Meleg és katolikus – Lehetséges?

A Catholic News Agency 2015-ben közölt kétrészes interjút Joseph Preverrel, aki Steve Gershom álnéven kezdett el saját blogot indítani katolicizmus és homoszexualitás témában. 2013-ban fedte fel kilétét. A harmincas éveiben járó férfi korábban irodalomtanítással foglalkozott, jelenleg web-fejlesztőként dolgozik, valamint továbbra is rendszeresen publikál honlapján. A 2017. június 30-án és július 1-én újraközölt interjú részletét közöljük.

A CNA-nak adott interjújában Joseph Prever elmondja, hogy önmagára meleg katolikusként tekint, aki cölibátusban él és kiemeli, hogy melegként és katolikusként ez az egyetlen lehetőség számára. Blogján azonban kerüli a homoszexualitásról és spiritualitásról szóló elvont fejtegetéseket, sokkal inkább törekszik személyes élményeinek, küzdelmeinek a megosztására.

A CNA munkatársának kérdésére, hogy mikor és miért döntötte el, hogy egy blog írásába kezd, Joseph Prever elmondta: „Tizennyolc vagy tizenkilenc éves lehettem, amikor az interneten próbáltam keresgélni a témában, mivel érdekelt, és tudni szerettem volna, hogy vannak-e hozzám hasonló fiatalok, vagy valaki, akihez kapcsolódni tudnék. Emlékszem, milyen jó érzés volt rábukkanni olyanokra, akik segítettek, hogy végig tudjam járni ezt az utat.” A blog írásában az is motivációt jelentett Joseph számára, hogy, bár talált néhány hasonló oldalt, olyannal nem nagyon találkozott, ahol napi szinten foglalkoztak volna a homoszexualitással, azzal, hogy ezt a mindennapokban miként lehet megélni.

Arról, hogy miért döntött amellett, hogy felfedi, ki rejtőzik valójában a Steve Gershom név mögött, így nyilatkozott:

hirdetés

„Nagyon nehéz döntés volt, hiszen korábban úgy tartottam, hogy ha valaki meleg, az nem tartozik a nyilvánosságra, az nem mindenki ügye, és úgy éreztem, hogy azzal, hogy felfedem magamat, érvényt szerzek annak az elképzelésemnek, hogy a melegség egyéni útja az önmeghatározásnak: ezt az álláspontomat azóta is tartom. Nem gondolom, hogy jobban meghatározza az identitásomat az, hogy meleg vagyok, mint az, hogy férfi, katolikus, vagy ember vagyok.”

Az újságíró kérdése, hogy az Egyház hogyan tudná segíteni azokat, akik küzdenek homoszexualitásukkal, Joseph elsősorban háláját fejezte ki a „People Can Change” szervezetnek, amely vallja, hogy bizonyos mértékben a homoszexualitás is megváltoztatható. Joseph elmondta, nem azért hálás, mert megváltoztatták, hanem segítségükkel az őt érintő érzelmi problémákra tudott rápillantani, amelyek nem közvetlenül kapcsolhatók a homoszexualitáshoz, de amelyekkel mindenképpen foglalkoznia kellett. „Úgy látom, sok homoszexuális férfinak és nőnek vannak lelki problémái, amelyekkel nem foglalkoztak korábban. Ugyanakkor veszélyes lenne azt állítani, ahogyan néhány katolikus gondolja, hogy ha valaki homoszexuális, akkor mindenképpen kell, hogy legyen valamilyen lelki zavar az illető életében, holott ez nem feltétlenül van így.”

„Ha keresztény szemszögből úgy tekintünk a homoszexualitásra, mint rendezetlenségre, valamint, hogy a homoszexuális aktus bűn, akkor ebből logikusan következhet, hogy nekünk, keresztényeknek segítenünk kell testvéreinknek, hogy rendezetté váljanak. Mit gondol, rendben van ez az állítás így?” – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. Joseph Prever válaszában rámutat, hogy ezzel a megállapítással gondok vannak. Véleménye szerint leheletfinom, ugyanakkor annál fontosabb különbség húzódik aközött, hogy valakinek rendezetlen hajlamai, vágyai vannak, vagy hogy valaki rendezetlen. „Az Egyháznak világosan kell fogalmaznia a homoszexualitás természetét illetően, és nem tehet meglátásom szerint, olyan kijelentést például, hogy az szellemi rendezetlenség lenne. Sokan úgy gondolják, hogy amikor az Egyház azt állítja, a homoszexualitás rendezetlen hajlamokból áll, akkor itt szellemi értelemben vett rendezetlenségről beszél. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a katekizmus világosan fogalmaz, csak óvatosan és körültekintéssel kell olvasni.”

