek.
Ahogyan tudlak, úgy követlek,
ha megbotlom, nem csüggedek.
Ami van, azért magasztallak,
ami nincs, azért nem zaklatlak.
Ami a munkám, megcsinálom,
a jó szót érte sose várom.
Ha nem sikerül, nem kesergek,
és másnap mindent újrakezdek.

A vers forrása: Jeromos füzetek 82.

A kép forrása a 24.hu.

hirdetés