Hírek

25 kreatív ötlet nagyböjtre

Valami olyat keresel, ami nem szokványos, hogy lemondj róla a nagyböjt idejére? Misszionáriusoktól és a Facebookon lévő barátainktól érdeklődtünk szuper dolgokról, amiket már teljesítettek. Íme, a tippek, amelyeket megosztottak velünk!

1, „Ebben az évben a cipőmmel hagyok fel olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet. Folyamatosan cipőt hordok, ha dolgozok, vagy ha épp repülőgépen ülök. De el fogom kerülni azokat a helyeket, ahova cipő szükséges.” Paul, Life Teen misszionárius

2. „Koffeinfüggő vagyok, ezért két éve lemondtam minden italról, ami nem víz.” Amanda

3. „Múlt évben semmiről sem mondtam le nagyböjtben, de több időt szántam az imaéletemre. Ebben az évben is többet fogok imádkozni, és felhagyok a Facebookkal.” Josephina

hirdetés

 4. „Én a kanálról és villáról mondtam le, és megtanultam kínai evőpálcikával enni. Vicces volt a barátaimnak, és így könnyebb volt beszélni a böjtről is úgy, hogy az emberek közben lefagytak. Nagyon sokat nevettünk.” Matt

5. „Hallottam, hogy sokan az ágyukról mondanak le nagyböjtben. A földön vagy a kanapén alszanak.” Anna

6. „Egy évben egész nagyböjtben koplaltam. Napi egy étkezés tényleg közelebb viszi a lelkeket Jézushoz, különösen a sajátunkat.” Erika

7. „Úgy fogom kezelni a testemet nagyböjt idején, mint Isten templomát… Mindenben, amit olvasok, látok, hallgatok, eszek, iszok, teszek, mondok stb., arra fókuszálok, hogy Isten temploma legyek.” Paul

8. „Egyik éven, nagyböjtben minden nap írtam egy levelet. Készítettem egy listát 40 emberről, akik valahogyan befolyásolták az életemet. Minden nagyböjti napon írtam a listán szereplő emberek közül valakinek, megköszönve, hogyan érintették meg az életem, és imádkoztam értük aznap. Nagyszerű tapasztalat volt.” Patty

9. „A lelkemet az odaadásra próbáltam irányítani.” Peter

10. „Ebben az évben az autórádióról mondok le, hogy jobban fókuszáljak a körülöttem lévő dolgokra, amiket Isten alkotott. Nem tudok várni, szóval már el is kezdtem.” Joshua

11. „Egyik évben az ágyamról mondtam le. Kint aludtam egy sátorban. Kanadában élek! Szóval jóval fagypont alatt volt a hőmérséklet. Egy blogot is írtam róla. Egy másik évben néhány pólómat kibéleltem zsákvászonnal és azt hordtam egész nagyböjtben a rendes ruhám alatt. Mindkettő nagyon nehéz volt, de sokat segítettek azokban az években.” Brandon

12. „Ebben az évben az édességekről mondok le (egy joghurtot áruló boltban dolgozok) és egy állandó emlékeztetőt használok, ami figyelmeztet az imára minden nap, különösen egy meghatározott emberért. A Facebookon készítettem egy listát/naptárat a barátaimról, akiknek szüksége van az imára, vagy megkértek rá.” Almee

13. „Problémám van a hiúsággal, különösen, amikor reggel elkészülök. Szóval az egyik évben eldöntöttem, hogy azt a ruhát fogom viselni aznap, amelyiket először felveszem. Azt tanultam ebből, hogyan legyen önbecsülésem a ruhám mögött.” Carrie, Life Teen misszionárius

14. „Én nem csinálom ezt, de két barátom múlt évben a meleg vízzel hagyott fel zuhanyzásnál.” Maria

15. „Ebben az évben a telefonomat teszem le, nem tartom mindig magamnál, mert egész nap az üzeneteket néztem. Remélem, hogy mértékkel, nagyobb ajándék lehetek a körülöttem lévő embereknek. Szeretném, ha látnák a mélyebb kapcsolatomat Istennel.” Kaitlin, Life Teen misszionárius

