2018. 10. 01.

Ezért nem bántuk meg a férjemmel, hogy nem éltünk együtt házasság előtt

Egyesek azt gondolják, hogy „tesztköröket” kell futni egy kapcsolatban a házasság előtt. Leírom, miért is nem jó ötlet ez.

Két hét volt még az esküvőnkig, én és a vőlegényem pedig kész nomádok voltunk. Mindketten a bőröndünkből éltünk, és megszoktuk, hogy az éjjelt hálózsákban töltjük. Nem arról volt szó, hogy nem lett volna otthonunk. Sok lehetőségünk lett volna választani: a szüleink háza, az ő kollégiumi szobája, és a városban lévő új otthonunk. A zsonglőrködést egy olyan döntés miatt kezdtük el, amit a kapcsolatunk érdekében hoztunk: nem akartunk együtt élni az esküvőnk előtt.

A vőlegényemmel soha nem beszéltünk az összeköltözés lehetőségéről. Még akkor sem került elő, amikor költöztünk, és a holminkat abba az új lakásba vittük, ahol az esküvőnk után élni fogunk.

Ne értsetek félre, nagyon csábító volt javasolni neki, hogy maradjon az éjszakára a lakásomban ahelyett, hogy valamelyikünk egy barátunk kanapéján töltené az éjszakát. Már fizettük az albérletet és a rezsit is a lakásunkra. Nem volt még munkánk, ezért mindkettőnk otthon maradt, a saját városában. Tudtuk, hogy sok ismerősünk döntött az együttélés mellett a házasság előtt. Ez nem csoda, hiszen a statisztikák szerint a házasságok 65 százalékát együttélés előzi meg.

Az igazi ok, amiért mi úgy döntöttünk, hogy nem költözünk össze a járás és a jegyesség ideje alatt, az az volt, hogy szeretjük egymást, és az együttélés számunkra fontos része a házasságnak, ezért nem volt része a jegyességünknek.

A közeli barátaink egyetértettek a döntésünkkel, de ez nem jelentette azt, hogy ne hallottunk volna számos eltérő véleményt munkatársaktól és máshonnan. Néhányan azt gondolták, hogy nem vagyunk normálisak. Még házassági felkészítők is magyarázatot kértek, amikor említettük, hogy nem szeretnénk együtt élni mielőtt férj és feleség leszünk; megkérdőjelezték a döntésünket. De a legtöbb ember körülbelül ezt kérdezte: Hogy tudtok egy távkapcsolatból egyből a házasságba ugrani anélkül, hogy tudnátok, kompatibilisek vagytok-e? Nem akarjátok „kipróbálni a házasságosdit”?

De a házasság nem egy autó, és nem kell tesztvezetni, mielőtt elkezdődik a közös élet férjként és feleségként. Mert a házasságot nem lehet kipróbálni házasságkötés nélkül.

Megértem, hogy sok embernek biztonságérzeted ad a házasság előtti együttélés. Ők lehetőségként látják, hogy hozzászokjanak a másik „bogaraihoz”. Egyfajta próbakörnek látják, hogy lássák mindazokat a bensőséges részleteket, amiknek szerintem csak az esküvő után kellene jönniük. Kis dolgok, mint például hogy néz ki miután felkelt, és még nem mosta meg a fogait.

De mindennek a megosztása, beleértve a helyet ahol laktok, nem erősíti bennetek az indítékot és az elköteleződést a házasság szent fogadalma irányába. Mert ha nincs határozott átmenet az egymással megosztott életbe, az együttélés akkor csak azt segíti, hogy egy közös életbe csússzatok ahelyett, hogy határozottan egy döntést hoznátok emellett. Ha Joseph és én egy helyen kezdtünk volna aludni, egy szempillantás alatt belecsúsztunk volna az együtt lakásba. Azzal, hogy eldöntöttük, külön élünk az esküvőnk napjáig az egymás iránti szeretetből, úgy sokkal tudatosabbak tudtunk lenni a párkapcsolatunk előrehaladását illetően.

Alig vártam, hogy a leendő férjem mellett ébredjek fel reggel. De ugyanakkor eléggé szerettem őt, hogy várjak, amíg gyűrű van mindkettőnk ujján. Bár könnyű lett volna belesiklani az együttélésbe, hiszem, hogy a mi kapcsolatunk nem kényelemre, hanem nagyszerűségre hivatott.

 

Fordította: Orosz Péter

 

Forrás: aleteita.org

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Lelkiség
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Zita 2018. 10. 02. 19:58

    Amikor én megosztom (baráti) társaságban ezt a nézetemet, miszerint a templomból szeretném az első közös éjszakát, és nem előtte, mindig azt a kérdést kapom, amit a cikk írója itt csak futólag érintett: és mi van, ha kiderül, hogy nem tudunk együtt élni? Én azt szoktam válaszolni erre, hogy a házasság egy csomó olyan dolgot hoz, amire fel lehetne tenni ezt a kérdést. Mi van, ha nem tudunk együtt gyereket nevelni? Mi van, ha nem bírunk együtt egy kamasszal? Mi van, ha nem tudunk együtt öregek lenni? Fölösleges előre-aggódás. Ezeket sem próbáljuk, nem próbálhatjuk ki előre. Egy Istentől áldott kapcsolatban, ahol a férj és a feleség életében is Jézus az első, és eszerint élnek szentségi házasságban, Jézust szem előtt és középpontban tartva, ott nem üti fel a fejét efféle nagyonis világi aggodalom. „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6,33).