Joseph Prever véleménye szerint az Egyház tanítása világos: a férfi: férfi és a nő: nő, akik különböznek egymástól. Az érosz nem ugyanaz, mint a barátság, és a fizikai cselekedeteknek lelki vonatkozásai vannak. Katolikus hitével kapcsolatban megosztotta: „Azok mentén az értékek mentén élek, amelyeket összhangban érzek az emberi természettel. Azt gondolom, hogy ami ezzel kapcsolatban igaz, az keresztény. Minden igazság keresztény igazság, és nem beszélhetünk az emberi természettel kapcsolatos igazságról úgy, hogy az ne lenne összhangban azzal, amit a katolikus egyház tanít.”

„Miért élsz cölibátusban?” – kérdezi Kerri Lenartowick.

„Az úgynevezett meleg-szex, úgy gondolom, immorális. Éppen azért, mivel lényegében teljesen zárt az életre, és ezért elferdíti azt, amire a szexuális aktus irányul.”

Joseph Prever szerint a két férfi közötti romantikus, nemi együttlét nélküli kapcsolat sem helyes, amennyiben lényegi kapcsolat áll fenn a románc, az intimitás és a szex között. Az interjúban kifejti, hogy két férfi, vagy két nő közötti szerelmi kapcsolat azért nem helyénvaló, mivel nem felel meg a valóságnak. Joseph szerint e kapcsolat a másikról kialakított kép félreértésén alapul, azon a tévedésen, hogy az adott személy kicsoda és mire lett híva.

A blogger szerint az egyház úgy tudná segíteni az azonos neműek iránt vonzódókat, ha nyitottabb lenne a kommunikációra, ha az egyházmegyék bátrabbak lennének.

A hallgatás veszélyeiről szólva kifejti, hogy sokan nem beszélhetnek szexuális vonzalmaikról, mivel meg van tiltva, így nem tudnak mit kezdeni az őket ért benyomásokkal. Saját félelmét is megosztotta az olvasókkal: „Nem attól féltem leginkább, hogy elutasítanak vagy bűnösnek titulálnak, hanem attól, hogyha feltárom érzéseimet, akkor a körülettem lévők kis lépésekkel, de eltávolodnak tőlem. Attól féltem, hogy fiú barátaim már nem fognak egynek tekinti közülük, attól való félelmükben, hogy vonzódni kezdek hozzájuk. Azt gondolom, hogy az egyetlen dolog, amit mindenki megtehet, hogy eloszlatja az adott személy kétségeit, és biztosítja arról, hogy a vele való kapcsolata nem fog megszűnni homoszexualitása ellenére sem.”

Joseph Prever úgy látja, hogy a plébániákon nyitottan kellene fogadni azokat a fiatalokat, akik homoszexualitással küzdenek, mivel sokan tudják, mit nem lehet tenniük, de azt már nem, hogy mit kellene!

Éppen ezért Joseph hangsúlyozza, hogy a gyötrődő fiatalok számára nagy segítséget jelentene, ha valakivel tudnának beszélni, akár egy ismerős pappal, aki lelki támaszt tud nyújtani számukra. Szerinte a homoszexualitásra irányuló kérdés az emberre mint olyanra irányuló kérdés felől közelíthető meg: befolyásolja az, hogy mit gondolunk férfiről és nőről, emberek közötti kapcsolatokról, szexualitásról. Meglátása szerint, amikor a homoszexualitásról gondolkodunk, akkor derül ki tisztán és világosan, hogy miként vélekedünk a fenti kérdéseket illetően. Ami igazán lényeges kérdés – mutat rá Prever -, az az, hogy mit gondolunk a nemekről, hogy mi az érosz, mi a barátság, hogyan kapcsolódunk egymáshoz, és hogy hogyan viszonyul a szex mindezekhez.

Az interjú teljes terjedelmében, angol nyelven elérhető ITT és ITT.

Fordította: Várkonyi Borbála

hirdetés