16. „Én többször szeretnék másokat meghallgatni.” Carmelina

 17. „Én a sminkelésről mondtam le egyik évben, idén a húst hagyom el.” Kimberly

 18. “Általában nagyböjtben feladunk valamit, amit szeretünk, de nincs rá szükségünk.  Azt mondtuk barátaimmal, hogy az a pénz, amit találunk a mosodában, kanapékban, és bárhol máshol, Isten pénze, és a szegényeknek adtuk. Emlékszem az első években mikor ezt csináltuk, találtam 20 dollárt a parkolóban.” Alysse

 19. „Két éve nagyböjtben minden nap elmentem dicsőítésre. Nem akarok hazudni, nem voltam minden nap, de legtöbbször igen, és ez megváltoztatta az életemet, hogy elérjem Jézust és Vele legyek a legtöbbet. Fantasztikus élmény volt.” Jacob

20. „Ismerek egy lányt, aki tavaly csak keresztény zenét hallgatott nagyböjtben. Azt mondta, először nehéz volt, de hamarosan megszerette a mélységet és a keresztény dalok mögött lévő jelentéstartalmat.” Molly

 21. „Jobban bekapcsolódni a szentmisébe/istentiszteletre. Segítséget kérni a depressziómra. Arra fókuszálni, hogy általánosságban jobb keresztény legyek. Érintettebbnek lenni mások életében és ráhangolni Isten tervére az én és családom életét, a mi tervünk helyett, az életünkért.” Erika

 22. „A 3. emeletre menve a lépcsőt használni a lift helyett.” Francisca

 23. „’Örökbe fogadtam’ egy papot Chilében. Napi imát és áldozatot ajánlok fel Juan Nunes atyáért.” Tony

 24. „Sosem csináltam ilyet, de hallottam emberekről, akik lemondtak a szundi gombról felkeléskor. Azt mondták nehezebb volt, mint gondolták, de sokat tanultak közben a fegyelemről.” Jessica, Life Teen misszionárius

 25. „Nem teszek ilyesmit egész nagyböjtben, de nagyhéten tavaly lemondtam a párnámról. Őszintén, az elején vicces volt, de nehéznek bizonyult. Rádöbbentett, mennyire szerencsés vagyok, hogy van ágyam.” Sara, Life Teen misszionárius

Forrás: (LifeTeen.com

Fordította: Tóth Letícia

(Fotó: cultura.hu)

hirdetés

1 Komment

  • Válasz Veronika 2017. 03. 03. 22:37

    Vannak benne jók, de vannak olyanok, amik a vicc kategóriába tartoznak szerintem.
    Eszembe jutott egy korábban olvasott kezdeményezés, amit be lehetne illeszteni a böjti időszak fogadalmai közé is. A Hősök tere program egyik kihívására gondolok. A program célja, tenni a közöny ellen – érdemes utána olvasni – ezért kitaláltak olyan “játékot”, hogy valaki megfogadja, hogy 30 napon keresztül minden nap tesz valami jót egy ismeretlennel, vagy mond neki egy kedves bókot, vagy egyszerűen csak 30 napon keresztül minden nap megkérdezi valaki ismeretlentől: milyen napja volt , hogy érzi magát? Ezt tovább lehetne vinni a 40 napra is.
    Apró dolog, mégis hatalmas. Leküzdeni a bennünk uralkodó közönyt, legyőzni a félelmet az ismeretlen emberektől, csak egy rövid beszélgetés erejéig, talán csak pár perc, de akihez aznap szólunk egy jó szót, vagy mondtunk egy bókot, annak a napját bearanyozzuk. És talán a sajátunkat is.
    Én, mivel itthon dolgozom egy pici faluban, csak ritkán járok el városba, tömegbe, ahol tényleg ismeretlen emberek vannak, de amikor eljutok, igyekszem eszerint cselekedni, segíteni a boltban a néniknek, nem elrohanni a kéregető mellett, szólni pár kedves szó a postásnak, stb… erre csak az utóbbi hónapokban figyelek oda tudatosan, és ráéreztem az ízére. Igaz, néha pofon vág egy-egy szituban a reakció, de alapvetően rájöttem, hogy ez jó dolog, és az emberek nem annyira közönyösek és sivárak, mint amilyennek elsőre, ránézésre kinéznek. És csoda azt látni, hogy a vadidegen emberek képesek mosolyogni egy-egy apró figyelmesség után.

    Szóval szerintem egy ilyen fajta vállalás is lehet egyfajta böjt.