Tíz éves Gianna Jessen világhírűvé vált beszéde: az abortusz túlélő nő Ausztráliában mondott fantasztikus beszédet, mondanivalója az elmúlt napok vitáját látva aligha lehetne aktuálisabb!
Élénk közéleti vita bontakozott ki szerte Európában az abortusz kapcsán, amelynek hátterében az ír népszavazás áll: mint ismert a szigetországi választásokon a szavazók kétharmada a születendő gyermekek alkotmányos védelmének eltörlése mellett döntött annak érdekében, hogy életüket a jövőben szabadon ki lehessen oltani.
A kétségtelenül rendkívül érzékeny témakörben egy döbbenetes történetet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, amelynek főszereplője Gianna Jessen. A most 41 éves amerikai életvédő abortusz túlélő: biológiai anyja 17 éves korában lett terhes, ezt követően döntött a magzat elvetése mellett. Gianna 2008-ban Melbourne-ben mesélte el történetét: beszéde hamar világszenzáció lett, Magyarországon majdnem 500 ezer megtekintést számlál az előadásáról készült felvétel.“Engem örökbefogadtak. A biológiai anyám 17 éves volt, ahogy a biológiai apám is. Anyám hét és fél hónapos (!) terhesen ment el a Planned Parenthoodba, ami a világ legnagyobb abortusz-végrehajtó intézménye. Ott azt tanácsolták neki, hogy menjen el az előrehaladott terhességnél szokásos vegyszeres feltöltésre.
Ez olyan eljárás, ahol az anya méhébe sós oldatot fecskendeznek, a baba lenyeli ezt az oldatot, ami szétégeti őt kívül-belül egyaránt.
Végül ezt követően az anya megszüli a halott gyermeket 24 órán belül. Én azonban mindenki legnagyobb megrökönyödésére nem holtan, hanem élve jöttem világra, 1977 április 6-án, a Los Angeles-i Abortusz Klinikán.”
Ezt követően Gianna Jessen beszédében elementáris erejű tanúságot tett hitéről:
“Tudom, hogy a korban, amiben élünk, politikailag egyáltalán nem korrekt Jézus Krisztus nevét kimondani az efféle helyeken, behozni Őt az efféle rendezvényekre, mert az Ő neve hallatán némelyek szörnyen kellemetlenül érzik magukat. De én nem azért maradtam életben, hogy mindenki kényelméről gondoskodjam. […] Vaknak, összeégettnek, és halottnak kellene lennem: és egyik sem vagyok!
Tudják, a legnagyszerűbb elégtétel számomra az a tény, hogy az abortuszt végző orvosnak kellett aláírnia a születési anyakönyvi kivonatomat.
Az én küldetésem többek között az, hogy emberséget vigyek egy olyan vitába, amit mi csak bekategorizáltunk, és feltettünk a polcra, és azt mondtuk ez csak egy kérdés. Mi félretettük az érzelmeinket, és megkeményítjük magunkat.
Ha az abortusz csak a nők jogairól szól, akkor mi volt a helyzet az enyémmel? Nem volt akkor ott egyetlen radikális feminista sem, aki azt kiáltotta volna, hogy az én jogaim mennyire meg lettek sértve aznap, holott épp készültek kinyiffantani a nők jogainak nevében. Nekem nem lenne agysérülés okozta bénulásom, ha nem mentem volna át mindezeken. Ezért amikor hallom azt a megdöbbentő és visszataszító érvelést, hogy “el kellene vetetnünk a gyereket, mert az is lehet, hogy nyomorék lenne”, akkor az iszony tölti el a szívemet.
Vannak dolgok, amiket Önök csak a leggyengébbeken keresztül tudnak megtanulni, és amikor kioltják az életüket, Önök lesznek azok, akik valójában veszítenek. Az Úr azután gondjukat viseli, és Önök lesznek, akik egy egy örökkévalóságig fognak szenvedni. És micsoda totális arrogancia az az érvelés, ami oly régóta van jelen ezen a helyen, ahol élünk, hogy “az erősebbnek kell uralnia a gyengébbet”, és meghatároznia, hogy ki élhet és ki haljon meg. Hát nem látják, hogy még a saját szívverésüket sem tudják befolyásolni? Nem veszik észre, hogy azzal a hatalommal, amivel úgy gondolják, hogy rendelkeznek, valójában egyáltalán nem rendelkeznek? Isten kegyelme az, ami megtartja magukat.
Még akkor is, ha utálják Őt.
Az életem legfőbb célja az, hogy Istent mosolyra fakasszam.”
A beszéd 16:01-ig tart, a videó végén megrázó és felkavaró képek vannak, megnézését csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk! (De a beszédet érdemes teljes hosszában megtekinteni!)
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!